Jogszabályfigyelő – 23. hét


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az alábbi cikkünkben a 2016. június 6-ai hét legfontosabb újdonságait foglaljuk össze.


Tartalom:

Perkapu és AVDH-szolgáltatás

A közúti árutovábbítási szerződés új szabályai

A NOK-törvény végrehajtási rendelete

Más szervezethez kerülnek a közösségi agrármarketing feladatok

 

Perkapu és AVDH-szolgáltatás

A 2016. július elsejétől kötelezővé váló elektronikus bírósági kapcsolattartás megkönnyítését célozza az ún. perkapu szolgáltatás, amelynek bevezetése érdekében jó néhány jogszabály módosítására volt a szükség.

A perkaput létesítő, polgári peres eljárásban részt vevő fél, illetve képviselő a perkapun keresztül „tartja” a kapcsolatot a bírósággal, illetve a közigazgatási hatóságokkal, a perkapun keresztül történik ugyanis az iratbenyújtás és a bíróságtól érkező elektronikus tértivevények, küldemények fogadása. A perkapu szolgáltatást a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. szolgáltatja.

A perkapun keresztül ténylegesen tevékenységet végző személy kizárólag ügyfélkapuval már rendelkező (azonosított) természetes személy lehet. Fontos kiemelni továbbá, hogy a perkapu regisztrációja osztott, ezt azt jelenti, hogy a szolgáltató kizárólag a perkapu kezelésére felhatalmazott (perkaput létesítő) természetes személyt (ún. perkapu-megbízott) tartja nyilván, aki a perkapun történő elektronikus kapcsolattartásra további felhasználóknak (jellemzően ügykezelőknek, adminisztrátoroknak, titkárnőknek ) adhat jogosultságot. Róluk azonban a szolgáltató nem vezet külön nyilvántartást, az ő regisztrációjukat a perkapu-megbízott végzi, aki a jogosultság megadásával egyidejűleg korlátozásokat is rögzíthet – derül ki a jogszabályból. Jogosultságot (hozzáférést) csak a perkapu-megbízott adhat. Az ún. felhasználók esetében pedig ugyancsak szükség van előzetes ügyfélkapus regisztrációra.

Nagyon fontos szabály, hogy a perkapuhoz csak értesítési tárhely tartozik, azaz a perkapun a beérkezett értesítések, küldemények, dokumentumok nem tárolhatók (ún. tartós tárhely nem kapcsolódik a perkapuhoz).  A perkapuba érkezett üzeneteket az átvételükkel azonnal, illetve átvétel hiányában az érkezést követő 30. napon törlik. Átvétel hiányában azonban az üzenetküldés ténye a perkapuban a kézbesítéstől számított 180. napig lekérdezhető.

Ha a tárhelyen 3 napnál régebben tárolt és át nem vett üzenet van, a következő munkanap kezdetén, illetve – átvétel hiányában – a törlést megelőző munkanapon a szolgáltató üzenetet küld a perkapu-megbízott elektronikus levelezési címére.

Az újonnan, ugyancsak 2016. július 1-jétől bevezetendő azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés (a továbbiakban: AVDH) egy szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás (a továbbiakban: SZEÜSZ) az ügyfélnyilatkozatok, hatósági nyilatkozatok hitelesítésére, melynek keretében a szolgáltató ügyfél nyilatkozatát az általa igazolt személyhez rendeli, majd a személyhez rendelést hitelesen igazolja. Hasonlóképpen jár el a hivatali nyilatkozatok hivatalos személyhez rendelés során. Végül a SZEÜSZ szolgáltató a személyhez rendelésről kiállított igazolást elektronikus dokumentumba, vagy annak záradékába foglalja és a nyilatkozattal együtt legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással vagy bélyegzővel és időbélyegzővel hitelesíti. A perkapun benyújtott beadványok esetében lehetőség lesz az AVDH szolgáltatás igénybevételére, amely „kiváltja” tulajdonképpen a benyújtó részéről a saját elektronikus aláírás alkalmazását.

Joganyag: 123/2016. (VI. 7.) Korm. rendelet a perkapu szolgáltatás bevezetéséhez szükséges, valamint egyéb, az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos kormányrendeletek módosításáról

Módosítja:

Megjelent: MK 2016/79. (VI. 7.)

Hatályos: 2016. 06. 08, 2016. 07. 01.

Megjegyzés: több rendeletet módosító kormányrendelet. Érintett jogszabályok: 83/2012. (IV. 21.) Korm. rendelet a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokról és az állam által kötelezően nyújtandó szolgáltatásokról; 84/2012. (IV. 21.) Korm. rendelet az egyes, az elektronikus ügyintézéshez kapcsolódó szervezetek kijelöléséről; 85/2012. (IV. 21.) Korm. rendelet elektronikus ügyintézés részletes szabályairól;

 

A közúti árutovábbítási szerződés új szabályai

2016. július 1-jétől a közúti árutovábbítási szerződésekről szóló 120/2016. (VI. 7.) Korm. rendelet váltja fel a több évtizedes, korábbi jogszabályt (minisztertanácsi rendeletet). Az új előírásokat a belföldi teherfuvarozás tekintetében kell alkalmazni. A kormányrendelet részletesen meghatározza a fuvarozási szerződés tartalmát, illetve a fuvarozás teljesítésének a szabályait, valamint a fuvarozó és a feladó felelősségével kapcsolatos előírásokat is.

