Jogszabályfigyelő 2018 – 14. hét

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Alábbi cikkünkben, tekintettel arra, hogy a 2018/48–51. számú Magyar Közlönyök újdonságai között szakmai közérdeklődésre számot tart jogszabály nem jelent meg, az Alkotmánybíróság honlapján közzétett, az utóbbi tíz napban indult legfrissebb ügyek közül válogattunk.   

E heti összeállításunkban a közigazgatási bíráskodás szervezetével kapcsolatos, a közigazgatási rendtartás általános illetékességi okon alapuló illetékességi szabályával szembeni bírói kezdeményezésről olvashatnak. 

 

Tartalom:

Bíróságok illetékessége közigazgatási ügyekben

Változásfigyeltetés

Ne maradjon le!

Használja Változásfigyeltetés szolgáltatásunkat az Önt érdeklő jogszabályok, jogterületek és tárgyszavak figyeltetésére! Változáskor a Jogtár felületén vagy egyéni beállítás esetén e-mail útján értesítést kap.

További információ >>

Bíróságok illetékessége közigazgatási ügyekben

2018. március végén érkezett az Alkotmánybírósághoz (a továbbiakban: AB) az a bírói kezdeményezés (egyedi normakontroll eljárás keretében), amely a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 13. § (3) bekezdés d) pontja alaptörvény-ellenességének a megállapítását, megsemmisítését és a folyamatban lévő eljárásban való alkalmazása kizárásának a megállapítását kérte – derül ki az AB honlapján közzétett anonimizált indítványból, amelyet Szombathelyi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság egyik bírája terjesztett elő.

A Kp. 13. § (3) bekezdése értelmében a közigazgatási perre az általános illetékességi ok (közigazgatási tevékenység megvalósulásának a helye) alá tartozó ügyekben kizárólag a törvényben meghatározott (az indítvány szerint „kiemelt”) közigazgatási és munkaügyi bíróságok járhatnak el regionális illetékességgel. Ebből következően több munkaügyi bíróság esik egy úgynevezett „kiemelt” bíróság illetékessége alá, amelyből következően, az indítványozó bíró álláspontja szerint, hogy a „nem kiemelt” közigazgatási és munkaügyi bíróság „a közigazgatási ügyei nagy részét elveszíti”. Ezt a közigazgatási ügyek közel 92 százalékára teszi az indítványozó.

A Kp. 13. § (3) bekezdése – tartalmilag – sarkalatos szabályozási tárgykört érint, ugyanis a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvényt „módosítja”, mivel megkülönböztetést tesz a közigazgatási és munkaügyi bíróságok között – olvasható az indítványban. Kiemelendő továbbá, hogy jelentősen megnehezíti a polgárok bírósághoz fordulását, illetve sérti a bírói függetlenség elvét is az eljárást kezdeményező bíró szerint. Nem hagyható figyelmen kívül az a körülmény sem, hogy a nem kiemelt „bíróságok bíráinak szakmai fejlődési lehetősége, egzisztenciája, munkához való joga ellehetetlenül”.

Az Alkotmánybíróság fenti kérdésben megszületendő döntése mérföldkő lehet a közigazgatási bíráskodás átalakításának évek óta tartó, a közigazgatási perrendtartás elfogadásával lezárult folyamatát illetően.

Az anonimizált indítvány teljes szövege itt érhető el.

Joganyag:

Módosítja:

Megjelent: alkotmanybirosag.hu

Hatályos:

Megjegyzés: bírói kezdeményezés (egyedi normakontroll eljárás)

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Kapcsolódó cikkek

  • Kúria_bíróság

    Alábbi cikkünkben, tekintettel arra, hogy a 2018/43–47. számú Magyar Közlönyök újdonságai között szakmai közérdeklődésre számot tart jogszabály nem jelent meg, a márciusban közzétett bírósági döntvények közül válogattunk.   

  • autó

    Alábbi cikkünkben a 2018/38–42. számú Magyar Közlönyök legfontosabb újdonságai közül válogattunk.  

Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az jogaszvilag.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!