Jogszabályfigyelő 2018 – 8. hét


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Alábbi cikkünkben, mivel a 2018/22–25. számú Magyar Közlönyök újdonságai között szakmai közérdeklődésre számot tartó jogszabály nem jelent meg, a jogszabálytervezetek és a hatósági tájékoztatók közül válogattunk.  


E heti összeállításunkban az új büntetőeljárási kódex végrehajtási rendeletének a tervezetéről, valamint a személyi jövedelemadó egyszázalékos felajánlásának az érdekességeiről olvashatnak. 

 

Tartalom:

A nyomozás és előkészítő eljárás szabályairól szóló rendelettervezet

Az szja egyszázalékos felajánlása

 

A nyomozás és előkészítő eljárás szabályairól szóló rendelettervezet

Közigazgatási egyeztetés alatt áll a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény végrehajtási szabályait tartalmazó, a nyomozás és az előkészítő eljárás részletes szabályairól szóló kormányrendelet tervezete, amely valamennyi nyomozóhatóságra vonatkozóan egységes rendelkezéseket határoz meg.

Az előterjesztői indokolás utal arra, hogy miután a 2018 júliusában hatályba lépő kódex bevezeti a nyomozást megelőző ún. előkészítő eljárást, illetve a titkos információgyűjtést leplezett eszközök néven újraszabályozza, a készülő kormányrendelet valamennyi, az említett új eljárási szakaszokban részt vevő szervek tevékenységét érinti. A vádemelést megelőző eljárásra tehát egységes, kormányrendelet-szintű szabályozás vonatkozik majd a jövőben.

Fontos kiemelni ugyanakkor, hogy a nyomozást követő eljárási szakaszokban is érvényesülő kérdések rendezésére (pl. bűnügyi költség, kézbesítés) új igazságügyi minisztériumi rendeletek készülnek, valamint azt is, hogy a szóban forgó kormányrendelet a tervek szerint az ügyészségre csak a nyomozó hatóságokkal való együttműködés szabályozása tekintetében terjed majd ki. Az ügyészség tevékenységére (vádemelést megelőző tevékenység, ügyészségi nyomozás) továbbra is a legfőbb ügyész utasításai lesznek irányadóak – derül ki ugyancsak a tervezet előterjesztői indokolásából. A szabályozási struktúra is megújul, ugyanis a kormányrendelet nem az eljárási kódex szakaszaihoz, hanem a szabályozási kérdésekhez igazodóan épül fel.

A minisztériumok közötti egyeztetés során az előterjesztés koncepcionális kérdései azonban jelentősen módosulhatnak még, figyelmeztet az előterjesztő.

A jogszabály a tervek szerint 2018. július elsején lép hatályba azzal, hogy előírásait a folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell. Ezzel egyidejűleg a nyomozás részletes szabályairól szóló, jelenleg hatályos miniszteri rendeletek a hatályukat vesztik.

A tervezet szövege itt érhető el:

Joganyag: …/2018. (…. ….) Korm. rendelet a nyomozás és az előkészítő eljárás részletes szabályairól

Módosítja:

Megjelent: www.kormany.hu

Hatályos:

Megjegyzés: közigazgatási egyeztetés alatt álló jogszabálytervezet

[htmlbox Változásfigyeltetés]

 

Az szja egyszázalékos felajánlása

Az állami adó- és vámhatóság ún. információs füzetben foglalta össze a személyi jövedelemadó egy százalékáról szóló rendelkezés hatályos szabályait, amelyből szemezgetve ehelyütt csupán néhány érdekességre hívnánk fel a figyelmet.

Köztudott, hogy az szja egy százaléka civil kedvezményezetteknek, illetve további egy százaléka pedig egyházi kedvezményezettek, vagy meghatározott költségvetési előirányzat javára ajánlható fel. A kétszer egy százalék ugyanakkor nem osztható fel, és nem is vonható össze.

Kevésbé ismert ugyanakkor, hogy az egyházak javára akkor is érdemes rendelkezni, ha az érintett magánszemély bevallás szerinti adója nulla forint, mivel az egyházak ún. kiegészítő támogatásban is részesülnek a rendelkező magánszemélyek száma alapján.

2018-tól hatályos előírás értelmében az adóhatóság az egyházak részére történő felajánlást (határozatlan idejű felajánlásként) a következő években is figyelembe veszi egészen addig, amíg a magánszemély újabb kedvezményezett nem jelöl meg, vagy a nyilatkozatát nem vonja vissza. Újabb kedvezményezett megjelölésére, illetve a nyilatkozat visszavonására a következő adóév május 20. napjáig van lehetőség.

Az információs füzet arra is felhívja a figyelmet, hogy érdekes helyzet áll elő akkor, ha az egy százalékos felajánlás alapja csökken (mert például a magánszemély önellenőrzést hajt végre és csökkenti az adókötelezettségét), ilyenkor ugyanis a rendelkezéssel érintett összeg nagysága szintén csökkenhet. Mindez „gyakorlatilag azt eredményezi, hogy a magánszemély olyan adó meghatározott részét ajánlotta fel, amelyet nem fizetett meg. Ezért, ha az 1 százalék összege a módosítás miatt legalább 5000 forinttal (azaz az összevont adóalap utáni adó legalább 500 ezer forinttal) csökken, akkor” a kedvezményezettnek kiutalt magasabb összeg és a módosított adó szerinti egy százalék különbözetét a magánszemélynek meg kell fizetnie. Erről az adóhatóság határozatban értesíti az érintettet.

Az információs füzetben közzétett tájékoztató itt olvasható el.

Joganyag:

Módosítja:

Megjelent: nav.gov.hu

Hatályos:

Megjegyzés: jogérvényesítést elősegítő hatósági tájékoztató

 


Kapcsolódó cikkek

2024. április 23.

A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások versenyre gyakorolt káros hatásai és kivételes körülmények közötti alkalmazhatósága 

A Közbeszerzési Hatóság Elnöke a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás kapcsán hangsúlyozza, hogy az ajánlatkérőknek a közbeszerzési eljárás előkészítése során, az eljárásfajta kiválasztásakor törekedniük kell a gazdasági versenyt támogató beszerzési megoldások és eljárásfajták alkalmazására. Az ajánlatkérők formális indokok alapján nem alkalmazhatnak hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást.  

2024. április 22.

A több fél által adott ügyvédi megbízás néhány szabályozási és ügyvédetikai kihívása

A megbízó személye a merevebb, a kontinentális Európában hagyományosnak tekinthető ügyvédetikai megközelítés szerint kétoldalú jogügyletek esetén megbízotti szemszögből vagylagos, mivel az egymással szerződő felek érdekei – még ha mindketten egy érvényes és teljesített jogügyletben érdekeltek is – jellemzően nem vágnak teljes egészében egybe egymáséival, így ügyvédi tevékenység nyújtása egyazon ügylet során mindkét fél javára problematikus.