Az új rendelkezések a rendelet a hatálybalépését követően kötött egyedi szerződésekre alkalmazandók. E szabály alól nem képeznek kivétel a korábban kötött és hatályba lévő keretszerződés alapján létrejövő egyedi szerződések sem.

Hatályát veszti ugyanakkor a közúti árutovábbítási szerződésekről szóló 2/1981. (I. 31.) MT rendelet.

Joganyag: 120/2016. (VI. 7.) Korm. rendelet a közúti árutovábbítási szerződésekről

Módosítja:

Megjelent: MK 2016/79. (VI. 7.)

Hatályos: 2016. 07. 01.

Megjegyzés: új jogszabály

Változásfigyeltetés

Ne maradjon le!

Használja Változásfigyeltetés szolgáltatásunkat az Önt érdeklő jogszabályok, jogterületek és tárgyszavak figyeltetésére!

Megrendelés >>

A NOK-törvény végrehajtási rendelete

Áprilisban fogadta el a parlament a nemzeti otthonteremtési közösségekről szóló 2016. évi XV. törvényt a lakás-előtakarékosság, illetve a lakás-takarékpénztárak egyfajta alternatívájaként. A nemzeti otthonteremtési közösségek (a továbbiakban: NOK) lényege a következőképpen foglalható össze röviden: új lakások megszerzése közösségi előfinanszírozás útján.

A napokban jelent meg a 2016. évi XV. törvény végrehajtási rendelete, amely a kihirdetését követő napon lépett hatályba. A jogszabály egyebek között az MNB hatáskörébe tartozó engedélyezési és nyilvántartásban vételi eljárásokat, a szervező elismerésével, a közösség létrejöttével, nyilvántartásba vételével, működésével, a tagsági jogviszonnyal kapcsolatos részletszabályokat tartalmazza.

Joganyag: 115/2016. (VI. 6.) Korm. rendelet a nemzeti otthonteremtési közösségekről szóló törvény végrehajtásának szabályairól

Módosítja:

Megjelent: MK 2016/78. (VI. 6.)

Hatályos: 2016. 06. 07.

Megjegyzés: új jogszabály

 

Más szervezethez kerülnek a közösségi agrármarketing feladatok

Az Agrármarketing Centrum Nonprofit Kft. látja el a közösségi agrármarketing tevékenységhez kapcsolódó állami feladatokat (a bormarketing kivételével), ennek során támogatások nyújtására is jogosult – derül ki az alábbiakban részletezett kormányrendeletből. A közösségi agrármarketing bizonyos, részletesen felsorolt feladatai tekintetében az Agrármarketing Centrum Nonprofit Kft. a Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. jogutódjaként jár el.

Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. tulajdonában álló, a közösségi agrármarketing feladatok ellátásához szükséges vagyonelemek 2016. június 15. napjától az Agrármarketing Centrum Nonprofit Kft. tulajdonába kerülnek, illetve az említett feladatokkal érintett foglalkoztatottak munkajogi jogviszonyában is jogutódlás következik be foglalkoztatói oldalon.

A rendelet 2016. június 15-én lép hatályba. Ezzel egyidejűleg a Magyar Turizmus Zrt. közösségi agrármarketing tevékenységgel kapcsolatos feladatainak meghatározásáról és egyes jogszabályok módosításáról szóló 103/2012. (V. 25.) Korm. rendelet a hatályát veszti.

Joganyag: 118/2016. (VI. 6.) Korm. rendelet a közösségi agrármarketing tevékenységről

Módosítja:

Megjelent: MK 2016/78. (VI. 6.)

Hatályos: 2016. 06. 15.

Megjegyzés: új jogszabály


Kapcsolódó cikkek

2024. április 15.

Jogszabályfigyelő 2024 – 15. hét

Alábbi cikkünkben, tekintettel arra, hogy a 2024/42-44. számú Magyar Közlönyben szakmai közérdeklődésre számot tartó újdonság nem jelent meg, az elfogadásra váró törvényjavaslatok közül válogattunk.

2024. április 12.

A kóros elmeállapot

A Btk. nem általánosságban, hanem kifejezetten a konkrét bűncselekmény viszonyában rendelkezik a kóros elmeállapot beszámítási képességet érintő hatásáról. Erre tekintettel a tüneteknek a konkrét cselekménnyel összefüggő – a vádbeli vagy ítéleti tényállással összevetett – vizsgálata alapján tisztázható a felismerési képesség kérdése – a Kúria eseti döntése.

2024. április 10.

Szolgáltató közigazgatás – 1. rész

Alábbi cikksorozatunk betekintést ad a Szolgáltató közigazgatás – A tájékoztatáshoz való jog a magyar szociális ellátórendszerben című Wolters Kluwer-kiadvány egyes részleteibe.