Jogszabályfigyelő 2017 – 14. hét

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Alábbi cikkünkben néhány fontos jogszabálytervezetet ismertetünk, miután a 2017/49–52. számú Magyar Közlönyök anyagai között szakmai közérdeklődésre számot tartó jogszabály nem jelent meg.

E heti összeállításunk a közjegyzői törvény tervezett módosításával, a hirdetményi kézbesítés büntetőeljárási szabályaival kapcsolatos előterjesztéssel, illetve a civil szervezetek átláthatóságáról szóló, parlament előtt lévő javaslattal foglalkozik.

 

Tartalom:

Megszűnik a közjegyzői tevékenység magyar állampolgársághoz kötöttsége

A hirdetményi kézbesítés szabályai a büntetőeljárásban

Törvényjavaslat a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról

 

Megszűnik a közjegyzői tevékenység magyar állampolgársághoz kötöttsége

Európai Bizottság közel egy évtizeddel ezelőtt kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen, mert úgy ítélték meg, hogy a közjegyzői tevékenység magyar állampolgársághoz kötése ellentétes a letelepedés szabadságát biztosító uniós előírásokkal. A közjegyzői tevékenység nem tekinthető a közhatalom gyakorlásában való részvételnek, így nem alkalmazható rá az Unió speciális, állampolgársághoz kötött különbségtételt megengedő szabálya. Mivel a kötelezettségszegési eljárás bizottsági szempontból nem zárult eredménnyel, az ügyet az Európai Uniós Bírósága elé vitték, amely a fentiekre hivatkozással elmarasztalta Magyarországot. Éppen ezért szükségessé vált a közjegyzői törvény módosítása, a közjegyzői tevékenység állampolgársághoz kötöttsége tekintetében. A közigazgatási egyeztetés alatt álló tervezet értelmében a jövőben közjegyzővé az, az uniós állampolgár, EGT-tagállami állampolgár, illetve ez utóbbival azonos jogállású személy nevezhető ki, aki

– „nem áll a közügyektől eltiltás hatálya alatt,

– olyan okleveles jogász szakképzettséggel rendelkezik, amely a jogi szakvizsga előfeltételének megfelel,

– a jogi szakvizsgát letette,

– legalább 3 éves közjegyzőhelyettesi gyakorlatot igazol,

– nem áll cselekvőképességet érintő gondnokság vagy támogatott döntéshozatal hatálya alatt,

– eredményes közjegyzői vizsgát tett,

– az eljárás nyelvének az eljárás lefolytatásához szükséges mértékű ismeretét igazolta”.

A fentiekkel összhangban módosulnának a közjegyzőjelölt és közjegyzőhelyettes kinevezésének a feltételei is, illetve változnának a nem közjegyző, közjegyzőhelyettes vagy közjegyzőjelölt természetes személy közjegyzői iroda tagjává válásának a feltételei is.

A fentieken túlmenően a tervezet pontosítja a közjegyzői illetékességi szabályokat is. Jelenleg ugyanis a fővárosban élők megválaszthatják az eljáró közjegyzőt, más települések esetében ellenben a polgárok kizárólag a lakóhely szerint illetékes közjegyző „tevékenységét vehetik igénybe”. Ezen kíván változtatni a javaslat, amikor előírja, hogy a közjegyző illetékességi területe a székhelye szerinti megye törvényszékének az illetékességi területére terjed ki.

Az Európai Bíróság fent hivatkozott ítéletéről bővebben olvashat itt:

Joganyag: 2017. évi … törvény a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI törvény módosításáról

Módosítja:

Megjelent: www.kormany.hu

Hatályos:

Megjegyzés: közigazgatási egyeztetés alatt álló tervezet

 

A hirdetményi kézbesítés szabályai a büntetőeljárásban

Hirdetmény útján lehet az értesítést kézbesíteni az alábbiakban részletezett jogszabálytervezet értelmében, ha az érdekeltek jelentős száma indokolttá teszi (azaz ilyenkor nem kell címzettenként külön-külön kézbesíteni.)

„Ugyanolyan típusú eljárási résztvevők nagy száma esetén sem minden esetben indokolt a hirdetmény útján történő értesítés lehetővé tétele” olvasható a miniszteri indokolásban. Így kizárttá tennék a hirdetményi kézbesítést a terhelt, a védő, a fiatalkorú terhelt törvényes képviselője, a fogva tartott büntetőeljárásban részt vevő személy, a különösen védett tanú, a tanúvédelmi program hatálya alatt álló tanú és sértett, az ügyész, valamint a katona esetében.

A rendelettervezet részletesen előírja, hogy mely adatokat lehet a nagy nyilvánosság számára is hozzáférhető hirdetményben feltüntetni. A hirdetményt a kibocsátó honlapján, a kibocsátó hirdetőtábláján és az ismeretlen helyen tartózkodó terhelt címzett esetén a helyi önkormányzat hirdetőtábláján lehet közzétenni.

Joganyag: …/2017. (…. ….) IM rendelet a büntetőeljárásban alkalmazható hirdetmény útján történő kézbesítés szabályairól

Módosítja:

Megjelent: www.kormany.hu

Hatályos:

Megjegyzés: közigazgatási egyeztetés alatt álló tervezet

Változásfigyeltetés

Ne maradjon le!

Használja Változásfigyeltetés szolgáltatásunkat az Önt érdeklő jogszabályok, jogterületek és tárgyszavak figyeltetésére! Változáskor a Jogtár felületén vagy egyéni beállítás esetén e-mail útján értesítést kap.

További információ >>

 

kTörvényjavaslat a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról

A Parlament honlapján elérhetővé vált a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló T/14967 számú törvénytervezet. Az előterjesztés szerint a törvény alapvető célja, hogy meghatározza, mely szervezetek minősülnek külföldről támogatott szervezetnek. Az általános indokolás szerint a törvény „megfelelő egyensúlyt teremt az egyesületek és alapítványok szabad működése és a transzparencia, mint társadalmi elvárás között.” Mindezt speciális bejelentési szabályokkal és beszámoló-készítési mechanizmussal kívánják megvalósítani. A bírósági nyilvántartás és a Civil Információs Portál pedig megteremtheti a fentiekkel összefüggésben a hatékony társadalmi kontrollt.

Bővebben olvashat erről.

Joganyag: 2017. évi ..... törvény a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról

Módosítja:

Megjelent: www.parlament.hu

Hatályos:

Megjegyzés: T/14967 számú törvénytervezet

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Kapcsolódó cikkek

Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az jogaszvilag.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!