Jogszabályfigyelő 46. hét


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Alábbi cikkünkben a 175-177. számú Magyar Közlönyök legfontosabb újdonságait foglaljuk össze.


Tartalom:

Az elektronikus ügyintézés részletszabályai

Vámjogi képzés és vizsga engedélyezett gazdálkodói státuszhoz

Vámtanácsadói nyilvántartás, kötelező kreditpontos továbbképzés

A beszámoló közzétételi szabályok változása

 

Az elektronikus ügyintézés részletszabályai

A Kormány honlapján elérhető a közigazgatási egyeztetés alatt álló, az elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló rendelet tervezetének a szövege, amely a jelenlegi tervek szerint 2017. elején lépne hatályba, a rendelkezéseit azonban csak egy év türelmi idő elteltével lenne kötelező alkalmazni. Az előterjesztéshez kapcsolódó indokolás részletesen kiemeli, hogy melyek azok a részletkérdések, amelyek tárgyában külön jogszabály született, illetve külön jogszabály megalkotása várható. A fenti jogszabálytervezet tehát elfogadása esetén az E-ügyintézési törvény általános végrehajtási rendeleteként fogható majd fel, amelynek érdekességeit az alábbiakban foglaljuk össze ugyancsak a tervezethez kapcsolódó indokolásra támaszkodva:

– Foglalkozik az e-Papír szolgáltatás (általános célú elektronikus kéreleműrlap szolgáltatás) szabályaival.

– A képviseleti jog kapcsán rögzíti, hogy annak ellenőrzése az adott az elektronikus ügyintézést biztosító szerv feladata, amelyhez úgynevezett képviseleti jogosultság ellenőrzési ügynök szolgáltatást vehet igénybe. Rendelkezik továbbá az ügyintézési rendelkezésben, illetve telefonos ügyfélszolgálaton adott meghatalmazás szabályairól.

– A jogi képviselőnek adott meghatalmazás kapcsán előírja a tervezet, hogy azt a képviselő, ha maga készítette elektronikus formába alakíthatja át. Az így átalakított meghatalmazást az elektronikus ügyintézést biztosító szerv köteles elfogadni, de a jogi képviselő az eredeti meghatalmazást vagy annak hiteles másolatát felhívásra köteles bemutatni.

– Rögzíti a papír alapú dokumentumokról készített elektronikus másolatok készítésének előírásait a kérdéskört szabályozó, jelenleg hatályos jogszabály hatályon kívül helyezésével.

– Az ÁNYK űrlap benyújtás támogatási szolgáltatás mint fogalom megszűnik, annak jelenlegi részszolgáltatásai (mint például a biztonságos kézbesítési szolgáltatás, azonosítási szolgáltatás és tárhely szolgáltatások) úgynevezett önálló szolgáltatáselemekként jelennek majd meg.

Joganyag:

Módosítja:

Megjelent: www.kormany.hu

Hatályos:

Megjegyzés: új jogszabály tervezete

[htmlbox Polgári_jog_folyóirat]

 

Vámjogi képzés és vizsga engedélyezett gazdálkodói státuszhoz

Az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló 952/2013/EU parlamenti és tanácsi rendelet értelmében az engedélyezett gazdálkodói státusz, ezen belül is az ún. vámügyi egyszerűsítések típusú engedély egyik kritériuma a végzett tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó, a gyakorlati jellegű szakértelem, vagy szakmai képesítések megléte. A szakértelem igazolására szolgáló vámjogi képzés és hatósági vizsga szabályait tartalmazza a nemzetgazdasági miniszter napokban megjelent rendelete.

Joganyag: 40/2016. (XI. 17.) NGM rendelet a vámjogi szakértői hatósági képzésről és hatósági vizsgáról

Módosítja:

Megjelent: MK 2016/177. (XI. 17.)

Hatályos: 2016. 12. 18.

Megjegyzés: új jogszabály

 

Vámtanácsadói nyilvántartás, kötelező kreditpontos továbbképzés

Az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2016. évi XIII. törvény rendelkezései szerint a vámtanácsadói tevékenység folytatásának feltétele a vámtanácsadói nyilvántartásban vétel. A nyilvántartásba vételi kérelem benyújtásával, a nyilvántartás vezetésével, a vámtanácsadók, vámügynökök kötelező továbbképzésével kapcsolatos szabályokat az erről szóló NGM rendelet állapítja meg.

Joganyag: 41/2016. (XI. 17.) NGM rendelet a vámtanácsadói és vámügynöki nyilvántartásról, valamint a vámtanácsadók és vámügynökök kötelező továbbképzéséről

Módosítja:

Megjelent: MK 2016/177. (XI. 17.)

Hatályos: 2016. 12. 18.

Megjegyzés: új jogszabály

 

A beszámoló közzétételi szabályok változása

Az elektronikus cégbejegyzési eljárás és a cégnyilvántartás szabályait tartalmazó igazságügyi miniszteri rendelet módosítása értelmében a céginformációs szolgálatnak meg kell akadályozni a közzétett beszámolókkal kapcsolatos adatbázis megszerzését, a beszámolók adatainak a nagy mennyiségű letöltését, leválogatását, legyűjtését.

