Jön az új nemzetközi magánjogi törvény!

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Új szabályok várhatóak a jogválasztás, a személyes jog, a gondnokság és más védelmi intézkedések, a személyhez fűződő jogok, a csalárd kapcsolás, a fizetésképtelenségi eljárás és a választottbírósági megállapodás terén is.

Decemberben beszámoltunk róla, hogy a Magyar Közlöny 184. számában megjelent 1673/2016. (XI. 29.) Kormány határozat nyilvánosságra hozta a jelenlegi nemzetközi magánjogot szabályozó törvényerejű rendeletet felváltó új törvény koncepcióját. A normaszöveg első verzióját a napokban tették közzé a kormany.hu kormányzati portálon. Cikkünkben az indokolás alapján bemutatjuk a legfontosabb újdonságokat.

 

A jogalkotó kollíziós jogalkotási hatáskörét jelentősen csökkentette az Európai Uniós jog, mely egységesítette a tagállamok vonatkozó belső szabályozását. Jelentősen szűkült a nemzeti jogalkotó mozgástere és az autonóm belső kollíziós jogi szabályok hatóköre. Az uniós jogalkotáshoz való alkalmazkodás okán, az uniós joggal való összhang megvalósítása érdekében egyre gyakrabban módosult a jelenleg hatályos nemzetközi magánjogi kódex (a továbbiakban: Kódex). Mivel azonban az uniós nemzetközi magánjog jelenleg nem alkot teljes és koherens rendszert, és a szabályrendszer szinte egyik vonatkozó részterületet sem fedi le teljesen, ezért fontosnak tartotta a jogalkotó, hogy éljen a még fennmaradt jogalkotási hatáskörével, és egy mai jogi-szociológiai környezethez adaptált, progresszív nemzetközi magánjogi törvény alkosson. Természetesen az új Ptk. és az új Pp. is változtatási igényekei is megjelentek a kodifikáció során.

 

Célként tűzi ki az új kódex, hogy a mobilis, modern életviszonyok között egy rugalmasabb szabályozás szülessen, annak elkerülése érdekében, hogy a szabályok méltánytalan eredményre vezessenek, hogy például kiküszöbölhetővé váljon az, hogy a magyar állampolgárságon kívül más állampolgársággal is rendelkező személynek Magyarországon és más államban eltérő jogi státusa, családi jogállása, neve legyen.

 

Mire alkalmazom?

A Javaslat szabályait csak az olyan jogviszonyokra kell alkalmazni, amelyekre az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa vagy nemzetközi megállapodás hatálya nem terjed ki. A kollíziós jogi tárgyú uniós rendeletek az univerzális alkalmazás igényével kerültek megalkotásra, ezért ezek az adott területet felölelő körben egységes jogként (loi uniforme) érvényesülnek, mind uniós, mind harmadik államokat érintő tényállások tekintetében teljesen kiváltva a létező hazai szabályokat. Így megelőzhető a kollíziós jogi szabályozás indokolatlan megkettőződése, és elérhető, hogy az ugyanolyan tényállások uniós és unión kívüli relációban ugyanazon anyagi jog alapján legyenek elbírálva. A hazai kollíziós jogi jogalkotás itt csupán hézagpótló jelleggel kaphat teret. Ezzel szemben egyes uniós eljárásjogi normák csupán a tényállás uniós kapcsolatát követelik meg az uniós rendeletek alkalmazásához, ami egy párhuzamos nemzeti eljárásjogi szabályozást tesz lehetővé, így más joghatósági, valamint elismerési és végrehajtási szabályok érvényesülhetnek az Unión belüli, illetve azon kívüli relációban. A rendeletek némelyike azonban nemcsak uniós tagállamok viszonylatában, hanem szintén univerzális jelleggel állapítja meg a joghatósági szabályokat (például az EU-s öröklési rendelet). Az elismerésre és végrehajtásra vonatkozó szabályok ugyanakkor csak uniós tagállamok viszonylatában érvényesülnek. E kérdésekben továbbra is kétsíkú szabályozási rendszer fog létezni.

