Jogszabályfigyelő 2017 – 16. hét

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Alábbi cikkünkben a 2017/56–57. számú Magyar Közlönyök legfontosabb újdonságait dolgoztuk fel.

E heti összeállításunkban egy állatvédelmet érintő alkotmánybírósági határozattal, a büntetőeljárási hirdetményi kézbesítéssel és a csődtörvény tervezett módosításával foglalkozunk.

 

Tartalom:

Kihirdették a büntetőeljárási hirdetményi kézbesítés szabályairól szóló rendeletet

Az állatkínzás bűncselekménye és az állatvédelmi hatósági eljárás viszonya

Parlament előtt a csődtörvény és számos kapcsolódó törvény módosításának a tervezete

 

Kihirdették a büntetőeljárási hirdetményi kézbesítés szabályairól szóló rendeletet

Korábban részletesen írtunk a hirdetményi kézbesítés új szabályairól szóló, készülő rendelettervezetről, amelyet a napokban hirdettek ki a Magyar Közlöny 2017/57. számában. A rendelet meghatározza a hirdetményi kézbesítés kizártságának az eseteit, valamint a hirdetményi kézbesítés teljesítésének a szabályait.

A rendelet a kihirdetését követő napon lépett hatályba. Egyidejűleg hatályát vesztette a büntetőeljárásban alkalmazható sajtóhirdetmény útján történő értesítés szabályairól szóló 8/2003. (IV. 24.) IM–BM–PM együttes rendelet.

Korábbi írásunkat itt olvashatja el.

Joganyag: 5/2017. (IV. 20.) IM rendelet a büntetőeljárásban alkalmazható hirdetmény útján történő kézbesítés szabályairól

Módosítja:

Megjelent: MK 2017/57. (IV. 20.)

Hatályos: 2014. 04. 21.

Megjegyzés: új jogszabály

 

Az állatkínzás bűncselekménye és az állatvédelmi hatósági eljárás viszonya

Az Alkotmánybíróság közelmúltban született határozata értelmében, a jogbiztonság elve és a kétszeres eljárás alá vonás, büntetés tilalma következtében, ha az állatkínzás vétsége vagy bűntette miatt büntetőjogi felelősség megállapításának van helye, vagy a büntetőjogi felelősség kérdésében már jogerős marasztaló döntés született, akkor ugyanazzal a személlyel (elkövetővel szemben) állatvédelmi bírság kiszabására ellenben már nem kerülhet sor.

Joganyag: 8/2017. (IV. 18.) AB határozat az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 43. § (1) és (4) bekezdésének alkalmazásával kapcsolatos alkotmányos követelmény megállapításáról

Módosítja:

Megjelent: MK 2017/56. (IV. 18.)

Hatályos: 2014. 04. 11.

Megjegyzés: alkotmányos követelmény megállapítása, a jogalkalmazás egységesítése

Változásfigyeltetés

Ne maradjon le!

Használja Változásfigyeltetés szolgáltatásunkat az Önt érdeklő jogszabályok, jogterületek és tárgyszavak figyeltetésére!

Megrendelés >>

 

Parlament előtt a csődtörvény és számos kapcsolódó törvény módosításának a tervezete

A törvényjavaslat elsődleges célja a csődtörvény rendelkezéseinek a pontosítása, a belső és a kapcsolódó törvényekkel való koherenciájának a biztosítása, emellett azonban a joghézagok megszüntetése, a joggyakorlat egységesítése, valamint az eljárások egyszerűsítése és gyorsítása is megjelenik a módosítás céljai között – derül ki a javaslathoz fűződő általános indokolásból. Az előterjesztés utal továbbá arra, hogy a szövegtervezet megalkotása során a szakmai, érdekképviseleti javaslatokat is szem előtt tartották. Az alábbiakban a tervezet néhány újdonságára kívánjuk felhívni a figyelmet.

