Jogszabályfigyelő 2017 – 13. hét


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Alábbi cikkünkben a 2017/44–48. számú Magyar Közlönyök legfontosabb újdonságait dolgoztuk fel.


E heti összeállításunk a bejelentéssel végezhető építkezések körének a kiterjesztése és cégeljárási közzétételi költség alóli mentesülés új szabályai mellett a reklámadó tervezett módosítását és az uniós cégnyilvántartások összekapcsolását megvalósító törvényjavaslatot ismerteti.

 

Tartalom:

Bejelentés alapján építhetők a 300 négyzetméter feletti lakóingatlanok is

Egyszerűsített cégeljárás közzétételi költség nélkül

Parlament előtt a reklámadó-törvény módosítása

Tagállami cégnyilvántartások összekapcsolása

 

Bejelentés alapján építhető 300 négyzetméter feletti lakóingatlan is

Természetes személyek a jövőben egyszerűsített bejelentés alapján folytathatnak építési tevékenységet 300 négyzetméter alapterületet meghaladó nagyságú új lakóépület megépítése, illetve meglévő lakóépület 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet meghaladó bővítése tekintetében. További feltétel mindkét esetben, hogy az építkezés a bejelentő saját lakhatásának a biztosítása céljából történik. Új építmény kapcsán előírás továbbá, hogy az csak egy lakást tartalmazhat. A bejelentés kizárólag elektronikus úton teljesíthető az előírt dokumentáció csatolásával. A módosítás részletes előírásokat tartalmaz az építési tevékenység elvégzésére vonatkozóan is. A folyamatban lévő engedélyezési eljárásokat a kérelem benyújtásakor hatályos előírások szerint kell lefolytatni.

A fentieken túlmenően egyéb pontokon is módosul az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény

Joganyag: 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről

Módosítja: 2017. évi XXIV. törvény

Megjelent: MK 2017/45. (III. 28.)

Hatályos: 2017. 04. 27.

Megjegyzés: kis terjedelmű módosítás

 

Egyszerűsített cégeljárás közzétételi költség nélkül

2017. március 28-ától az egyszerűsített cégeljárásban a közkereseti társaság, a betéti társaság. a korlátolt felelősségű társaság és az egyéni cég bejegyzéséért nem kell közzétételi költséget fizetni. Átmeneti szabály értelmében a 2017. március 16-án vagy azt követően indult eljárásokra is vonatkozik az ingyenesség. A már befizetett közzétételi költség kérelemre visszajár.

Ezzel egyidejűleg az alább hivatkozott jogszabály hatályon kívül helyezi az igazságügyi szakértői névjegyzékbe történő felvételi eljárás igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 4/2006. (I. 26.) IM rendeletet is.

Joganyag: 22/2006. (V. 18.) IM rendelet a Cégközlönyben megjelenő közlemények közzétételéről és költségtérítéséről

Módosítja: 2/2017. (III. 27.) IM rendelet

Megjelent: MK 2017/44. (III. 27.)

Hatályos: 2017. 03. 28.

Megjegyzés: kis terjedelmű módosítás

[htmlbox Változásfigyeltetés]

 

Parlament előtt a reklámadó-törvény módosítása

A reklámadóról szóló törvény módosítására az Európai Bizottság korábbi határozatának a végrehajtása miatt vált szükségessé, derül ki a Parlamenthez benyújtott javaslat általános indokolásából. A reklámadó törvény ugyanis több ponton ütközik az uniós támogatási szabályokkal. Éppen ezért a tervezet elfogadása esetén a korábban megfizetett reklámadót visszatérítik, és rögzítik, hogy a korábbi adóévekre bevallott, de meg nem fizetett adót nem kell megfizetni. Egyéb esetek azonban 2017. június 1-jétől 9 százalék reklámadót kell majd a törvény hatálya alá tartozó vállalkozásoknak fizetniük. Újdonság ugyanakkor, hogy „a saját célú reklám közzététele nem lesz adóköteles, annak közvetlen költsége nem képez adóalapot”.

Joganyag: 2014. évi XXII. törvény a reklámadóról

Módosítja: T/14684. számú törvényjavaslat

Megjelent: www.parlament.hu

Hatályos: –

Megjegyzés: törvénytervezet

 

Tagállami cégnyilvántartások összekapcsolása

Közigazgatási egyeztetés alatt áll és a Kormány honlapján elérhető a cégtörvény azon módosítása, amelynek fő célja az európai uniós tagállamok cégnyilvántartásainak az összekapcsolásáról szóló irányelvnek való megfelelés. Emellett a módosítás „megvalósít olyan intézkedéseket, amelyek a cégbíróság feladatait racionalizálják” olvasható a kormányzati portálon.

Az adatlekérdezések megvalósítása érdekében a kft.-k, rt.-k, az európai részvénytársaságok, továbbá az Európai Unió más tagállamában bejegyzett vállalkozás által alapított fióktelepek és kereskedelmi képviseletek európai egyedi azonosítót kapnak (EUID).

A cégnyilvántartások összekapcsolás révén az Európai Bizottság által üzemeltetett e-Justice portálon elérhetővé válnak majd a kft.-k, rt.-k és az európai részvénytársaságok bizonyos cégadatai, az egységes szerkezetű létesítő okiratai és a közzétett beszámolói is. Az alapadatok ingyenesek lesznek majd el, egyéb esetben azonban költségtérítést kell fizetni.

Az EUID-vel rendelkező külföldi vállalkozások magyarországi fióktelepeinek és a külföldi vállalkozások magyarországi kereskedelmi képviseleteinek bizonyos cégadatai ugyancsak lekérdezhetőkké válnak, ezekért azonban minden esetben fizetni kell a tervek szerint. A fentieken túl az e-Justice portálról további adatok és iratok igényelhetőek lesznek majd.

Módosulhatnak továbbá a székhelyáthelyezés és a beolvadás bejegyzésének a szabályai és néhány törvényességi felügyeleti előírás is.

Joganyag: 2006. évi V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról

Módosítja: 2017. évi … törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvénynek és a tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló egyesüléséről szóló 2007. évi CXL. törvénynek az európai cégnyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszerrel összefüggő módosításáról

Megjelent: www.kormany.hu

Hatályos:

Megjegyzés: közigazgatási egyeztetés alatt álló törvénytervezet

 


Kapcsolódó cikkek

2024. március 26.

Versengő zálogjogok: kié az elsőbbség?

Az üzleti életben gyakori, hogy szerződő felek az egymással szembeni kötelezettségeik biztosítására biztosítékokat alapítanak. Előfordulhat, hogy egy ilyen jellegű biztosíték szerződéssel, a felek megállapodása alapján jön létre, azonban léteznek olyan esetek is, amikor törvény alapít valamilyen biztosítékot.