Jogszabályfigyelő 2017 – 40. hét

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Alábbi cikkünkben a 2017/160-163. számú Magyar Közlönyök legfontosabb újdonságai, az elfogadásra váró törvénytervezetek, illetve a közzétett bírósági határozatok közül válogattunk.

E heti összeállításunkban Csongrád megye elnevezésének a megváltozásáról, az elfogadásra váró termékdíj-módosításokról és egy adóhatósági határozat felülvizsgálatáról olvashatnak.

 

Tartalom:

Megváltozik Csongrád megye elnevezése

Parlament előtt a termékdíjról szóló törvény módosítása

Kellő körültekintés hiányában nem élhet a számlabefogadó az adólevonási jogával

 

Megváltozik Csongrád megye elnevezése

Két és fél év múlva, 2020 nyarán lép hatályba az alábbiakban hivatkozott országgyűlési határozat 1. pontja, amely szerint Csongrád megye elnevezése Csongrád-Csanád megye elnevezésre változik.

Joganyag: 67/1990. (VIII. 14.) OGY határozat Magyar Köztársaság megyéiről, a megyék nevéről és székhelyéről

Módosítja: 19/2017. (X. 5.) OGY határozat

Megjelent: MK 2017/162. (X. 5.)

Hatályos: 2018. 10.06., 2020. 06. 04.

Megjegyzés: kis terjedelmű módosítás

 

Parlament előtt a termékdíjról szóló törvény módosítása

Részletes vitára vár a Kormány által T/17569. számon előterjesztett, a környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény módosítását tartalmazó javaslat. A módosítás alapvető és elsődlegesen deklarált céljai között az adminisztratív egyszerűsítéseket, a vállalkozói terhek csökkentését, a jogértelmezés egységesítését, továbbá az uniós szabályokhoz való igazodást jelölte meg az előterjesztő. A tervezet elfogadása esetén a műanyag zacskók és a reklámhordozó papírok termékdíj-mértékének az emelése várható, ugyanakkor a teljes felület 50 százalékát meg nem haladó mértékű gazdasági reklámot tartalmazó, és a közhasznú szervezet, állami, önkormányzati szerv alapfeladata körében kiadott reklámhordozó papír után nem kell majd termékdíjat fizetni – derül ki a javaslathoz fűzött előterjesztői indokolásból.

Az áruosztályozási szabályok alkalmazása szempontjából a tárgyév január 1-jén hatályos időállapot lesz releváns. A jogalkalmazás elősegítése céljából meghatározták továbbá a reklámhordozó papír, az irodai papír és az elkülönített hulladék gyűjtésére szolgáló zsák fogalmát. Uniós előírások folytán változhatnak az elektromos, elektronikai berendezések kategóriái, illetve csökkenhet az egyes berendezéseket terhelő termékdíj.

Joganyag: 2017. évi ..... törvény a környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény módosításáról

Módosítja:

Megjelent: www.parlament.hu

Hatályos:

Megjegyzés: parlament előtt lévő törvénymódosítási tervezet

Változásfigyeltetés

Ne maradjon le!

Használja Változásfigyeltetés szolgáltatásunkat az Önt érdeklő jogszabályok, jogterületek és tárgyszavak figyeltetésére!

Megrendelés >>

 

Kellő körültekintés hiányában nem élhet a számlabefogadó az adólevonási jogával

Szabályszerűen tagadja meg az adóhatóság az adólevonási jog gyakorlását attól a számlabefogadótól, aki/amely annak ellenére, hogy az ügylet tekintetében szabálytalanságra utaló körülmények merültek fel, nem teszi meg az észszerűen elvárható intézkedéseket annak érdekében, hogy áfacsalás részesévé ne váljon – olvasható az Adó- és Vámértesítőben közzétett AVÉ 2017/10. számú határozatban.

Az adóhatóság szerint a konkrét ügyben semmilyen tény, körülmény nem támasztotta alá a számlakibocsátó valós gazdasági tevékenységét (a számla szerinti munkák elvégzéséhez szükséges feltételekkel nem rendelkezett, a gazdasági eseményeket nem teljesítette), ezen felül a számlát befogadó vállalkozás sem járt el kellő körültekintéssel. Ennek kapcsán az adóhatóság egyebek között arra hivatkozott, hogy a számlabefogadó „nem rendelkezett adatokkal a munkákon dolgozókról, nem ellenőrizte, hogy a számlakibocsátó székhelyén megtalálható-e, alkalmazotti létszám adatait az adóhatóság honlapjáról nem kérdezte le”.

Az érintett számlák áfatartalmának a levonásba helyezését az adóhatóság az ellenőrzés folytán megtagadta, „adóhiánynak minősülő adókülönbözetet állapított meg, adóbírságot szabott ki és késedelmi pótlékot számított fel” a számlabefogadó terhére.

Az ügy végső soron a Kúriához került. Az eljárás során megállapítást nyert, hogy az adott gazdasági esemény nem a számla szerinti tartalommal, illetve nem a számlán szereplő felek között jött létre, amely a számla hitelességének a megdöntését vonta maga után.

A Kúria egyetértett az elsőfokú ítéletben foglaltakkal egyebek mellett abban is, hogy a számlabefogadónak a kibocsátó jogszerű működése iránt ismételten (tehát nemcsak a gazdasági kapcsolat létesítésekor, hanem a számla befogadása kapcsán is) érdeklődnie kellett volna. Különösen azért, mert „a számlakibocsátó új tulajdonosa és ügyvezetője egy új bankszámlát jelölt ki a teljesítésre, hónapokkal a kapcsolatfelvétel után és hónapokkal a teljesítését megelőzően”, annak ellenére, hogy a korábbi tulajdonos állítólagos munkavállalója készpénz átvételére is jogosult lett volna.

A szóban forgó esetben a megrendelő a szerződéskötés során intézkedett ugyan a cégre vonatkozó információk, adatok, iratok beszerzése végett, ezt követően azonban hónapok teltek el a teljesítésig. Ezen időtartam alatt pedig a számlabefogadónak a hozzá érkezett „kérelem” alapján tudnia kellett, hogy az érintett cég tekintetében változások következtek be, ezért ismételten ellenőriznie kellett volna többek között a számlakibocsátó adószámát is.

Joganyag: AVÉ 2017/10.

Módosítja:

Megjelent: Adó- és Vámértesítő

Hatályos:

Megjegyzés: közzétett határozat

 

 

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Kapcsolódó cikkek

Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az jogaszvilag.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!