A nemzetközi magánjogi jogviszonyok valamilyen nemzetközi elem jelenlétét feltételezik, ezért több állam jogának az alkalmazása is felmerülhet. Ilyen nemzetközi elem lehet például, ha az adott jogviszony alanya külföldi állampolgár, külföldi szokásos tartózkodási hellyel rendelkezik, valamely jogcselekmény külföldön következik be, a vagyontárgy külföldön található. A Javaslat meghatározza azt, hogy külföldi elemet tartalmazó magánjogi jogviszonyokban melyik állam jogát kell alkalmazni, milyen szabályok szerint állapítják meg a magyar bíróságok joghatóságukat és milyen eljárási szabályok alapján járnak el, valamint milyen feltételekkel ismerhetők el és hajthatók végre a külföldi bíróságok által hozott határozatok.

 

Az alkalmazandó jog – vissza- és továbbutalás

A Javaslat a korábbi szabályozáshoz képest a renvoi terén továbblép. Kimondja, hogy ha a Javaslatnak az alkalmazandó jogot meghatározó (kollíziós) szabályai külföldi jogra utalnak, a külföldi jognak a kérdést közvetlenül rendező anyagi jogi szabályait kell alkalmazni. Rögzíti ugyanakkor azt is, hogy ha viszont az alkalmazandó külföldi jogot a Javaslat értelmében az állampolgárság határozza meg és a külföldi jog kollíziós szabálya a magyar jogra utal vissza, a magyar anyagi jogot kell alkalmazni; viszont ha egy másik külföldi jogra utal tovább, ennek a jognak az anyagi jogi szabályait kell alkalmazni. Vagyis a Javaslat csak kivételképpen rendelkezik a renvoi-ról, de a kivétel körében nemcsak a visszautalás, hanem az egyszeri továbbutalás figyelembevételét is előírja.

 

Közrendi záradék, imperatív normák

A Javaslat tartalmaz egy speciális közrendi szabályt. Kimondja, hogy a jogszabály által kijelölt külföldi jogot mellőzni kell, ha annak eredménye nyilvánvalóan és súlyosan sértené a magyar jogrendszer alapvető értékeit és alkotmányos elveit. A közrendi záradék tartalommal történő megtöltése a jogalkalmazó feladata.

A Javaslat rendelkezik továbbá feltétlen érvényesülést kívánó (imperatív) normákról is. Ezek az állam politikai, gazdasági, szociálpolitikai érdekeinek védelmét célozzák, és a feltétlen alkalmazást kívánó jellegüknél fogva nemzetközi vonatkozású magánjogi ügyekben is figyelmet kell fordítani rájuk. Ha adott ügyet a törvény szerint valamely külföldi jog alapján kell elbírálni, a magyar jog imperatív normáinak akkor is érvényesülést kell biztosítani.

Az eljáró bíróság (más hatóság) kivételesen mellőzheti a jogszabály által kijelölt külföldi jog alkalmazását, feltéve, ha az adott ügy körülményei egy másik joggal nyilvánvalóan szorosabb kapcsolatot mutatnak (általános kitérítő klauzula).

 

A jogválasztás

A Javaslat abból indul ki, hogy a magánjogi jogviszonyokban tág teret kell engedni a felek autonómiájának, így a jogszabályi keretek között a felek lehetőség szerint maguk rendelkezzenek jogviszonyaikról, jogvitáik rendezési módjáról. Ezért a Javaslat a Kódexnél szélesebb körben engedi, hogy a felek megválasszák a jogviszonyukra, jogvitájukra alkalmazandó jogot. A jogválasztásra vonatkozó közös szabályok a Javaslat általános rendelkezései között kaptak helyet, a részletszabály pedig az egyes jogterületekre vonatkozó különös részben. A jogválasztásnak főszabály szerint kifejezettnek kell lennie: egyértelműen meg kell határozni benne, hogy a felek szándéka arra irányul, hogy jogviszonyukra, jövőbeli vagy már felmerült jogvitáikra mely állam jogát rendelik alkalmazni. Hallgatóságos jogválasztás csak ott lehetséges, ahol a Javaslat különös rendelkezései azt megengedik.

