Jogszabály-módosítást javasol az ombudsman


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az alapvető jogok biztosa és a nemzetiségek jogainak védelmét ellátó biztoshelyettes jogszabály-módosítást javasol annak érdekében, hogy a nemzetiségi önkormányzatok is delegálhassanak tagot az iskolai intézményi tanácsokba. A biztos és helyettese valamennyi érdekelt bevonását kéri az előkészítésbe – szerepel az AJBH honlapján.


A Szekszárdi Német Nemzetiségi Önkormányzat Szalayné Sándor Erzsébethez, a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó ombudsmanhelyetteshez fordult azt panaszolva, hogy hiányos, illetve ellentmondásos annak jogi szabályozása, ahogyan tagot lehet delegálni az iskolai intézményi tanácsokba.

A nemzetiségi önkormányzat álláspontja szerint ellentmondásos, hogy a jelenlegi szabályozás szerint a nemzetiségi önkormányzat kezdeményezheti az intézményi tanács megalkotását, arra azonban már nincs felhatalmazása, hogy oda saját jogon tagot is jelöljön: csak akkor teheti ezt meg, ha a már működő intézményi tanács erre lehetőséget ad.

Szalayné Sándor Erzsébet Székely László ombudsmannal közös vizsgálatában megállapította: nincs összhangban a köznevelésről szóló törvény és a delegálás módját is szabályozó miniszteri rendelet. A biztos és helyettese megkereste Palkovics László oktatásért felelős államtitkárt, aki egyetértett azzal, hogy a rendelkezések ellentmondásosak, ezért nem látta elvi akadályát annak, hogy jogszabály-módosítással tegyék lehetővé a nemzetiségi önkormányzatok részvételét az iskolai intézményi tanácsok munkájában. Ha a településen nem működik nemzetiségi önkormányzat, az adott nemzetiség helyi társadalmi szervezete kapna lehetőséget tag delegálására – tette hozzá az államtitkár, aki vállalta a módosítás előkészítését, előterjesztését is.

Az ombudsman és helyettese fontosnak tartja, hogy a jogszabály-módosítás előkészítésekor megfelelően egyeztessenek a magyarországi nemzetiségi közösségeket képviselő szószólókkal és az országos nemzetiségi önkormányzatok vezetőivel. Ennek érdekében felkérték az Országgyűlés Magyarországi nemzetiségek bizottságának Köznevelési és kulturális albizottságát, hogy a nemzetiségi szószólók és az országos nemzetiségi önkormányzatok által delegált képviselők, illetve szakértők, valamint az Emberi Erőforrások Minisztériuma közreműködésével tekintse át a szabályozási hiányosságokat és alakítsa ki szakmai álláspontját, javaslatát.

Joganyag: Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalának honlapja: www.ajbh.hu


Kapcsolódó cikkek

2024. április 24.

Szolgáltató közigazgatás – 3. rész

Alábbi cikksorozatunk betekintést ad a Szolgáltató közigazgatás – A tájékoztatáshoz való jog a magyar szociális ellátórendszerben című Wolters Kluwer-kiadvány egyes részleteibe.

2024. április 23.

A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások versenyre gyakorolt káros hatásai és kivételes körülmények közötti alkalmazhatósága 

A Közbeszerzési Hatóság Elnöke a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás kapcsán hangsúlyozza, hogy az ajánlatkérőknek a közbeszerzési eljárás előkészítése során, az eljárásfajta kiválasztásakor törekedniük kell a gazdasági versenyt támogató beszerzési megoldások és eljárásfajták alkalmazására. Az ajánlatkérők formális indokok alapján nem alkalmazhatnak hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást.