Jogszabályfigyelő 2021 – 52. hét Veszélyhelyzet

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Alábbi cikkünkben a 2021/242–246. számú Magyar Közlönyök legfontosabb újdonságai közül válogattunk.

E heti összeállításunkban az állam örökléséről, egyes veszélyhelyzeti kormányrendeletek hatályon kívül helyezéséről, valamint a három, közérdeklődésre számot tartó kúriai döntésről is olvashatnak.

 

Tartalom:

1. Az állam öröklése
2. Veszélyhelyzeti kormányrendeletek hatályon kívül helyezése
3. Büntetőügyben tartott nyilvános tárgyaláson készített képmás hozzáférhetővé tétele
4. A közigazgatási perben hozott ítélethez kapcsolódó végrehajtási tárgyú végzés elleni fellebbezés elbírálása
5. Árfolyamkockázatról nyújtott tájékoztatás megfelelősége

 

Az állam öröklése

Magyar Államot a hagyatékkal kapcsolatos polgári jogi jogviszonyokban és a hagyatékkal kapcsolatos peres és nemperes eljárásokban, ha az állam mint szükségképpeni törvényes örökös örököl vagy végintézkedés hiányában az állam mint törvényes örökös örökölne, az MVH Maradványvagyon-hasznosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság (MVH), ha pedig az örökhagyó a halála esetére a vagyonáról vagy annak egy részéről végintézkedéssel az állam javára rendelkezett, akkor a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság (MNV Zrt.) képviseli, és jár el az állam – derül ki a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter alábbiakban hivatkozott rendeletéből, amely rendezi az állami tulajdonba került vagyontárgyak feletti tulajdonosi joggyakorlás és az államot terhelő kötelezettségek teljesítésének a rendjét is. Az új jogszabály 2022. január 1-jén lépett hatályba. Ezzel egyidejűleg hatályát vesztette az állam öröklése és az államot megillető egyéb jogok gyakorlása esetén a magyar állam képviseletéről szóló 8/2018. (XII. 21.) NVTNM rendelet.

• Joganyag: 26/2021. (XII. 29.) NVTNM rendelet az állam öröklése és az államot megillető egyéb jogok gyakorlása esetén a magyar állam képviseletéről
• Módosította: –
• Megjelent: MK 2021/245. (XII. 29.)
• Hatályos: 2022. 01. 01.
• Megjegyzés: új jogszabály

 

Veszélyhelyzeti kormányrendeletek hatályon kívül helyezése

Tizenhat veszélyhelyzeti kormányrendeletet vagy azok egyes szabályait helyezték hatályon kívül 2022. január 1-jével két új törvény hatálybalépésére tekintettel.

• Joganyag: 813/2021. (XII. 28.) Korm. rendelet a veszélyhelyzettel összefüggő egyes szabályozási kérdésekről szóló 2021. évi CXXX. törvény, valamint a minimálbér és a garantált bérminimum 2022. évi emelésével összefüggésben szükséges adóintézkedésekről, valamint egyes más intézkedésekről szóló 2021. évi CXXXI. törvény hatálybalépésére tekintettel egyes veszélyhelyzeti kormányrendeletek hatályon kívül helyezéséről
• Módosította: –
• Megjelent: MK 2021/244. (XII. 28.)
• Hatályos: 2022. 01. 01.
• Megjegyzés: új jogszabály

 

Büntetőügyben tartott nyilvános tárgyaláson készített képmás hozzáférhetővé tétele

A büntetőügy nyilvános tárgyalásán (nyilvános ülésén) részt vevő közhatalmat gyakorló személy képmásának közzétételét a büntetőeljárási törvényben megkövetelt feltétel, az érintett hozzájárulásának hiánya önmagában nem teszi jogszerűtlenné. A közhatalmat gyakorló személy képmásának hozzájárulása nélküli közzététele azonban nem lehet öncélú, és a megjelenítés nem sértheti az emberi méltóságot – áll a Kúria polgári-gazdasági-munkaügyi jogegységi tanácsa által meghozott jogegységi határozatban.

