Jogszabályfigyelő 2017 – 49. hét


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Alábbi cikkünkben a 2017/202–206. számú Magyar Közlönyök legfontosabb újdonságai  közül válogattunk, kitérve egy korábban megjelent módosítással kapcsolatos gyakorlati kérdésre is.


E heti összeállításunkban az ügyvédek kamarai nyilvántartásának díjairól és az ügyvédi irodák kata szerinti adózásáról olvashatnak.

 

Tartalom:

Ügyvédi kamarai eljárások díja

Az ügyvédi irodák is választhatják a katát

 

Ügyvédi kamarai eljárások díja

Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény felhatalmazása alapján megszületett a kamarai hatósági eljárások (kérelemre induló közigazgatási hatósági eljárások) igazgatási szolgáltatási díjáról szóló rendelet. Ennek értelmében az általános elsőfokú eljárási díj 3000 Ft. Az ügyvédi tagfelvételért 200 000 Ft-ot, az alkalmazott ügyvédi és a kamarai jogtanácsosi tagfelvételért ezen összeg 80 százalékát, azaz 160 000 Ft-ot, míg az ügyvédjelölt és a jogi előadó nyilvántartásba vételéért pedig ennek 50 százalékát, azaz 100 000 Ft-ot kell majd fizetni igazgatási szolgáltatási díjként. Az ügyvédasszisztens ügyvédi kamarai nyilvántartásba vételének díja 10 000 Ft. Az ügyvédi tevékenység szüneteltetésének, folytatásának engedélyezése esetén 15 000 Ft-ot kell fizetni.

A rendelet tartalmazza ezen túlmenően az ügyvédi irodák nyilvántartásával kapcsolatos díjakat (bejegyzés, átalakulás, egyesülés, szétválás, székhelyváltoztatás stb.), az ügyvédi tevékenységet folytatók átjegyzésének díjait, illetve az egyéb hatósági eljárások díjtételeit.

Fontos kiemelni, hogy amennyiben az elektronikus kapcsolattartás nem kizárt, és az ügyfél a kérelmét elektronikus úton terjeszti elő, akkor a díj összege az egyébként meghatározott összeg 90 százaléka. Mindenképpen érdemes tehát elektronikus utat választani.

A rendelet főszabályként (néhány kivétellel) a kihirdetését követő harmincegyedik napon lép hatályba. Ezzel egyidejűleg hatályát veszti a kamarai jogtanácsos és a jogi előadó által fizetendő regisztrációs díjról szóló 12/2017. (IX. 29.) IM rendelet néhány előírása is. Speciális szabályok vonatkoznak ugyanakkor a 2018. július 1-jét megelőzően elektronikusan előterjesztett jogtanácsosi kérelmekre.

Joganyag: 16/2017. (XII. 7.) IM rendelet az ügyvédi kamarai hatósági eljárásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjról

Módosítja:

Megjelent: MK 2017/205. (XII. 07.)

Hatályos: 2018. 01. 07., 2018. 07. 01.

Megjegyzés: új jogszabály

[htmlbox Változásfigyeltetés]

 

Az ügyvédi irodák is választhatják a katát

A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény módosításáról szóló 2017. évi CLVII. törvény értelmében 2018. január 1-jétől a kisadózók tételes adójának (a továbbiakban: kata) választására jogosultakká válnak az ügyvédi irodák is. Annak érdekében azonban, hogy az ügyvédi irodák kata-alanyisága 2018. január 1-jétől létrejöhessen, átmeneti rendelkezést is tartalmaz a fent hivatkozott módosító törvény. Így az ügyvédi iroda a kata-alanyiság választását 2017. december 1-jétől kezdődően bejelentheti már. Ezzel kapcsolatban jelent meg a NAV honlapján az alábbiakban hivatkozott tájékoztatás, amely szerint a 17T201 nyomtatványon kell bejelenteniük az ügyvédi irodáknak, hogy 2018. január 1-jétől a kata szabályai szerint kívánnak adózni. A NAV tájékoztatója külön kitér arra is, hogy azok az ügyvédi irodák is megtehetik a kata-bejelentést, amelyeket 2017 decemberében vesznek nyilvántartásba, a kata-alanyiság kezdő időpontja azonban esetükben is 2018. január 1. napja lesz.

A tájékoztató elérhető itt.

Joganyag: NAV-tájékoztatás

Módosítja:

Megjelent: www.nav.gov.hu

Hatályos:

Megjegyzés: jogértelmezés

 


Kapcsolódó cikkek

2024. április 15.

Jogszabályfigyelő 2024 – 15. hét

Alábbi cikkünkben, tekintettel arra, hogy a 2024/42-44. számú Magyar Közlönyben szakmai közérdeklődésre számot tartó újdonság nem jelent meg, az elfogadásra váró törvényjavaslatok közül válogattunk.

2024. április 12.

A kóros elmeállapot

A Btk. nem általánosságban, hanem kifejezetten a konkrét bűncselekmény viszonyában rendelkezik a kóros elmeállapot beszámítási képességet érintő hatásáról. Erre tekintettel a tüneteknek a konkrét cselekménnyel összefüggő – a vádbeli vagy ítéleti tényállással összevetett – vizsgálata alapján tisztázható a felismerési képesség kérdése – a Kúria eseti döntése.