Jogszabályfigyelő 2017 – 36. hét


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Alábbi cikkünkben, mivel a 2017/141–142. számú Magyar Közlönyök anyagai között széles körű szakmai közérdeklődésre számot jogszabály nem jelent meg, a törvénytervezetek közül válogattunk.


E heti összeállításunkban az adózás rendjéről szóló szabályok közül kiemelt adóhatósági végrehajtás külön törvényben elhelyezendő, tervezett előírásairól olvashatnak.

 

Tartalom:

Külön törvény készül az adóhatósági végrehajtásról

 

Külön törvény készül az adóhatósági végrehajtásról

Néhány héttel ezelőtt, a Jogszabályfigyelő 31. heti számában már írtunk arról, hogy nyilvánosságra hozták adózás rendjéről és az adóigazgatási eljárásról szóló új törvények tervezetét. Eszerint az új Art. nem tartalmazza már az adóvégrehajtásra vonatkozó szabályokat, amelyekről a Kormány tervei szerint külön törvényt alkot majd a Parlament. Néhány napja e törvény tervezete is elérhetővé vált. A továbbiakban annak újdonságai közül szemezgetünk.

Elsőként emeljük ki, hogy az adóhatósági végrehajtásról szóló törvény hatálya alá tartoznak majd főszabályként azok a végrehajtási ügyek is (beleértve a végrehajtás során benyújtott fizetési kedvezményekkel kapcsolatos kérelmek elbírálását is), amelyeket az általános közigazgatási rendtartás utal az adóhatóság hatáskörébe, továbbá, ugyancsak a hatálya lá tartoznak majd az adók módjára behajtandó köztartozások végrehajtására irányuló eljárások.

A tervezet szerint tehát az adóhatósági végrehajtásról szóló törvényt kell majd alkalmazni az állami adó- és vámhatóság, valamint az önkormányzati adóhatóság által megállapított és nyilvántartott fizetési kötelezettségek végrehajtása, továbbá az azok kapcsán lefolytatandó fizetési kedvezményi eljárás során – olvasható a javaslathoz fűzött előterjesztői indokolásban.

Az adóvégrehajtási törvény háttérjogszabályait elsősorban az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény (amelyet a tervezet Air.-ként rövidít) és az új adózás rendjéről szóló törvény jelentik majd. Azokban a kérdésekben azonban, amelyeket a fenti jogszabályok sem rendeznek, értelemszerűen a Vht. szolgál végső soron háttérjogszabályként (bizonyos kivételekkel).

A tervezetben is megjelenik a végrehajtás fokozatosságának az elve, így konkrétan előírják, hogy ingatlan végrehajtására csak akkor kerülhet sor, ha a követelés észszerű időn belül más módon nem hajtható be.

A javaslat a végrehajtási törvényben foglaltakon túl ügygondnok rendelését írja elő akkor is, ha az adósnak van lefoglalható vagyontárgya, de a székhelyén nem fellelhető vagy a székhelye ismeretlen, továbbá, ha a nem természetes személy adósnak nincs törvényes képviselője.

A tervezet több újdonságot is tartalmaz a végrehajtható okiratok köre kapcsán – mutat rá az előterjesztői indokolás. Változás továbbá, hogy az adóhatóságnak a végrehajtás foganatosításához nem kell külön határozatot hoznia, nem kell a bíróságtól kérnie végrehajtási lap kiállítását, illetve nem kell megelőlegeznie az önálló bírósági végrehajtó költségét sem.

Az új jogszabály lehetőséget biztosít a túlfizetések tartozásra történő átvezetésére, értékhatárra tekintet nélkül, továbbá arra is, hogy az adóhatóság a végrehajtást önálló bírósági végrehajtó útján foganatosítsa.

Érdemes felhívni a figyelmet a huzamosabb ideig külföldön tartózkodó személyek végrehajtási ügyeivel kapcsolatos szabályokra. Eszerint a nem belföldi illetőségű, vagy az egybefüggően 183 napot meghaladóan külföldön tartózkodó belföldi illetőségű személyek tartozásának a külföldön történő érvényesítésére az adópolitikáért felelős miniszter által lefolytatott közbeszerzési eljárás nyertese válik jogosulttá.

[htmlbox Változásfigyeltetés]

A jövedelem letiltásával kapcsolatban kötelezettségként írja elő a javaslat a munkáltató számára, hogy a letiltás kézbesítését követő 8 napon belül – ha a letiltás elektronikus úton érkezett, akkor elektronikus úton – tájékoztassa az adóhatóságot a havonta letiltható jövedelemről, a letiltást befolyásoló körülményekről. A fentiek változásáról ugyancsak 8 napon belül kell a munkáltatónak tájékoztatást küldenie az adóhatóság részére.

Az adóhatóság a tervezet szerint a járműnyilvántartás adatai alapján lefoglalhatja nemcsak az adós tulajdonát képező, hanem a „vélelmezhetően” a házastársi közös vagyonba tartozó gépjárművet is. Ugyanakkor a lefoglalás elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzésével történik. A lefoglalt jármű forgalomból történő kivonása iránt pedig legkésőbb az árverési hirdetmény kitűzésével egyidejűleg intézkednek, így a lefoglalást követően nem szűnik meg automatikusan az adós járművel kapcsolatos használati joga.

A törvénytervezet ugyanakkor „jelentős újítást vezet be a Vht. követelésfoglalásról szóló szabályaival összefüggésben az állami adó- és vámhatóság által foganatosított végrehajtások során”, amelynek tekintetében elektronikus kommunikációt ír elő a felek között. Újdonságnak tekinthető továbbá a fedezetcsere intézményének a tervezett szabályozása. Erre a végrehajtás szünetelése és felfüggesztése alatt is sor kerülhet, annak érdekében, hogy például az adós a számára engedélyezett részletfizetés teljesítése során a „jóval magasabb összegű tartozásra indokoltan lefoglalt vagyontárgy foglalás alóli feloldását, s helyette alacsonyabb, de a még fennálló tartozást fedező értékű vagyontárgy lefoglalását” kérhesse.

Az ingatlanok árverése kapcsán kiemelendő, hogy lakóingatlanok esetében a vételár a becsérték legfeljebb 75 százalékáig, sikertelenség esetén azonban a harmadik és azt követő árverések esetében 50 százalékra csökkenthető. Lakóingatlanok árverési értékesítése esetén ugyanakkor a területükön lévő ingatlanok tekintetében elővásárlási jog illeti meg az önkormányzatokat a javaslatban foglaltak szerint, amelynek gyakorlására speciális előírásokat állapítana meg a jogszabály, amely a tervek szerint 2018. január elsején léphet hatályba.

 

Az adózás rendjéről és az adóigazgatási eljárásról szóló új törvények tervezetéről itt olvashatnak.

Részletes írásunk az adózás rendjéről szóló törvény megújulásáról itt érhető el.

Az új Art. változó szankciórendszerével foglalkozó írásunkat ide kattintva tekithetik meg.

 

Joganyag: 2017. évi … törvény az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról

Módosítja:

Megjelent: www.kormany.hu

Hatályos:

Megjegyzés: közigazgatási egyeztetés alatt álló törvénytervezet


Kapcsolódó cikkek

2024. március 26.

Versengő zálogjogok: kié az elsőbbség?

Az üzleti életben gyakori, hogy szerződő felek az egymással szembeni kötelezettségeik biztosítására biztosítékokat alapítanak. Előfordulhat, hogy egy ilyen jellegű biztosíték szerződéssel, a felek megállapodása alapján jön létre, azonban léteznek olyan esetek is, amikor törvény alapít valamilyen biztosítékot.