 

A személyes jog

A Javaslat megtartja a jelenlegi lépcsőzetes rendszert, így a személyes jog meghatározása továbbra is elsődlegesen az állampolgárság alapján történik. Differenciáltabb és flexibilisebb megközelítést is tartalmaz azonban, így amennyiben például egy személy több állampolgársággal rendelkezik, amelyek közül egyik a magyar, személyes joga továbbra is a magyar jog lesz. Kivételt jelent, ha az illető kettős állampolgárságú személyt a másik állampolgárságához szorosabb kapcsolat fűzi, ilyenkor ez utóbbi állam joga tekintendő személyes jogának. Azon többes állampolgárok vonatkozásában, akiknek egyik állampolgárságuk sem magyar, a személyes jogukat elsődlegesen az határozza meg, hogy mely állampolgárságukhoz fűzi őket a legszorosabb kapcsolat. Ha egyik állampolgárságukhoz sem fűzi őket szorosabb kapcsolat, személyes jogukat a szokásos tartózkodási helyük határozza meg. Hontalanok és azok esetében, akiknek az állampolgársága nem állapítható meg, a szokásos tartózkodási hely szerint kell a személyes jogot meghatározni.

 

Kedvezőbb jog a gyermekekre

A Magyar Állam a gyermeket érintő minden családi jogviszonyban kollíziós jogilag is biztosítja a joghatósága alá tartozó összes gyermek esetében a gyermekre kedvezőbb magyar jog alkalmazását.

család

 

Gondnokság és más védelmi intézkedések

A gondnokság a gyámságtól elkülönülő, önálló szabályokat kap, és immár nem a Családjog, hanem a Személyekről szóló fejezetben nyer elhelyezést. A cselekvőképesség korlátozásával járó gondnokság mellett a cselekvőképességre kihatással nem bíró, segítségnyújtásra irányuló egyéb támogatási formák a kollíziós jog szintjén is megjelennek.

Azon személyek vonatkozásában, akik valamely okból (előrehaladott életkor, testi fogyatkozás, egészségi vagy szellemi állapotváltozás) sérülékenyek, segítségre szoruló felnőtt korú személyek és cselekvőképességük gondnokság útján korlátozásra kerül, a gondnokság alá helyezés minden eleme főszabály szerint az érintett személy elbíráláskor fennálló szokásos tartózkodási helye szerinti állam jogának van alávetve. A szokásos tartózkodási hely megállapítása tekintetében az az időpont releváns, amikor a gondoksággal kapcsolatban a bíróság (más hatóság) részéről valamilyen aktus igénye felmerül.

Azok, akiknek cselekvőképesség érintetlenül hagyása mellett kerül sor valamilyen védelmi intézkedés meghozatalára, a képviseletről szóló meghatalmazás vagy egyezség létrejötte idején fennálló szokásos tartózkodási helye szerinti állam jogának uralma alá tartoznak.

Kivételesen mód nyílik azon másik állam jogának figyelembevételére, illetve alkalmazására is, amellyel az ügy szorosabb kapcsolatot mutat, feltéve, ha az adott tényállás specifikumait szem előtt tartva ez jobban szolgálja az oltalom alatt álló, illetve a védelmet igénylő nagykorú személy érdekeit.

 

Személyhez fűződő jogok

A Javaslat újdonsága, hogy a sértett fél szempontjából előnyösebb irányvonalat követ (szakít a jogsértés helye szerinti kapcsolószabállyal). Főszabály szerint a sértett szokásos tartózkodási helyének/létesítő okirat szerinti székhelyének jogát kell alkalmazni. A korábbi szabálytól való eltérésnek a Javaslat indokolása szerint egyrészt az az oka, hogy a korábbi szabály fenntartása esetén a korunkban legtipikusabb, a tömegmédiumok által elkövetett személyiségi jogsértésekre a médiumok székhelyén érvényesülő véleményszabadság sztenderdje érvényesülne, a sérelem bekövetkezési helye szerinti államnak a sérelmet szenvedő szempontjából adott esetben szigorúbb jogával szemben, ami a potenciális károkozóknak kedvezne. A másik ok, hogy az egyre gyakoribb, és ma már elsődleges jelentőségű internetes jogsértések esetén gondot okozhat az elkövetési hely azonosítása, mert az elkövetési hely nem feltétlenül azonos azzal az állammal, ahol annak a tartalomszolgáltatónak a székhelye van, amelyik az érintett internetes oldalt üzemelteti. A sértett számára kedvező főszabályon túl a sértettnek a Javaslat egyoldalú jogválasztási lehetőséget is biztosít. A szokásos tartózkodási helye szerinti jog helyett választhatja annak az államnak a jogát, amelyben érdekszférájának középpontja van, a jogsértő személy szokásos tartózkodási helyének/létesítő okirat szerinti székhelyének jogát, végül választhatja a magyar jogot.

