Jogszabályfigyelő 2017 – 19. hét

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Alábbi cikkünkben, mivel a 2017/66–68. számú Magyar Közlönyökben szakmai közérdeklődésre számot tartó újdonság nem szerepelt, néhány közelmúltban publikált kúriai döntést ismertetünk.

E heti összeállításunkban társasági jogi és ugyancsak a gazdasági társaságokkal, pontosabban azok működésével összefüggő adójogi kérdésekkel foglalkozunk.

 

Tartalom:

A részvénykönyvbe való betekintés joga nem korlátozható

Szja-köteles bevétel lehet a társaság számlájáról felvett készpénz

 

A részvénykönyvbe való betekintés joga nem korlátozható

A részvénykönyvbe kívülálló által történő betekintésre vonatkozó szabályok kógensek, azoktól az alapszabályban jogszerűen eltérni nem lehet – olvasható a Kúria Gfv. VII. 30.112/2016. számú ügyben született döntésében, amely a Bírósági Határozatok 2017. április számában BH2017. 124. szám alatt jelent meg.

A konkrét esetben a felperes egy zártkörűen működő részvénytársaság részvénykönyvébe kívánt betekinteni, amelyet az alperesi társaság azon indokból nem tett lehetővé, hogy a kérelmező a jogi érdekeltségét nem igazolta. Az alperesi társaság alapszabálya ugyanis a  Ptk. rendelkezéseivel egyező szabályozáson túlmenően rögzítette, hogy a betekintésre az adatok megismeréséhez fűződő jogi érdek igazolása esetén van csak lehetőség.

A betekintést kérő kívülálló személy a fentiekre tekintettel kérelmezőként törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezett a szóban forgó részvénytársasággal szemben. A törvényességi felügyeleti eljárásban bírság kiszabására került sor. Az erről szóló végzést a részvénytársaság megfellebbezte, majd a fellebbezéssel támadott végzés ítélőtáblai helybenhagyását követően felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő.  A Kúria álláspontja szerint a betekintési jog alapszabály szerinti korlátozása ellentétes a Ptk.-nak a részvénykönyve történő betekintés biztosító előírásával [Ptk. 3:247. § (1) bekezdés], amelytől kógens szabály lévén, nem lehet eltérni. Az eltérést ugyanis a Ptk. 3:4. § (2) bekezdése e körben nem teszi lehetővé.

Rámutatott ugyanakkor a Kúria arra, hogy a betekintés folytán „megszerzett ismeretek, adatok felhasználása csak jogszerű lehet, a visszaélésszerű joggyakorlás polgári jogi és büntetőjogi jogkövetkezményeket vonhat maga után”. 

Joganyag: BH2017. 124.

Módosítja:

Megjelent: Bírósági Határozatok (Kúriai Döntések) 2017/4. szám

Hatályos:

Megjegyzés: jogalkalmazás egységesítése

Változásfigyeltetés

Ne maradjon le!

Használja Változásfigyeltetés szolgáltatásunkat az Önt érdeklő jogszabályok, jogterületek és tárgyszavak figyeltetésére!

Megrendelés >>

 

Szja-köteles bevétel lehet a társaság számlájáról felvett készpénz

Érdekes, a gazdasági életben gyakran előforduló kérdést boncolgat az Adó- és Vámértesítő február végén megjelent számában közzétett kúriai döntés, amely a másodfokú adóhatóság határozatával szemben indított peres eljárás során, a felülvizsgálati kérelem elbírálása körében született.

