Kaphat életfogytigot egy 20 és fél éves?

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Életfogytig tartó szabadságvesztés azzal szemben szabható ki, aki a bűncselekmény elkövetésekor a huszadik életévét betöltötte. A fiatal felnőtt – 18 és 21 év közötti – életkori kategóriát az ítélkezési gyakorlat alakított ki, amelyet az eset körülményeitől függően enyhítő körülményként értékel. Ugyanakkor az életfogytig tartó szabadságvesztés törvényi korlátait tágító hatása nincs – a Kúria eseti döntése.
 

Ami a tényállást illeti, az elkövetéskor 21 évnél fiatalabb terhelt különös kegyetlenséggel követett el emberölést.

A megyei bíróság eljárása

A megyei bíróság bűnösnek mondta ki a terheltet nyereségvágyból, különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntettében, ezért őt, mint visszaesőt életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélte azzal, hogy legkorábban 30 év után bocsátható feltételes szabadságra.

A felülvizsgálati kérelem tartalma

A terhelt arra hivatkozott az indítványában, hogy mivel a cselekmény elkövetésekor (még nem töltötte be a huszonegyedik életévét) „fiatal nagykorúnak” számított. A terhelt szerint a régi Btk. értelmében fiatal nagykorú esetében a kiszabható szabadságvesztés felső határa 15, illetve halmazati büntetésnél 20 év volt, így az eljárt bíróságok ennek megszegésével alkalmaztak vele szemben életfogytig tartó fegyházbüntetést.

A Kúria megállapításai

A Kúria álláspontja szerint a terhelt egy valóságban nem létező büntető anyagi jogi rendelkezés megsértésére alapozta indítványát. Hangsúlyozta, hogy a régi Btk. rendszerében fiatalkorú az, aki a tizennyolcadik életévét még nem töltötte be. A tizennyolcadik életévének betöltését követően bűncselekményt megvalósító elkövetőre a felnőttekre vonatkozó rendelkezések az irányadók.

A terhelt terhére rótt emberölés bűntette vonatkozásában a törvény lehetővé teszi az életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabását, ami azzal szemben alkalmazható, aki a bűncselekmény elkövetésekor a 20. életévét betöltötte. A terhelt az elkövetés idején betöltötte ezt az életkort (1979. december 17-én született, a cselekményt 2000. július 15-én követte el), így az életfogytiglant kizáró rendelkezés már nem vonatkozott rá.

II. Wolters Kluwer Jogi Konferencia

2016. május 11-12. között kerül megrendezés a II. Wolters Kluwer Jogi Konferencia, melynek fő témái között az új Ptk. gyakorlata, valamint az új polgári perrendtartás szerepel.

Előjelentkezési akciónk keretében 2015. december 31-ig 149 990 Ft (+ áfa) helyett 128 990 Ft-ért (+ áfa) jelenkezhet.

Részletes program és jelentkezés >>

A terhelt által megjelölt „fiatal nagykorú” fogalmát sem a régi, sem az új Btk. nem ismeri. Ezt az életkori kategóriát az ítélkezési gyakorlat alakította ki, amelyet az eset körülményeitől függően enyhítő körülményként értékelt. A Kúria hangsúlyozta, hogy ez az életkor ugyanakkor nem jelentheti azt, hogy a törvényben nem szereplő új korlátozó kategóriát jelentsen az életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabása során. Ráadásul ezt a tényezőt az eljárt bíróságok figyelembe vették a büntetés kiszabása során, de a cselekmény kiemelkedő tárgyi súlyára, valamint a terhelt többszörös büntetettségére figyelemmel nem tulajdonítottak büntetést mérséklő hatást.

Mindezek alapján a Kúria a felülvizsgálati indítványt, mint törvényben kizártat elutasította.

 

Az ismertetett döntés (Kúria Bfv. X. 745/2015.) a Kúriai Döntések 2015/11. számában B.28. szám alatt jelent meg.

  • Értesítő a rovat cikkeiről
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az jogaszvilag.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!