Jogszabályfigyelő 2017 – 21. hét
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Alábbi cikkünkben a 2017/74-75. számú Magyar Közlönyök legfontosabb újdonságait dolgoztuk fel.
E heti összeállításunkban az új pénzmosási törvénnyel, az általános meghatalmazások országos nyilvántartásával, továbbá a cégtörvény, a csődtörvény és a kapcsolódó törvények módosításával, valamint a közigazgatási eljárási kódexek hatálybalépésével összefüggő módosításokkal foglalkozunk.
Tartalom:
Új pénzmosási törvény
Általános meghatalmazások országos nyilvántartása
Európai cégnyilvántartások összekapcsolása, EUID-szám
Elfogadták a csődtörvény és a kapcsolódó törvények módosítását
A közigazgatási rendtartás és perrendtartás hatálybelépésével összefüggő módosítások
Júniusban lép hatályba az új pénzmosási törvény
2017. június 26-án lép hatályba a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló új törvény néhány apróbb kivétellel. A jogszabály hatálya nem változik tulajdonképpen a jelenlegi szabályozáshoz képest, pusztán más megközelítést alkalmaz ez esetben a jogalkotó: a tevékenységek felsorolása helyett az intézményeket, szolgáltatókat nevezi meg. Az általános ügyfél-átvilágítási kötelezettséget főszabály szerint továbbra is az üzleti kapcsolat létesítésekor, illetve a hárommillió-hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyleti megbízás teljesítésekor köteles a szolgáltató elvégezni. Árukereskedők esetében azonban kétmillió-ötszázezer forint lesz ez az összeghatár.
Nem változik az ügyfél-átvilágítási intézkedések köre, megszűnik azonban a minimálisan, illetve maximálisan rögzítendő adatkör, a törvény ugyanis pontosan meghatározza, hogy mely adatokat kell majd rögzíteni, milyen okiratokat köteles az ügyfél az átvilágítás során bemutatni. Egyértelműen előírja a jogszabály azt is, hogy a rögzítendő adatokat tartalmazó okiratokról a szolgáltató másolatot készít.
Újdonság, hogy a tényleges tulajdonosi nyilatkozat nemcsak személyesen és írásban, hanem a szolgáltató által üzemeltetett – biztonságos, védett, előzetesen auditált – elektronikus hírközlő eszköz útján is megtehető, illetve újdonságnak tekinthető a tényleges tulajdonosi információk központi nyilvántartása is. Továbbra is megmarad az általánoshoz képest az egyszerűsített és a fokozott ügyfél-átvilágítás előírása.
Az ügyvédeket akkor terheli ügyfél-átvilágítási és bejelentési kötelezettség, ha pénz és értéktárgy letéti kezelését végzik vagy bizonyos jogügyletek tekintetében folytatnak meghatározott ügyvédi tevékenységet. E jogügyletek köre: gazdasági társaságban vagy egyéb gazdálkodó szervezetben lévő vagyonrész (részesedés) tulajdonának az átruházása; ingatlan tulajdonának az átruházása; gazdasági társaság vagy egyéb gazdálkodó szervezet alapítása, működtetése, megszűnése; bizalmi vagyonkezelési szerződés vagy bizalmi vagyonkezelés létesítésére irányuló egyoldalú jognyilatkozat; ingó vagyonelem, különösen pénzeszköz, pénzügyi eszköz ellenérték nélkül történő átruházása. Megmarad ugyanakkor a védői, képviseletei tevékenységgel összefüggő információk bejelentése alóli mentesség, illetve az a kedvezmény, miszerint az egyéni ügyvédek és az egyszemélyes ügyvédi irodák részére a MÜK egységes szabályzatot készít, amely az érintettek esetében belső szabályzatnak minősül.
Átmeneti előírásként tulajdonképpen két év türelmi időt biztosít a törvény. Előírja ugyanis, hogy a szolgáltató 2019. június 26-át követően köteles az ügylet teljesítését megtagadni azon ügyfelek esetében, akikkel még 2017. június 26-a előtt létesített üzleti kapcsolatot, de 2019. június 26-áig az ügyfél-átvilágítás nem végezte el és nem állnak teljeskörűen a rendelkezésére az új törvény szerinti adatok.
Számos egyéb törvényt, így a szerencsejáték törvényt, a közjegyzői és az ügyvédi törvényt, a hitelintézeti és a biztosítási törvényt is módosítja a pénzmosási törvény. Hatályon kívül helyezi továbbá a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvényt, ahhoz kapcsolódóan a belső szabályzat kötelező tartalmi elemeiről szóló PM rendeletet, valamint a törvényben meghatározottakkal egyenértékű követelményeket alkalmazó harmadik országokról szóló PM rendelet is.
Joganyag: 2017. évi LIII. törvény a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról
Módosítja: –
Megjelent: MK 2017/75. (V. 26.)
