Jogszabályfigyelő 2018 – 3. hét


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Alábbi cikkünkben, mivel a 2018/5–6. számú Magyar Közlönyökben közérdeklődésre számot tartó szakmai újdonság nem jelent meg, a Hivatalos Értesítő 2017-ben megjelent utolsó számát vettük górcső alá, az abban közzétett Magyar Ügyvédi Kamarai szabályzatok közül válogattunk.


E heti összeállításunkban az ügyvédek névhasználatáról, az irodákkal szemben támasztott követelményekről, az irodagondoki tevékenységről, az ügyvédi társulások és irodaközösségek részletes szabályairól, valamint az ügyvédi felelősségbiztosítás legalacsonyabb összegéről olvashatnak. 

 

Tartalom:

Az ügyvédek, ügyvédi irodák névhasználata

Az ügyvédi tevékenység folytatására vonatkozó ún. irodaszabályok

Irodagondnoki szabályzat

Szabályzat az ügyvédi társulásról és az irodaközösségről

Az ügyvédi felelősségbiztosítás legalacsonyabb összege

 

Az ügyvédek, ügyvédi irodák névhasználata

Az ügyvédi tevékenységet folytatók névhasználatáról szóló új ügyvédi kamarai szabályzat általános elvei között a cégtörvényből ismert névvalódiság, valamint a névkizárólagosság elve köszön vissza, a fogalmak részletes meghatározásával. Az általános elvek kapcsán fontos ugyanakkor kiemelni, hogy az előírások a kamarai jogtanácsosok és jogi előadók esetében nem alkalmazandók.

A szabályzat részletes rendelkezéseket tartalmaz a természetes személy kamarai nevére nézve, amely főszabályként a személyazonosító igazolvány szerinti családi és utónév vagy születési név lehet a doktori címmel együtt. Amennyiben ez a név a névkizárólagosság követelményébe ütközik, úgy a kamara – a szabályzatban meghatározottak szerint – ún. képzett kamarai név használatát engedélyezheti. Fontos követelmény, hogy az ügyvédi tevékenység gyakorlásával összefüggő névhasználat során az ügyvédi tevékenységgyakorlás formájára is hivatkozni kell.

Az ügyvédi irodák neve alapvetően a tagok nevéből képződik a szabályzatban előírt rendelkezések szerint, kötelesek azonban a nevükben az „ügyvédi iroda” kifejezést feltüntetni.

Külön előírások vonatkoznak a külföldi jogi tanácsadói, európai közösségi jogászi, alkalmazott európai közösségi jogászi tevékenységgel kapcsolatos névhasználatra, valamint az ügyvédi társulások névhasználatára vonatkozóan, illetve az ügyvédi tábla, névjegy, levélpapír és bélyegző használatára is.

A szabályzat 2018. január elsején lépett hatályba. Ezzel egyidejűleg hatályát vesztette az ügyvéd és az ügyvédi iroda névhasználatáról szóló 5/1999. (III. 1.) MÜK szabályzat, valamint az ügyvéd és az ügyvédi iroda névhasználatáról szóló 5/1999. (III. 1.) MÜK szabályzat módosításáról és a módosítással egységes szerkezetbe foglalásról szóló 1/2008. (X. 27.) MÜK szabályzat.

Átmeneti előírásként az alábbiakban hivatkozott szabályzat hatálybalépésekor bejegyzett kamarai nevek továbbá használhatók (ha a névvalódiság alapelvének megfelelnek), a névváltoztatásra azonban már az új előírások vonatkoznak. Névazonosság esetén pedig – a névváltoztatásig – a később bejegyzett ügyvéd megkülönböztető település- vagy megyenevet köteles eltérő megállapodás hiányában használni.

Joganyag: 5/2017. (XI. 20.) MÜK szabályzat az ügyvédi tevékenységet gyakorlók névhasználatának részletes szabályairól

Módosítja:

Megjelent: HÉ 2017/66. (XII. 29.)

Hatályos: 2018. 01. 01.