 

A csalárd kapcsolás

A Javaslat a nem veszi át az ún. csalárd kapcsolást. A jogintézmény mögött az a jogalkotói alapfeltevés állt, hogy az illető jogrendszer értékrendje más jogrendszereké fölött áll. Ez a feltételezés a magánjog világában rendszerint nem igazolható, illetve a nemzetközi magánjognak vannak más, konkrétabb eljárásjogi és anyagi jogi eszközei a jogviszonyt rosszhiszeműen, mesterségesen más jog alá terelő magatartások kezelésére. Ilyennek tekinthető a gyengébb alkupozícióban lévő felekre vonatkozó joghatósági kikötésekkel, illetve a jogválasztással kapcsolatos korlátozás, a kizárólagos és a kizárt joghatóságot megállapító szabályok, amelyek a nem kívánatos forum shopping lehetőségét kizárják, továbbá a kitérítő klauzula, a külföldi határozatok elismerését és végrehajtását kizáró szabályok, és végső soron a csalárd kapcsolás elfogadhatatlan eredménye a közrendi záradék segítségével is megakadályozható.

 

Fizetésképtelenségi eljárás

Amellett, hogy a fizetésképtelenségi eljárások esetében is a főszabály a magyar jog alkalmazása, a Javaslat kimondja ki a lex concursus alkalmazását a magyar bíróság előtt kezdeményezett fizetésképtelenségi eljárás joghatásaira: a magyar bíróság előtt kezdeményezett fizetésképtelenségi eljárás joghatásaira a magyar jogot kell alkalmazni. A fizetésképtelenségi eljárásnak az adós ingatlanon, hajón vagy légi járművön és értékpapíron fennálló, közhiteles nyilvántartásba való bejegyzéshez kötött jogaira, valamint ilyen jogok megszerzésére vagy ellenérték fejében történő elidegenítésére irányuló szerződésre gyakorolt hatásaira az ingatlan fekvése szerinti, illetve a nyilvántartás vezetésének helye szerinti állam joga alkalmazandó.

 

Választottbírósági megállapodás

Új szabályként jelenik meg a Javaslatban a választottbírósági megállapodásra alkalmazandó jog kapcsolóelveinek meghatározása. A jogválasztás lehetősége kizárólag az állami jog választását jelentheti. A választottbíróság hatáskörét a felek azon megállapodásából meríti, hogy a jövőben esetlegesen felmerülő, vagy már felmerült jogvitájukat választottbíróság elé terjesztik. Választottbírósági szerződés nélkül nincs választottbírósági hatáskör, ezért a szerződés érvénytelensége egyben eljárásjogi problémaként is jelentkezik. A Javaslat lehetővé teszi a feleknek, hogy a választottbírósági szerződésük tekintetében jogválasztással élhessenek. Ezzel összefüggésben elismeri továbbá a kollíziós jogi separability elvét, vagyis azt, hogy a felek a választottbírósági megállapodásra irányadó jogként a főszerződésre (alapjogviszonyra) alkalmazandó jogtól eltérő jogot is választhassanak.

Jogválasztás hiányában a választottbírósági megállapodásra alkalmazandó jogot három lépcsőben kerül meghatározásra. Első lépcsőként a járulékos kapcsolat elve alapján az alapjogviszonyra (főszerződésre) választott jog, vagy ennek hiányában az alapjogviszonyra (főszerződésre) jogválasztás hiányában alkalmazandó jog alkalmazását írja elő a Javaslat. Második lépcsőként a választottbírósági eljárás államának joga alkalmazását mondja ki járulékos kapcsolat hiányában, vagy szorosabb kapcsolat esetén. Végül harmadik lépcsőként a kisegítő jog alkalmazására kerülhet sor, amely szerint a választottbírósági szerződést alaki okból nem lehet érvénytelennek tekinteni akkor, ha az a fent meghatározott jogok bármelyike, vagy a lex fori által támasztott alaki követelményeknek megfelel.