A céginformációs szolgálathoz útján közzétett beszámoló, illetve annak részei (mérleg, eredménykimutatás, kiegészítő melléklet) tekintetében a céginformációért beszámoló esetén 4000 Ft, a beszámoló egyes részei esetében 2000 Ft, elektronikus úton kért cégiratért pedig cégiratonként 500 Ft költségtérítést kell ezentúl fizetni, ha céginformációt nem az adott cég tagja, képviselője kéri.

Joganyag: 24/2006. (V. 18.) IM rendelet az elektronikus cégbejegyzési eljárás és a cégnyilvántartás egyes kérdéseiről, illetve az 1/2006. (VI. 26.) IRM rendelet a Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálat működéséről, valamint a céginformáció költségtérítéséről

Módosítja: 22/2016. (XI. 15.) IM rendelet

Megjelent: MK 2016/176. (XI. 15.)

Hatályos: 2016. 11. 16.

Megjegyzés: kis terjedelmű módosítások

[htmlbox Változásfigyeltetés]

Kihirdették a pénztárgép-támogatási rendeletet

A Magyar Közlöny 2016. évi 175. számában kihirdették az online pénztárgépek beszerzéséhez igényelhető támogatás szabályairól szóló rendelete, amelynek tervezetéről előző számunkban írtunk. A pénztárgépenként legfeljebb 50 000 forintos vissza nem térítendő támogatást csak azok kérhetik, akik 2017. január elsejétől válnak kötelezetté az online pénztárgép üzemeltetésére. A kérelmeket 2017. március 31-éig lehet benyújtani. Az előírt határidő jogvesztő jellegű. A támogatás igénybevételéhez egy ún. egyedi kódra van szükség, amelyet az állami adóhatóságtól lehet főszabályként elektronikus úton beszerezni. Az egyedi kódot át kell adni az online pénztárgép megvásárlásakor, hiszen csak ennek alapján van lehetőség arra, hogy a pénztárgép vásárlása esetén az eladó a támogatás összegét az árba beszámítsa. Ha a pénztárgép üzembe helyezésére nem egyedi kóddal került sor, a támogatást külön nyomtatványon benyújtott kérelemmel lehet igényelni.

A rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, egyedi kódot azonban legkorábban a hatálybalépést követő 8. napon lehet kérni.

Joganyag: 39/2016. (XI. 15.) NGM rendelet a nyugtaadási kötelezettség pénztárgéppel való teljesítésére 2017. január 1-jétől kötelezett adózónak az online pénztárgép beszerzéséhez nyújtott támogatásról

Módosítja:

Megjelent: MK 2016/176. (XI. 15.)

Hatályos: 2016. 11. 16.

Megjegyzés: új jogszabály

 

Új kétezer és ötezer forintos bankjegyek

2016. november 15-ével a Magyar Nemzeti Bank MNB) új 2000 és 5000 forintos bankjegyet bocsát ki. Az új 2000 forintos bankjegy, amelynek az előoldalán Bethlen Gábor látható, az összhatását tekintve barna színű, az ún. szövegtükörben pedig a rátekintés szögétől függően arany, illetve zöld színű tulipán motívum szerepel. A hátoldala többszínű, amely az összhatását tekintve ugyancsak barna.

Az új 5000 forintos bankjegy összhatását tekintve sárga színű, az előoldalán gróf Széchenyi István, míg a hátoldalán a nagycenk Széchenyi kastély látható. Az előoldalon szereplő díszítőmotívum a rátekintés szögétől függően lila vagy zöld színű. Mindkét bankjegy képe az alább hivatkozott, 2016. november 15-én hatályba lépő MNB rendeletek mellékletében látható.

A jelenleg használatos (régebbi) bankjegyeket ugyanakkor 2017. július 31-ével a forgalomból bevonják. Az erről szóló rendelet 2017. július 31-én lép hatályba.

Joganyag: 42/2016. (XI. 14.) MNB rendelet a megújított 2000 forintos címletű bankjegy kibocsátásáról, 43/2016. (XI. 14.) MNB rendelet a megújított 5000 forintos címletű bankjegy kibocsátásáról, 44/2016. (XI. 14.) MNB rendelet

Módosítja:

Megjelent: MK 2016/175. (XI. 14.)

Hatályos: 2016. 11. 15., 2017. 07. 31.

Megjegyzés: új jogszabályok


Kapcsolódó cikkek

2024. március 26.

Versengő zálogjogok: kié az elsőbbség?

Az üzleti életben gyakori, hogy szerződő felek az egymással szembeni kötelezettségeik biztosítására biztosítékokat alapítanak. Előfordulhat, hogy egy ilyen jellegű biztosíték szerződéssel, a felek megállapodása alapján jön létre, azonban léteznek olyan esetek is, amikor törvény alapít valamilyen biztosítékot.