A kúriai döntés alapját képező tényállás röviden akként foglalható össze, hogy egy gazdasági társaság ügyvezetője több alkalommal, több tízmillió forint összegű készpénzt vett fel a társaság bankszámlájáról. Ezt követően a társaság felszámolás alá került, a felszámolási iratanyagból azonban nem derült fény arra a körülményre, hogy az ügyvezető által felvett készpénzt a társaság mire fordította. Ennek következtében adóhatósági eljárás indult az ügyvezetőnél, mint magánszemélynél az szja-bevallások utólagos vizsgálatára a készpénzfelvétellel érintett évek vonatkozásában. Az ügyvezető az adóhatósági eljárásban előadta, hogy a fent említett pénzösszegeket a társaság működésére fordította, azokat a házipénztárba befizette. Időközben az ügyvezetői megbízatásáról lemondott, a lemondása következtében minden iratot átadott az új ügyvezetőnek, illetve vele elszámolt. Az új ügyvezető az adóhatósági eljárás időpontját megelőzően azonban elhunyt.

Az adóhatóság több millió forint adóhiányt, erre tekintettel pedig adóbírságot és késedelmi pótlékot állapított meg a volt ügyvezető magánszeméllyel szemben. Hivatkozott ugyanis arra, hogy az ügyvezetőként eljáró magánszemély nem igazolta hitelt érdemlően, hogy a felvett pénzösszeget a társaság érdekében használta fel, így ezen összegek a magánszemély egyéb jövedelmének minősülnek.

A magánszemély az adóhatósági eljárásban arra hivatkozott, hogy az iratokat az új ügyvezetőnek átadta, ugyanakkor csatolta főkönyvi kivonatot, a társasággal által kötött szerződéseket és számlákat, házipénztári bevételi bizonylatokat azonban nem tudott az adóhatóság rendelkezésére bocsátani. Az általa felkínált tanúbizonyítás sem vezetett eredményre (iratátadásnál jelen lévő tanúk meghallgatása). A társaság időközben felszámolás eljárás keretében megszűnt, azonban a felszámolási iratanyag ugyancsak hiányos volt, a társaság volt képviselője ugyanis nem adott át iratokat a felszámolónak, záró mérleget nem készített, záró bevallást nem nyújtott be.

A felülvizsgálati eljárásban a Kúria rámutatott arra, hogy „a gazdasági társaságok számlájáról, illetve házipénztárából magánszemélyek által felvett, de szabályszerűen el nem számolt pénzösszegek adójogi kérdéseivel több ítéletben is foglalkozott”. E gyakorlattal egyezően a szóban forgó ügyben is irányadó azon korábbi megállapítása, miszerint az ügyvezetőnek kell bizonyítania, hogy az általa felvett összegeket a társaság érdekében használta fel.  Kiemelte továbbá, ha „ a gazdasági társaság nevében eljáró ügyvezető pénzt vesz át, akkor azt megfelelő módon dokumentálnia kell és ezen bizonylatokat a saját érdekében meg kell őriznie, a gazdasági eseménynek meg kell jelennie a társaság könyvelésében. Ilyen esetben a könyvelési iratok hiányában a pénztárbizonylat noha nem kizárólagos, de jelentős bizonyíték.” Jelen esetben azonban, mint ahogy fentebb utaltunk rá, pénztárbizonylatok, egyéb számviteli bizonylatok nem álltak rendelkezésre, a társaság iratanyaga gyakorlatilag nem volt fellelhető, a tanúbizonyítás sem vezetett eredményre, így a Kúria az elsőfokú bíróság keresetet elutasító ítéletét az indokolás módosításával hatályában fenntartotta. 

Joganyag: AVÉ 2017/2.

Módosítja:

Megjelent: Adó- és Vámértesítő 2017/2. szám

Hatályos:

Megjegyzés: jogalkalmazás egységesítése

 

 

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Kapcsolódó cikkek

  • Budapesti Ügyvédi Kamara

    Alábbi cikkünkben, mivel a 2017/64–65. számú Magyar Közlönyökben szakmai közérdeklődésre számot tartó újdonság nem szerepelt, parlamenti elfogadásra váró törvénymódosításokat ismertetünk.

  • tábla

    Alábbi cikkünkben a 2017/58–63. számú Magyar Közlönyök legfontosabb újdonságait dolgoztuk fel.

Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az jogaszvilag.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!