Megjegyzés: új szabályzat

[htmlbox Változásfigyeltetés]

 

Az ügyvédi tevékenység folytatására vonatkozó ún. irodaszabályok

Az ügyvédi tevékenység folytatására alkalmas irodára vonatkozó szabályokat (infrastrukturális, technikai és egyéb feltételek) határozza meg az alábbiakban hivatkozott, ugyancsak 2018. január elsejétől hatályos MÜK szabályzat, amelyből érdekességként az alábbiakat emeljük ki. Amennyiben az ügyvéd nem tudja az irodájába a személyazonosság ellenőrzésének mellőzésével történő bejutást biztosítani, úgy erre az ügyfelet a megbízás elfogadása előtt figyelmeztetni kell. Ugyancsak érdekesség, hogy a nem távmunka keretében dolgozó ügyvéd, ügyvédasszisztens számára legalább 6 négyzetméteres munkaterületet kell biztosítani. Fontos szabály továbbá, hogy államhatalmi, közigazgatási, önkormányzati szerv, igazságügyi és oktatási intézmény kizárólagos céljára szolgáló középületben, továbbá külterületi ingatlanban, valamint az ügyvédi hivatás méltóságával össze nem egyeztethető célt is szolgáló helyiségcsoportban ügyvédi iroda nem létesíthető.

Az „irodaszabályzat” 2018. január elsején lépett hatályba azzal azonban, hogy a már bejegyzett irodákra és alirodákra az új előírásokat csak 2018. július elsejétől kell majd alkalmazni.

Joganyag: 6/2017. (XI. 20.) MÜK szabályzat az irodahelyiség megfelelőségéről és az egy címre bejelentett irodahelyiséggel rendelkezőkre vonatkozó szabályokról

Módosítja:

Megjelent: HÉ 2017/66. (XII. 29.)

Hatályos: 2018. 01. 01.

Megjegyzés: új szabályzat

 

Irodagondnoki szabályzat

A tavalyi év végén elfogadott irodagondnoki szabályzat az irodagondnok kijelölésével, a kijelölő határozat tartalmával, valamint az irodagondnok eljárásával kapcsolatos általános előírásokat, és az ügyvéd halála, ügyvédi iroda jogutód nélküli megszűnése esetén alkalmazandó speciális szabályokat, illetve az irodagondnok díjazásával kapcsolatos rendelkezéseket tartalmazza.

A szabályzat 2018. január elsején lépett hatályba, amelyet a hatálybalépést követő irodagondnok-kijelölésekre és irodagondnoki tevékenységre kell alkalmazni.

Joganyag: 7/2017. (XI. 20.) MÜK szabályzat az irodagondnokról

Módosítja:

Megjelent: HÉ 2017/66. (XII. 29.)

Hatályos: 2018. 01. 01.

Megjegyzés: új szabályzat

 

Szabályzat az ügyvédi társulásról és az irodaközösségről

Ügyvédi társulás alapvető szabályait az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény, míg annak részletes előírásait – a törvény felhatalmazása alapján – az alábbiakban hivatkozott kamarai szabályzat tartalmazza. Ezek közül kiemelendő, hogy az ügyvédi társulást a tagok főszabályként tizenöt napos határidővel felmondhatják, de ennél hosszabb felmondási időben is megállapodhatnak. A társulás kamarai nyilvántartásba vételre köteles, amelynek érdekében az erre vonatkozó bejelentést a társulás létrejöttétől számított 30 napon belül kell teljesíteni. Ugyancsak 30 napos határidő vonatkozik a megszűnés vagy a társulási megállapodás módosításának a bejelentésére. A szabályzat ezen felül tartalmazza a társulás nevében kötendő megbízási szerződések részletes szabályait is.

Az irodaközösség a társulással szemben csupán infrastrukturális, illetve a költségeket megosztó közösség (részleges vagy teljes közös költségviselés), a tagok ezt meghaladóan mindenben önállóan tevékenykednek. Az irodaközösség létrejötte, szervezeti változása szintén bejelentés- és nyilvántartásban vételre köteles. A szabályzat rögzíti a törlés és az irodaközösség működésének részletes szabályait is.