A biztosítéki célú vételi jog, illetve biztosítéki célú jogátruházás esetén a jogosult az adott biztosítékot a csődeljárás, illetve a felszámolási eljárás kezdeményezését követően akkor gyakorolhatja, ha jogszerzési nyilatkozatot a hitelbiztosítéki nyilvántartásba bejegyezték, vagy a jogosult a vételi jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztette, és igazolni tudja, hogy a vételi jogot pénzbeli követelése teljesítésének biztosítékául szerződésben kötötte ki.

A módosítás lehetővé tenné, hogy mind a bíróság, mind a felszámoló adatokat szerezhessen be a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból, illetve az eljárások gyorsítása, a bírósági ügyteherelosztása érdekében bővítenék a bírósági titkárok önálló hatásköreit.

Pontosítanák, illetve logikusabban helyeznék el a törvényben a fizetésképtelenség megállapítása körében a követelés adós által történő vitatása szabályait. Az adós vitatásának (továbbra is) kizárólag a hitelezői fizetési felszólítás kézhezvételét megelőző napig van helye, mégpedig írásban. Rögzíti a javaslat, hogy a vitatás elkésettsége esetén a tartozás megfizetése nem minősül tartozáselismerésnek, és a teljesítés visszakövetelését sem zárja ki.

Külön bekezdés foglalkozik a fizetési felszólítás tartalmával (tartozás jogcíme, összege, teljesítési határidő, illetve az a végső határidő, amelynek eredménytelen elteltét követően a felszámolás megindítása, egyéb igényérvényesítés várható), továbbá a fizetési felszólítás közlésének a szabályaival (postai kézbesítés esetén „tértivevény különszolgáltatással könyvelt küldeményként”). A küldeményt azonban a feladástól számított harmincadik munkanapon akkor is kézbesítettnek kell majd tekinteni, ha a címzett a küldeményt nem vette át (kézbesítés akadályozott, átvételt megtagadta, vagy nem jelentkezett a küldeményért a postán).

Az új névjegyzékre tekintettel pontosítani kívánják a felszámolói kijelölés szabályait, illetve kiegészítenék a felszámoló társasággal szembeni követelmények szabályait, valamint módosítaná a javaslat a biztosított követelések hitelezőivel kapcsolatos előírásokat is. Számos rendelkezéssel, könnyítéssel segítenék az adós vagyonának a felkutatására irányuló felszámolói tevékenységet. A következő új cím – a társasági részesedés rosszhiszemű átruházása miatti felelősség megállapítása – alatt szabályoznák a tagok felelősségi szabályait.

A zálogtárgy sikertelen értékesítése esetén a zálogjogosult a jelenlegi szabályok szerint is megvásárolhatja a zálogtárgyat, a vele való elszámolás azonban nem megfelelően szabályozott. E hiányosságot is pótolná az elfogadásra váró javaslat.

A tervezet érinti egyebek mellett az illetéktörvény, a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló törvény, a fióktelep-törvény, a cégtörvény, a hitelbiztosítéki nyilvántartásról szóló törvény szabályait is.

A jelenlegi szövegállapot szerint a fenti módosítások rövid türelmi idővel, a törvénycsomag a kihirdetését követő második hónap első napján lépnének hatályba.

Joganyag: T/15066. számú törvényjavaslat a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény, valamint az azzal összefüggő egyes törvények módosításáról

Módosítja:

Megjelent: www.parlament.hu

Hatályos:

Megjegyzés: több törvény módosítását tartalmazó tervezet

 

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Kapcsolódó cikkek

  • külföld

    Alábbi cikkünkben a 2017/53–55. számú Magyar Közlönyök legfontosabb újdonságait dolgoztuk fel.

  • Európai Unió Bírósága

    Alábbi cikkünkben néhány fontos jogszabálytervezetet ismertetünk, miután a 2017/49–52. számú Magyar Közlönyök anyagai között szakmai közérdeklődésre számot tartó jogszabály nem jelent meg.

Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az jogaszvilag.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!