Hatályos: 2017. 06. 26., 2018. 01. 01., 2018. 01. 03
Megjegyzés: új jogszabály
Általános meghatalmazások országos nyilvántartása
A 2018. január elsején hatályba lépő polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 71. §-a értelmében az általános meghatalmazás a képviselőnek a perek vitelére vonatkozó általános feljogosítása, amely pótolja az egyes perekre vonatkozó külön meghatalmazást. Előírja továbbá, hogy az általános meghatalmazást (annak megszűnését) az általános meghatalmazások országos és közhiteles, elektronikus úton vezetett bírósági nyilvántartásába be kell jelenteni, amelyet az Országos Bírósági Hivatal (a továbbiakban: OBH) elnöke működtet.
Az országos nyilvántartás szabályairól szóló, alábbiakban hivatkozott törvény tervezetéhez fűzött előterjesztői indokolás szerint a „nyilvántartási rendszer lehetőséget teremt akár több bíróság előtti eljárásra is jogosító általános meghatalmazás nyilvántartásba vételére”. A jelenlegi szabályokkal ellentétben nem kell tehát több bíróságon az általános meghatalmazást bejegyeztetni, illetve a több bíróság előtti eljárásra is vonatkozó általános meghatalmazás esetén nem kell az egyes eljárásokban a képviseleti jogot ismételten igazolni.
A szóban forgó törvény értelmében a nyilvántartásban szereplő adatok kezelésének a célja az általános meghatalmazáson alapuló képviseleti jog tényének és az általános meghatalmazás terjedelmének az igazolása. A törvényjavaslat szövegéhez fűzött indokolás kiemeli azt is, hogy az általános meghatalmazás nem a nyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre, azaz a bejegyzés nem konstitutív hatályú, hiszen a törvény rögzíti: az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy eltérő rendelkezése hiányában az általános meghatalmazás valamennyi, a törvény hatálya alá tartozó eljárásban (polgári peres és nemperes, közigazgatási peres és egyéb közigazgatási bírósági eljárásokban) való képviseletre feljogosítja a képviselőt.
Az általános meghatalmazás továbbra is legfeljebb öt évre szólhat, az ennél hosszabb vagy határozatlan időre adott általános meghatalmazás öt év elteltével a hatályát veszti. Lehetőség van a meghatalmazás terjedelmének a korlátozására (ügykörök, bíróságok tekintetében), amelyet a nyilvántartásnak is tartalmaznia kell.
A nyilvántartásba vételi kérelmet főszabályként a kérelmező lakóhelye szerint illetékes törvényszéknél, mint bejegyző bíróságnál kell előterjeszteni az OBH által rendszeresített nyomtatványon (a Pp. szerint elektronikus eljárásra kötelezettek esetében kizárólag elektronikus úton). A kérelmet bejegyzés, illetve az általános meghatalmazás terjedelmének, időbeli hatályának módosítása esetén a meghatalmazó nyújtja be. A bíróság és az egyéb, törvényben meghatározott hatóság a nyilvántartásból közvetlen hozzáféréssel kérdezhet le adatokat.
Fontos előírás, hogy a 2014. március 15-én vagy azt követően nyilvántartásba vett általános meghatalmazások a törvény erejénél fogva az eredeti adattartalommal automatikusan átkerülnek az új rendszerbe. A korábban adott általános meghatalmazások nyilvántartására a 2017. december 31-én hatályos szabályok alkalmazandók a jövőben is.
Joganyag: 2017. évi XLIII. törvény a bírósági peres és nemperes eljárásokra adott általános meghatalmazások közhiteles nyilvántartásáról
Módosítja: –
Megjelent: MK 2017/74. (V. 25.)
Hatályos: 2018. 01. 01.
Megjegyzés: új jogszabály
[htmlbox Változásfigyeltetés]
Európai cégnyilvántartások összekapcsolása, EUID-szám
A cégtörvény módosítása értelmében a céginformációs szolgálat feladatai közé tartozik a jövőben a tagállami központi nyilvántartások, kereskedelmi nyilvántartások és cégjegyzékek összekapcsolására szolgáló rendszerrel való kapcsolattartás is. A cégnyilvántartások összekapcsolás révén az Európai Bizottság által üzemeltetett európai igazságügyi portálon (e-Justice) elérhetővé válnak a kft.-k, rt.-k és az európai részvénytársaságok bizonyos cégadatai, az egységes szerkezetű létesítő okiratai és a közzétett beszámolói is. Az alapadatok ingyenesek lesznek majd el, egyéb esetben azonban költségtérítést kell fizetni.
