Jogszabályfigyelő 2018 – 27. hét

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Alábbi cikkünkben a 2018/102–106. számú Magyar Közlönyök újdonságai közül válogattunk.   

E heti összeállításunkban egy alkotmánybírósági döntésről és a cégeljárást érintő módosításokról olvashatnak.

 

Tartalom:

Minősített adattal való visszaélés – alaptörvény-ellenes a kizárólagos feljelentési jog szabályozása

Cégjogi módosítások

 

Minősített adattal való visszaélés – alaptörvény-ellenes a kizárólagos feljelentési jog szabályozása

Ötven országgyűlési képviselő indítványára indult eljárásban az Alkotmánybíróság hivatalból megállapította, hogy alaptörvény-ellenes a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 266. § (2) bekezdésének azon szabályozása, miszerint kizárólag a minősített adat védelméről szóló törvényben az adott adatfajta minősítésére jogosult szerv vagy személy feljelentésére indulhat meg a minősített adattal való visszaélés bűncselekménye miatti büntetőeljárás. Az Alkotmánybíróság a fenti rendelkezéssel összefüggésben mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet állapított meg, tekintettel arra, hogy álláspontja szerint nem felel meg az alkotmányos követelményeknek a jelenlegi szabályozás. Erre tekintettel felhívást intézett az Országgyűléshez, hogy 2018. december 31. napjáig tegyen eleget jogalkotói feladatának.

Határozatának indokolásában egyebek mellett kifejtette, hogy „a kizárólagos feljelentési jog meghatározása illeszkedik a Btk. szabályozási rendszerébe”, ugyanakkor a „konkrét szabályozási megoldás, vagyis az, hogy a feljelentési jog gyakorlására kizárólag a Mavtv. szerinti minősítő jogosult” nem felel meg az alaptörvényből és a jogállamiságból fakadó követelményeknek. A feljelentési kötelezettség elmulasztása esetén ugyanis a minősítő nem büntetőjogi, csupán munkajogi jogkövetkezményre számíthat, továbbá a büntetőjogi „védelem szintjét, az ahhoz kapcsolódó állami kötelezettségek teljesítését ezen felül egy másik büntetőeljárási alapelv, az önvádra kötelezés tilalma rontja le.” Senki sem kötelezhető ugyanis arra, hogy adott esetben önmagára nézve terhelő vallomást tegyen, terhelő bizonyítékot szolgáltasson, illetőleg, hogy önmaga ellen feljelentést tegyen.

A fentiekkel összefüggésben utalt az Alkotmánybíróság arra, hogy az Alaptörvény értelmében „az állam büntetőigényének kizárólagos érvényesítője a legfőbb ügyész és az ügyészség.” [……] „Az alkotmányozó hatalom ezáltal egyértelműen kifejezésre juttatta, hogy az ügyészség alapvető feladata és joga az állam büntetőigényének tárgyilagos, pártatlan, az alapjogok védelmét biztosító érvényesítése.”

Joganyag: 7/2018. (VII. 5.) AB határozat a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 266. § (2) bekezdésével kapcsolatos mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenesség megállapításáról

Módosítja:

Megjelent: MK 2018/106. (VII. 5.)

Hatályos:

Megjegyzés: mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenesség megállapítása

Változásfigyeltetés

Ne maradjon le!

Használja Változásfigyeltetés szolgáltatásunkat az Önt érdeklő jogszabályok, jogterületek és tárgyszavak figyeltetésére! Változáskor a Jogtár felületén vagy egyéni beállítás esetén e-mail útján értesítést kap.

További információ >>

Cégjogi módosítások

Az igazságügyi miniszter az alábbiakban hivatkozott rendeletével módosította a cégbejegyzési eljárás és a cégnyilvántartás egyes kérdéseiről szóló 21/2006. (V. 18.) IM rendelet (a továbbiakban: Cvhr.) és az elektronikus cégbejegyzési eljárás és cégnyilvántartás egyes kérdéseiről szóló 24/2006. (V. 18.) IM rendelet egyes előírásait. A megváltozott, illetve új rendelkezések 2018. július 6-ától hatályosak.

A Cvhr. tekintetében újdonság, hogy a jogszabály rögzíti a székhely- és lakhelyadatok változásbejegyzési kérelmen történő feltüntetésének módját, formátumát. Változik a külföldiek adóazonosító száma, illetőleg azonosítószáma feltüntetésének a szabályozása (mikor, melyik azonosítót kell a kérelemben szerepeltetni), továbbá a bejegyzett adat törlésének, új adat bejegyzésének esetén az adott rovaton belüli alszámokra vonatkozó szabályozás is.

Ezen felül módosulnak a változásbejegyzés egyéb kérdései is (pl. vagyoni részesedéssel kapcsolatos bejegyzés, végelszámolás bejegyzése). A fentiek következtében módosul a cégbejegyzési és a változásbejegyzési kérelem, továbbá a Cvhr. öt darab új, az egyszerűsített végelszámolás esetére szóló mintaokiratot tartalmazó melléklettel egészült ki (tagok gyűléséről készült jegyzőkönyv, taggyűlési jegyzőkönyv, közgyűlési jegyzőkönyv, alapítói határozat, ülés tartása nélküli írásbeli határozat, vagyonfelosztási javaslat).

Az elektronikus cégeljárási rendeletet illetően néhány pontosítás megfogalmazására került sor.

Joganyag: 21/2018. (VII. 4.) IM rendelet az egyes cégjogi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról

Módosítja:

Megjelent: MK 2018/105. (VII. 5.)

Hatályos: 2018. 07. 06.

Megjegyzés: több rendelet előírásait módosító jogszabály

 

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Kapcsolódó cikkek

  • Párbeszéd és identitás - Alaptörvény-konferencia

    Alábbi cikkünkben a 2018/93–101. számú Magyar Közlönyök újdonságai közül válogattunk.   

  • költségvetési bizottság

    Alábbi cikkünkben, tekintve, hogy a 2018/88–92. számú Magyar Közlönyök újdonságai között szakmai közérdeklődésre számot tartó jogszabály nem jelent meg, a parlamenti elfogadásra váró törvényjavaslatok közül válogattunk.   

Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az jogaszvilag.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!