A döntés indokolásában a Kúria utalt arra, a 23/2019. (VII. 18.) AB határozat kimondja, hogy a médiaszolgáltató alkotmányos jogát gyakorolja, amikor a közérdeklődésre számot tartó eseményekről tudósít. Amennyiben a tudósítás más alapjogát vagy valamilyen alkotmányos célt sértene, akkor pedig az Alkotmánybíróságnak (a továbbiakban: AB) kell dönteni arról, hogy a konkrét esetben a sajtószabadság gyakorlásának vagy az azt korlátozó célnak biztosít elsőbbséget. Rámutatott a Kúria arra is, hogy az AB gyakorlata szerint a képmás védelme „[…] csak akkor lehet a sajtószabadság valós korlátja, ha a képmás közzététele – a felismerhetővé váláson túlmutatóan – valamilyen alapjog sérelmét (különösen az emberi méltóság vagy a magánélethez való jog megsértését) vagy más alkotmányos érték sérelmét okozza.” A közhatalmat gyakorló személy olyan képi ábrázolása, amelyen felismerhető, az Alkotmánybíróság gyakorlatára figyelemmel, önmagában tehát nem jogsértő.

• Joganyag: 8/2021. PJE határozat a büntetőügyben tartott nyilvános tárgyaláson készített képmás hozzáférhetővé tételéről
• Módosította: –
• Megjelent: MK 2021/243. (XII. 28.)
• Hatályos: –
• Megjegyzés: joggyakorlat egységesítése (kötelező erejű határozat)

 

A közigazgatási perben hozott ítélethez kapcsolódó végrehajtási tárgyú végzés elleni fellebbezés elbírálása

A törvényszék mint elsőfokú bíróság – a közigazgatási perben hozott ítélethez kapcsolódó – végrehajtási tárgyú végzése elleni fellebbezést az ítélőtábla bírálja el a Kúria összevont közigazgatási és polgári-gazdasági-munkaügyi jogegységi tanácsa jogegységi határozata szerint.

„A bírósági végrehajtás a követelések állami kényszer útján történő érvényesítését szolgáló önálló, polgári nemperes – tárgyaláson kívüli – eljárás, amelyet alapvetően a Vht. rendelkezései alapján kell lefolytatni. Azokra az eljárási kérdésekre, amelyeket a Vht. eltérően nem szabályoz a Pp. és a Bpnp. szabályait kell alkalmazni. A közigazgatási ügyben hozott bírósági határozatok alapján indult végrehajtási eljárásra is e szabályok alkalmazandók, speciális mögöttes szabály, így például a Kp. nem irányadó.”

• Joganyag: 3/2021. KPJE jogegységi határozat a törvényszék mint elsőfokú bíróság – a közigazgatási perben hozott ítélethez kapcsolódó – végrehajtási tárgyú végzése elleni fellebbezést elbíráló bíróság meghatározásáról
• Módosította: –
• Megjelent: MK 2021/243. (XII. 28.)
• Hatályos: 2021. 12. 28. (bíróságokra nézve)
• Megjegyzés: joggyakorlat egységesítése

 

Árfolyamkockázatról nyújtott tájékoztatás megfelelősége

„A 2/2014. PJE határozat 1. pontja azzal a kötelező értelmezéssel alkalmazható, amely szerint akkor megfelelő tartalmú az árfolyamkockázatról nyújtott tájékoztatás, ha az általánosan tájékozott, észszerűen figyelmes és körültekintő, átlagos fogyasztó a tájékoztatás alapján a szerződéshez kapcsolódó árfolyamkockázat tényén és mibenlétén kívül azt is felismerheti és értékelni tudja, hogy a nemzeti fizetőeszköz (a forint) árfolyama a kölcsön nyilvántartásba vétele szerinti deviza árfolyamához képest számára akár jelentős mértékben is kedvezőtlenül változhat, és ezáltal a fogyasztó fennálló tartozásának, a szerződés szerinti ütemezésben esedékessé váló fizetési kötelezettségének mértéke jelentősen megemelkedhet.”

• Joganyag: Jpe.I.60.015/2021/15. számú határozat
• Módosította: –
• Megjelent: MK 2021/243. (XII. 28.)
• Hatályos: –
• Megjegyzés: joggyakorlat egységesítése

---