Jogszabályfigyelő 2017 – 37. hét


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Alábbi cikkünkben a 2017/143–148. számú Magyar Közlönyök legfontosabb újdonságai, valamint a közzétett jogszabálytervezetek közül válogattunk.


E heti összeállításunkban a halvédelmi bírságról és a közigazgatási szankciókról olvashatnak.

 

Tartalom:

A halvédelmi bírság szabályozásának változása

Törvény készül a közigazgatási szankciókról

 

A halvédelmi bírság szabályozásának változása

A halgazdálkodásról és a halvédelmi bírságról szóló, alábbiakban hivatkozott kormányrendelet 2017. szeptember 29-étől hatályos módosítása értelmében a horgászok a fogási napló hiánya esetén is számíthatnak bírságra 10 000 – 30 000 Ft összegben. A halász fogási napló hiánya szintén 10 000 forintos bírsággal járhat.

A tiltott vagy nem megengedett eszközzel vagy módon, illetve tilalmi időben történő horgászat, halászat esetén kiszabható bírságtényállások ugyanakkor újabb esetkörökkel bővültek. Azok a természetes vagy jogi személy forgalmazók, akik igazolatlan eredetű, nem nyomon követhető halat (halterméket, hasznos víziállatot) forgalmaznak félmillió forintig terjedő bírsággal sújthatók. Pontosították emellett a halgazdálkodási bírság és az szabályait is.

A módosítások a rendelet kihirdetésétől számított 16. naptól hatályosak. 

Joganyag: 314/2014. (XII. 12.) Korm. rendelet a halgazdálkodási és a halvédelmi bírságról

Módosítja: 271/2017. (IX. 13.) Korm. rendelet

Megjelent: MK 2017/146. (IX. 13.)

Hatályos: 2017. 09. 29.

Megjegyzés: közepes terjedelmű módosítás

[htmlbox Változásfigyeltetés]

 

Törvény készül a közigazgatási szankciókról

Benyújtotta a parlamenthez a kormány a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló (Szankció tv.-ként hivatkozott) törvény tervezetét, amely az általános közigazgatási rendtartás hatálya alá tartozó közigazgatási hatósági eljárásokban megállapított jogszabálysértések (közigazgatási szabályszegések) esetén alkalmazható ún. közigazgatási szankciók szabályait határozza meg a fokozatos szankcionálás elvének a figyelembevételével és a pénzügyi hátrányt jelentő szankciók alkalmazásának a korlátozásával – derül ki az előterjesztéshez fűzött általános indokolásból. Közigazgatási szankciók a legenyhébb figyelmeztetéstől, a közigazgatási óvadék és bírság mellett a tevékenység végzésétől történő eltiltásig és az elkobzásig terjednek.

A közigazgatási óvadék a figyelmeztetés és a közigazgatási bírság közti átmenet lesz. A bírság fokozatos érvényesítését szolgálja ugyanakkor az az előírás, amely szerint, ha az ügyféllel szemben három éven belül közigazgatási bírságot nem szabtak ki, vele szemben a legmagasabb bírságösszegnek legfeljebb csak a fele alkalmazható majd.

A közigazgatási bírság természetes személyek esetén önkormányzati rendelet alapján legfeljebb kétszázezer, törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában pedig legfeljebb egymillió forintig terjedhet. Jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén pedig kétmillió és tízmillió forint lesz ez az összeghatár.

A jogsértés teljes elismerése esetén (amely egyben a bírsággal szembeni jogorvoslatról történő lemondást is jelent) helyszíni bírság szabható ki a jövőben is, amely (az adott esetben alkalmazható) közigazgatási bírság legmagasabb összegének a negyede lehet. Az önkormányzati rendelet alapján kiszabható helyszíni bírság maximuma azonban tételesen szerepel a tervezetben. Ez természetes személyek esetén ötvenezer forint, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén pedig ötszázezer forint.

Az alkalmazott jogkövetkezmények (előzmények) nyomon követését az ún. Közigazgatási Szankciók Nyilvántartása szolgálja a jövőben, amely öt évig tartalmazza az ügyféllel szemben alkalmazott szankciókat.

A Szankció tv. 2018. január elsején léphet hatályba.

Joganyag: T/17313 törvényjavaslat a közigazgatási szabályszegések szankcióiról

Módosítja:

Megjelent: www.parlament.hu

Hatályos:

Megjegyzés: tárgysorozatba vételre váró törvénytervezet

 


Kapcsolódó cikkek

2024. március 26.

Versengő zálogjogok: kié az elsőbbség?

Az üzleti életben gyakori, hogy szerződő felek az egymással szembeni kötelezettségeik biztosítására biztosítékokat alapítanak. Előfordulhat, hogy egy ilyen jellegű biztosíték szerződéssel, a felek megállapodása alapján jön létre, azonban léteznek olyan esetek is, amikor törvény alapít valamilyen biztosítékot.