Jogszabályfigyelő – 15. hét


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az alábbi cikkünkben a 2016. április 11-ei hét legfontosabb újdonságait foglaljuk össze.


Tartalom:

A vasárnapi boltzár megszüntetése a kereskedelemben

A vasárnapi munkavégzés szabályai

Vagyonvédelmi rezsióradíj

Az uniós vámjog végrehajtása

Nemzeti otthonteremtési közösségek

 

A vasárnapi boltzár megszüntetése a kereskedelemben

A kereskedelmi törvény módosítása értelmében az üzletek nyitvatartási idejét a jövőben főszabályként a kereskedők állapítják meg.

A törvény kizárólag a december 24-ei nyitva tartás tekintetében tartalmaz időbeli korlátozást. E szerint az üzletek többsége (bizonyos kivételekkel) e napon csupán 14 óráig tarthat nyitva.

A főszabályhoz képest a települési (fővárosban kerületi) önkormányzat rendeleti úton további korlátozó rendelkezéseket állapíthat meg az éjszakai (22 óra és 6 óra között) nyitva tartás tekintetében, továbbá a világörökségi területen éjfél után szeszes italt árusító üzletek számára felügyeleti díjat állapíthat meg.

Törvényi felhatalmazás folytán zajvédelmi okokból a kereskedelmi hatóság bizonyos esetekben korlátozhatja az éjszakai nyitva tartást, illetve zárva tartást rendelhet el.

A törvénymódosítás a kihirdetését követő napon lépett hatályba.

Joganyag: 2005. évi CLXIV. törvény a kereskedelemről

Módosította: 2016. évi XXIII. törvény

Megjelent: MK 2016/53. (IV. 15.)

Hatályos: 2016.04.16.

Megjegyzés: kis terjedelmű módosítás

 

A vasárnapi munkavégzés szabályai

A munkajogi szabályok is módosultak a vasárnapi boltzár megszüntetésével összefüggésben. A kereskedelmi tevékenységet, kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató, valamint kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál sincs akadálya a módosítás értelmében a vasárnapi rendes munkaidőben történő munkavégzésnek.

A vasárnapi munkavégzés esetén 50 százalékos bérpótlék fizetendő a kereskedelemben, illetve a többműszakos munkarendben és a készenléti jellegű munkakörökben is a rendes munkaidőben történő munkavégzésért, de rendkívüli munkaidőben is.

Ugyancsak 50 százalék bérpótlék jár rendkívüli munkavégzés esetén, ha a dolgozó egyébként rendes munkaidőben történő munkavégzésre nem kötelezhető.

Munkaszüneti napokon (ha vasárnapra esik, illetve pünkösd- és húsvétvasárnapon mindig) 100 százalék bérpótlékot kell fizetni az e napon dolgozó munkavállalóknak.

A törvénymódosítás a kihirdetését követő napon lépett hatályba. Hatályon kívül helyezte a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló 2014. évi CII. törvényt, valamint a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzési tilalomtól eltérő nyitva tartás engedélyezésének feltételeiről szóló 53/2015. (III. 17.) Korm. rendeletet.

Joganyag: 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről

Módosította: 2016. évi XXIII. törvény

Megjelent: MK 2016/45. (IV. 1.)

Hatályos: MK 2016/53. (IV. 15.)

Megjegyzés: kis terjedelmű módosítás

 

Vagyonvédelmi rezsióradíj

A 2016. évre vonatkozó minimális vagyonvédelmi szolgáltatási rezsióradíj legkisebb mértéke 1929 forint/óra (áfa nélkül), melynek egyes elemeit a vonatkozó jogszabály tételesen is meghatározza.

A rendelet a kihirdetését követő hatvanadik napon lép hatályba. Ezzel egyidejűleg a hatályát veszti a 2015. évre vonatkozó, a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló törvény szerinti minimális vagyonvédelmi szolgáltatási rezsióradíj mértékéről szóló 360/2014. (XII. 30.) Korm. rendelet.

Joganyag: 78/2016. (IV. 11.) Korm. rendelet a minimális vagyonvédelmi szolgáltatási rezsióradíj 2016. évi mértékéről

Módosította: –

Megjelent: MK 2016/50. (IV. 11.)