Az adatlekérdezések megvalósítása érdekében a korlátolt felelősségű társaság, a részvénytársaság, az európai részvénytársaság, továbbá az Európai Unió más tagállamában bejegyzett vállalkozás által alapított fióktelepe és kereskedelmi képviselete a cégjegyzékszám mellett olyan európai egyedi azonosítót kap (a továbbiakban: EUID), amely lehetővé teszi a cég egyértelmű azonosítását a tagállami cégnyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszeren keresztül. A törvény hatálybalépése napján bejegyzett (bejegyzés alatt álló) cégek EUID-számát a cégbíróság automatikusan állapítja meg és jegyzi be a cégjegyzékbe.
Változnak továbbá a székhelyáthelyezés és a beolvadás bejegyzésével kapcsolatos eljárási szabályok is.
Joganyag: 2006. évi V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról
Módosítja: 2017. évi XLVIII. törvény
Megjelent: MK 2017/74. (V. 25.)
Hatályos: 2017. 06. 08.
Megjegyzés: kis terjedelmű módosítás
Elfogadták a csődtörvény és a kapcsolódó törvények módosítását
A törvénycsomag szerinti módosítások céljai között a csődtörvény rendelkezéseinek a pontosítása, a belső és a kapcsolódó törvényekkel való koherenciájának a biztosítása, a joghézagok megszüntetése, a joggyakorlat egységesítése, valamint az eljárások egyszerűsítése és gyorsítása is szerepelt a javaslathoz fűződő indokolás szerint.
A törvénycsomagban a csődtörvény módosítása mellett megtalálhatók egyebek között az illetéktörvény, a cégtörvény, a külföldi vállalkozások magyarországi fióktelepeiről szóló törvény, a közjegyzői nemperes eljárásokról szóló törvény és a hitelbiztosítéki törvény módosításai is.
A következőkben néhány fontosabb csődtörvénybeli változásra hívjuk fel a figyelmet. Változnak a biztosítéki célú vételi jogra, illetve jog vagy követelés biztosítéki célú átruházására vonatkozó szabályok, illetve új előírás teszi lehetővé a bíróság és a felszámoló szervezet részére egyes személyek lakcímadataira és értesítési címére vonatkozóan az adatigénylést.
Pontosították a fizetésképtelenség megállapítása körében a követelés adós által történő vitatásának a szabályait. Eszerint akkor lehet az adós vitatását megállapítani, ha az érdemben kétségbe vonja a fizetési kötelezettség jogcímét, fennállását, esedékességét, mértékét vagy összegét. Az adós vitatásának továbbra is legkésőbb a hitelező fizetési felszólításának kézhezvételét megelőző napig írásban van helye. A módosítás rögzíti továbbá, hogy amennyiben a „vitatás” elkésett (és az adós, hogy megmeneküljön, a tartozást megfizette), a fizetés nem minősül tartozáselismerésnek, és a polgári peres eljárásban történő visszakövetelést sem zárja ki.
Külön bekezdés foglalkozik a fizetési felszólítás tartalmával (tartozás jogcíme, összege, teljesítési határidő, illetve az a végső határidő, amelynek eredménytelen elteltét követően a felszámolás megindítása, egyéb igényérvényesítés várható), továbbá a fizetési felszólítás közlésének a szabályaival (postai kézbesítés esetén „tértivevény különszolgáltatással könyvelt küldeményként”). A küldeményt a feladástól számított 15. munkanapon akkor is kézhezvettnek kell tekinteni, ha a postai kézbesítési szabályok szerint a kézbesítés akadályozott, a küldemény átvételét a címzett megtagadta, vagy a postai szolgáltató által rendelkezésére tartott küldeményért a címzett nem jelentkezett.
Emellett a vagyoni hányad rosszhiszemű átruházása miatti felelősség megállapítása alcím és az ahhoz tartozó szabályok ugyancsak változtak.
A cégtörvény kapcsán a végelszámolást érintő, illetve kényszertörlési eljárással összefüggésben a tag, vezető tisztségviselő felelősségének a szabályai módosultak, illetve számos előírással egészült ki a hitelbiztosítéki nyilvántartásról szóló törvény is.
Joganyag: 2017. évi XLIX. törvény a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény, valamint az azzal összefüggő egyes törvények módosításáról
Módosítja: –
Megjelent: MK 2017/74. (V. 25.)
Hatályos: 2017. 07. 01.
Megjegyzés: 10 törvény módosítását tartalmazó törvénycsomag
A közigazgatási rendtartás és perrendtartás hatálybelépésével összefüggő módosítások
Igen terjedelmes, több mint 200 közlönyoldalt tesz ki és 528 szakaszból áll az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény hatálybalépésével összefüggő módosítás, amely 242 törvény (köztük maga a közigazgatási perrendtartás) egyes előírásait változtatta meg.
Joganyag: 2017. évi L. törvény az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról
Módosítja: –
Megjelent: MK 2017/74. (V. 25.)
Hatályos: 2017. 05. 26., 2017. 12. 31., 2018. 01. 01.
Megjegyzés: 242 törvény módosítását tartalmazó törvénycsomag
