Jóhiszeműség valótlan hatósági bizonyítvány esetén

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Amennyiben a hatósági bizonyítványt kiállító hatóság megállapítja, hogy a hatósági bizonyítvány tartalma valótlan, a visszavonása iránt kell intézkedni, jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokat a hatósági bizonyítvány visszavonása nem érintheti – a Kúria eseti döntése.

Ami a tényállást illeti, a kérvényező azzal a kérelemmel fordult az Önkormányzati Hivatalhoz, hogy adjon ki számára az életvitelszerű lakóhelyéről hatósági igazolást, hogy fel tudja azt használni a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek nyilvános árveréssel történő eladásának eljárásában. A jegyző hatósági bizonyítványt állított ki, amelyben igazolta a népesség-nyilvántartás adatai alapján, hogy a kérvényező a hatósági bizonyítvány kiadásának napján helyben lakónak minősül, mert életvitelszerű lakóhelye a személyi adat- és lakcímnyilvántartás adatai alapján ezen a településen van. A kérvényező a hatósági bizonyítvány alapján a Nemzeti Földalapba tartozó egyes földterületek vonatkozásában tartott árverésen az egyik földterület vételi jogához jutott.

A jegyző később hivatalból eljárást indított a hatósági bizonyítvány tartalmának vizsgálatára, mivel két másik gazdálkodó jelezte, hogy értesüléseik alapján a kérvényező életvitelszerűen külföldön él. Az eljárás eredményeként a jegyző a korábbi hatósági bizonyítványát visszavonta, mivel a tanúk meghallgatását követően megállapítást nyert, hogy a kiadott hatósági bizonyítvány tartalma valótlan, a kérvényező életvitelszerű lakóhelye nem azon a településen található.

 

A fellebbezés

A kérvényező fellebbezése során eljárt alperes a visszavonó határozatot megsemmisítette. Megállapította, hogy a kérvényező rendelkezett életvitelszerű helyben lakást bizonyító hatósági bizonyítvánnyal, ami alapján az árverésen megjelent és licitált. A jóhiszeműen szerzett jog gyakorlása az árverésen való részvétellel beállt. Az árverésen a hatósági bizonyítvány tartalmával kapcsolatban kifogás nem merült fel. Meglátása szerint a kérvényező az eljárás során rosszhiszemű magatartást nem tanúsított, nem tett valótlan nyilatkozatot, nem próbálta meg a hatóságot félrevezetni. Mivel az ügyfél rosszhiszeműsége az eljárásban nem nyert bizonyítást és a joggyakorlás bekövetkezett, a hatósági bizonyítvány módosításának, visszavonásnak törvényi feltételei nem állnak fenn.

 

A bírósági eljárás

A felperesek keresetükben az alperes határozatának hatályon kívül helyezését és az elsőfokú határozat helyben hagyását kérték. Érvelésük alapján mivel a hatósági bizonyítvány kiállítása téves volt, ezért jóhiszeműséget az ügyben nem is kellett volna vizsgálni.

A bíróság alaptalannak ítélte meg a keresetet és elutasította. Kiemelte, hogy a jogszabályi rendelkezésből következően kizárólag a hatósági nyilvántartásba, hatósági igazolványba felvett téves bejegyzés, valamint az állampolgársági bizonyítvány ténymegállapítása körében nem kell vizsgálni a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jog sérelmét [Ket. 114. § (3) bekezdés]. Úgy vélte, helyesen állapította meg az alperes, hogy az árverésen való részvétellel a jóhiszeműen szerzett jog gyakorlása beállt, továbbá hogy az árverésen a hatósági bizonyítvány tartalmával kapcsolatosan nem merült fel kifogás. A jóhiszemű joggyakorlás megvalósulását követően pedig a döntést abban az esetben sem lehet visszavonni, amennyiben jogszabályt sért.

 

A felülvizsgálati kérelem

Felülvizsgálati kérelmükben a felperesek az ítélet megváltoztatását kérték.