A szabályzat 2018. január elsején lépett hatályba. A hatálybalépésével egyidejűleg hatályát vesztette az ügyvédi társulásról szóló 2/2006. (III. 20.) MÜK szabályzat. A korábban nyilvántartásba vett ügyvédi társulásokat az ügyvédi kamarai nyilvántartásba automatikusan felveszik, ugyanakkor e társulásoknak a társulási megállapodásaikat 2018. március 31-éig felül kell vizsgálniuk és a hatályos szabályokhoz kell igazítaniuk, illetve a korábban be nem jegyzett adataikat pedig be kell jelenteniük.

Joganyag: 8/2017. (XI. 20.) MÜK szabályzat az ügyvédi társulásról és az ügyvédi irodaközösségről

Módosítja:

Megjelent: HÉ 2017/66. (XII. 29.)

Hatályos: 2018. 01. 01.

Megjegyzés: új szabályzat

 

Az ügyvédi felelősségbiztosítás legalacsonyabb összege

Az ügyvédi tevékenységről szóló törvény 2017. évi LXXVIII. törvény értelmében a tevékenységből eredő károk, valamint személyiségi jogsértés miatt járó sérelemdíj biztosításához szükséges felelősségbiztosítás összege 2018. január elsejétől 2018. december 31-éig káreseményenként legalább 10 millió forint, amely 2022-ig évenként fokozatosan 14 millió forintra emelkedik. A MÜK vonatkozó szabályzata értelmében ugyanakkor felelősségbiztosítás évenként számított legalacsonyabb összege megegyezik a fentiekben hivatkozott, káreseményenként számított legalacsonyabb összeg 160 százalékával. Ezen felül a szabályzat a felelősségbiztosítás megfelelősége tekintetében további követelményeket állapít meg. Az adótanácsadói tevékenységet folytatók kapcsán pedig előírja, hogy az erre vonatkozó, többletfeltételeket tartalmazó biztosítással kell rendelkezniük.

A szabályzat 2018. január elsején lépett hatályba, ezzel egyidejűleg a Magyar Ügyvédi Kamara korábbi, 7/2011 (X. 24.) sz. MÜK szabályzata és az ügyvédi kamarák által elfogadható ügyvédi felelősségbiztosításról szóló 1/2000 (V. 22.) sz. MÜK iránymutatás módosításokkal egységes szerkezetű szövege is a hatályát vesztette.

Különösen fontos ugyanakkor, hogy az ügyvédek a szabályzat hatálybalépését megelőzően megkötött felelősségbiztosításuk esetén kötelesek a biztosítónak vagy az alkusznak – a szabályzat III. sz. Melléklete szerinti –, a biztosítás megfelelőségéről szóló nyilatkozatát 2018. június 30-áig a területi ügyvédi kamaráknak bemutatni.

Joganyag: 9/2017. (XI. 20.) MÜK szabályzat az ügyvédi felelősségbiztosítás évenként számított legalacsonyabb összegéről és követelményeiről

Módosítja:

Megjelent: HÉ 2017/66. (XII. 29.)

Hatályos: 2018. 01. 01.

Megjegyzés: új szabályzat


Kapcsolódó cikkek

2024. április 23.

A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások versenyre gyakorolt káros hatásai és kivételes körülmények közötti alkalmazhatósága 

A Közbeszerzési Hatóság Elnöke a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás kapcsán hangsúlyozza, hogy az ajánlatkérőknek a közbeszerzési eljárás előkészítése során, az eljárásfajta kiválasztásakor törekedniük kell a gazdasági versenyt támogató beszerzési megoldások és eljárásfajták alkalmazására. Az ajánlatkérők formális indokok alapján nem alkalmazhatnak hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást.  

2024. április 22.

A több fél által adott ügyvédi megbízás néhány szabályozási és ügyvédetikai kihívása

A megbízó személye a merevebb, a kontinentális Európában hagyományosnak tekinthető ügyvédetikai megközelítés szerint kétoldalú jogügyletek esetén megbízotti szemszögből vagylagos, mivel az egymással szerződő felek érdekei – még ha mindketten egy érvényes és teljesített jogügyletben érdekeltek is – jellemzően nem vágnak teljes egészében egybe egymáséival, így ügyvédi tevékenység nyújtása egyazon ügylet során mindkét fél javára problematikus.