Hatályos: 2016.06.10.

Megjegyzés: új jogszabály

Változásfigyeltetés

Ne maradjon le!

Használja Változásfigyeltetés szolgáltatásunkat az Önt érdeklő jogszabályok, jogterületek és tárgyszavak figyeltetésére!

Megrendelés >>

Az uniós vámjog végrehajtása

Az uniós vámjog végrehajtásáról szóló törvény a 2016. május 1-jétől alkalmazandó Uniós Vámkódex végrehajtási szabályait tartalmazza.

A vámjogban közvetlenül alkalmazandók az uniós vámjogszabályok – így az Uniós Vámkódex és az ahhoz kapcsolódó bizottsági rendeletek –, amelyekhez kifejezett felhatalmazás alapján, illetve a hatásköri rendelkezések tekintetében, valamint az uniós szabályok alkalmazását segítő értelmezés érdekében lehet nemzeti jogszabály alkotni – olvasható a törvényjavaslathoz fűzött miniszteri indokolásban.

Az uniós vámjog végrehajtásáról szóló törvény számos egyéb törvényt, így több adótörvény is módosít. Ezek közül kiemelendő az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény vámazonosító számra vonatkozó rendelkezéseinek a hatályon kívül helyezése, hiszen e szabályok az uniós vámjog végrehajtásáról szóló törvénybe kerültek.

A törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba. Egyes rendelkezéseinek hatálybalépésére 2016. május elsején, illetve 2019. május elsején kerül sor.

Hatályát vesztette a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény.

Joganyag: 2016. évi XIII. törvény az uniós vámjog végrehajtásáról

Módosította: –

Megjelent: MK 2016/49. (IV. 11.)

Hatályos: 2016.04.12., 2016.05.01., 2019.05.01.

Megjegyzés: új jogszabály

 

Nemzeti otthonteremtési közösségek

A Nemzeti Otthonteremtési Közösség (a továbbiakban: NOK) új építésű lakások megszerzése céljából létrehozott, jogi személyiséggel rendelkező sajátos működésű, tagsággal rendelkező vagyonösszesség, amelynek a létrehozásához legalább 120 tag szükséges.

Olyan ún. közösségi előfinanszírozáson alapuló közösség, amely a lakossági megtakarítások befektetésével új lakáshoz jutást biztosít a családok számára – derül ki a törvényjavaslathoz fűzött indokolásból. A NOK a lakáscélú előtakarékosság egy új formája.

A NOK létrejöttéhez MNB nyilvántartásba vétel szükséges. A közösség működését a szervező biztosítja. A szervező kezeli a tagok befizetését, és kizárólag lakásvásárlásra használja fel azokat az indokolás szerint.

A NOK-hoz nyilvános felhívás alapján lehet csatlakozni. A rendszer lényege, hogy a tagok befizetést teljesítenek a közösség felé, a közösség pedig, amennyiben megfelelő forrás áll a rendelkezésére, meghatározott módon kiválasztja a tagok közül azt, akinek a hiányzó tagi befizetést megelőlegezi az új lakás megvásárlása érdekében. A rendszeres befizetésen felül a tagok rendkívüli befizetéseket is teljesíthetnek.

A tagot a megtakarítási évben teljesített befizetéséhez igazodó állami támogatás illeti meg, feltéve, ha NOK szervezője ún. megbízható szervezőnek minősül.

A törvény – egy rendelkezés kivételével – a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

Joganyag: 2016. évi XV. törvény a nemzeti otthonteremtési közösségekről

Módosította: –

Megjelent: MK 2016/49. (IV. 11.)

Hatályos: 2016.04.26., 2016. 05.21.

Megjegyzés: új jogszabály


Kapcsolódó cikkek

2024. március 26.

Versengő zálogjogok: kié az elsőbbség?

Az üzleti életben gyakori, hogy szerződő felek az egymással szembeni kötelezettségeik biztosítására biztosítékokat alapítanak. Előfordulhat, hogy egy ilyen jellegű biztosíték szerződéssel, a felek megállapodása alapján jön létre, azonban léteznek olyan esetek is, amikor törvény alapít valamilyen biztosítékot.