Kommentár az általános közigazgatási rendtartáshoz

Az általános közigazgatási rendtartás jogszabálytükör -átdolgozott kiadás

A kommentár bemutatja az alapvető változásokat a korábbi szabályozáshoz képest, valamint hogy a Ket. alapján kialakult gyakorlat mennyiben tartható fenn, és mely elemeiben milyen irányú változás szükséges az új eljárási törvény hatálybalépésével.

A jogszabálytükör pedig párhuzamos szerkesztésben mutatja az új és a régi törvény tartalmilag szinkronizált rendelkezéseit.

 

A Kúria megállapításai

A Kúria álláspontja szerint a bíróság alapvetően téves következtetést vont le a vonatkozó jogszabályi rendelkezésekből. Hangsúlyozta, hogy a földárverést követően tett bejelentés nyomán a jegyző bizonyítási eljárást folytatott le, amelynek eredményeként megállapította, hogy a kérvényező nem él életvitelszerűen az adott településen, tehát a hatósági bizonyítvány tartalma valótlan volt.

A Ket. 83. § (7) bekezdése szerint, ha a hatósági bizonyítványt kiállító hatóság megállapítja, hogy a hatósági bizonyítvány tartalma valótlan, a hatóság a hatósági bizonyítványt kijavítja, visszavonja vagy módosítja. Emiatt jogszerűnek ítélte a jegyző eljárását a hatósági bizonyítvány visszavonása terén. A vonatkozó szabályok alapján az árverési vételhez az életvitelszerű helyben lakást kell a vevőnek igazolnia. A jegyző által kiállított hatósági bizonyítvány a lakcímnyilvántartás adatain alapult, amely azonban ebben az eljárásban nem volt alkalmas a tényleges helyben lakás tényének alátámasztására. Mivel a bizonyítási eljárás lefolytatását követően megállapítást nyert, hogy a hatósági bizonyítvány tartalma valótlan, ezért a Ket. 83. § (7) bekezdése szerinti intézkedés megtétele kötelező volt.

Azt is kiemelte a Kúria, hogy az alperes és a bíróság tévesen jutott arra a következtetésre, hogy a hatósági bizonyítvány visszavonása jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot sértene. A hatósági bizonyítvány tény, állapot vagy egyéb adat igazolására szolgál, itt a helyben lakás tényét igazolta. A hatósági bizonyítványból nem származtak jogok, így a hatósági bizonyítvány kiállítása sem tekinthető jogszerzésnek, pusztán egy tény, állapot igazolásának. Ebből következően a hatósági bizonyítvány visszavonásával nem sérülnek a fél jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogai, nincs jogszerzés, amely védelmet élvezhetne.

Azt sem tartotta helytállónak, hogy a hatósági bizonyítvány árverésen történő felhasználásával a jóhiszeműen szerzett jog gyakorlása beállt. A hatósági bizonyítványból nem fakadnak jogok, így a hatósági bizonyítvány felhasználása sem tekinthető joggyakorlásnak. A hatósági bizonyítvány pusztán egy eszköze annak, hogy a felhasználás szerinti eljárásban jogot lehessen szerezni. Végezetül még hangsúlyozta, hogy a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokat a hatósági bizonyítvány visszavonása nem érintheti.

Mindezek alapján a Kúria a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárásra kötelezte.

 

Az ismertetett döntés (Kúria, Kfv.III.37.001/2017.) a Kúriai Döntések 2018/2. számában 62. szám alatt jelent meg.

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Kapcsolódó cikkek

  • panellakás

    Nincs helye ajándék visszakövetelésének, ha az ajándékozó létfenntartása azért nem biztosított, mert a hátrányos élethelyzetét önhibájából maga idézte elő – a Kúria eseti döntése.

  • pénz

    Az ún. látványsportok támogatására nyújtott társaságiadó-kedvezmény közpénznek minősül, hiszen amennyiben a vállalkozások ezt nem ajánlják fel a meghatározott célra, azok közvetlenül a költségvetés adóbevételét képeznék. Mivel közpénz felhasználásáról van szó, az azzal kapcsolatos adatok - ideértve a felhasználás során kötött szerződéseket is - közérdekű adatnak minősülnek – a Kúria eseti döntése.

Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az jogaszvilag.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!