Kulturális javak védelme

A kulturális javak jogellenes kereskedelme alapvetően két formában történhet. Első esetben a dolog tulajdonosa megsérti az országának a kulturális javak kivitelére vonatkozó korlátozásait, és eladja azt egy külföldi vevőnek, másik esetben a dolgot ellopják vagy más jogellenes módon elveszik az eredeti tulajdonosától és az, aki azt jogellenesen eltulajdonította vagy egy későbbi birtokos viszi azt egy másik államba. Mindkét esetben a kulturális dolog gyakran olyan vásárló kezébe kerül, aki azt jóhiszeműen szerezte. Mivel a kulturális jószágot kiviszik, exportálják az országból vagy jogellenes határon átnyúló adásvétel miatt kerül a másik államba, így könnyen olyan államba helyezhető át a dolog fekvése, amely már „nagylelkűbb” a jóhiszemű vásárlóval szemben. Így ellentmondás lesz a korábbi fekvési hely államának kulturális javak export korlátozására vonatkozó szabályai és a lex rei sitae szabályai között.

Kompromisszumos megoldásként vezetné be a Javaslat, hogy a kulturális javak esetén az állam, míg a jogellenesen ellopott dolgok esetén a magánszemély megválaszthatja a tulajdonjogi igényének elbírálására irányadó kollíziós jogot. Ez a jogválasztás azonban csak korlátozott jogválasztási lehetőség. A kulturális jószágát visszakövetelő állam, illetve a magánszemély választhatja egyrészt azon állam jogát, amelynek területéről a kulturális jószágot jogellenesen kivitték, illetve ahonnan az eltulajdonított dolgot a másik államba vitték, valamint választhatja a dolog jelenlegi fekvési helye szerinti állam jogát is. Ez kedvezőbb helyzetbe hozná az eredeti tulajdonost azzal, hogy ha számára a lex originis kedvezőbb szabályokat ad, mint a lex rei sitae, akkor ezt a jogot is választhatja, így terv szerint e rendelkezés a forum shopping lehetőségének szűkítésével a kulturális javak illegális kereskedelme visszaszorításának egyik eszköze is lehet az indokolás szerint.

 

A külföldi határozatok elismerése és végrehajtása

Ezen a téren is a tematikus megközelítés jelenik meg, ami lehetővé teszi az eltérő típusú jogviszonyokat érintő határozatok elismerésével összefüggő sajátosságok fokozottabb figyelembe vételét. A természetes személyek családi jogállásával, státuszával kapcsolatos ügyekben hozott külföldi határozatoknak a hatályos szabályok szerinti belföldi elismerésének gyakorlatával kapcsolatban több probléma is felmerült. Sok esetben nem ismerhetőek el a magyar állampolgárokat érintően külföldön hozott döntések, aminek súlyos következménye, hogy különböző államokban eltérő családjogi jogállással, személyi állapottal, névvel rendelkeznek. Különösen a más állampolgársággal is rendelkező magyar állampolgárok vonatkozásában merültek fel ilyen problémák, mivel a joghatóságot megalapozó körülmény főszabály szerint az állampolgárság a hatályos Kódex szerint, és a magyar jog alkalmazása szempontjából pedig az ilyen személyeket kizárólag magyarnak kell tekinteni. Az ilyen helyzetek megelőzése érdekében a Javaslat a határozatok elismerésének területén is több rendelkezést tartalmaz az elismerés megkönnyítésének céljából. Ilyen például a favor recognitionis elve, miszerint a Javaslatban meghatározott feltételek teljesülése esetén a külföldi határozat hazánkban akkor is elismerhető és végrehajtható, ha ez a vonatkozó nemzetközi megállapodás szerint nem lenne lehetséges. Változást jelent az is, hogy a viszonosság fennállása immár nem általános feltétel, csupán vagyonjogi ügyekben hozott határozatok tekintetében követelmény.

 

A Javaslat terv szerint 2018. január 1-én lép majd hatályba.

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Kapcsolódó cikkek

  • Országgyűlés

    A Magyar Közlöny 184. számában megjelent 1673/2016. (XI. 29.) Kormány határozat alapján a jelenlegi nemzetközi magánjogot szabályozó törvényerejű rendeletet felváltó új törvény koncepcióját ismertetjük. A Koncepció a Kódex számos szabályozását átveszi, azonban az Európai Uniós és a nemzetközi szabályokban már rendezett kérdéseket nem szabályozza, hanem kizárólag utalás szintjén hivatkozik rájuk.

  • Ado_2_2017

    Alábbi cikkünkben a 182-186. számú Magyar Közlönyök legfontosabb újdonságait foglaljuk össze.

Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az jogaszvilag.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!