Kártérítés a közbeszerzésben?

  • Értesítő a rovat cikkeiről

A magánjogi jogérvényesítés fogalmát a versenyjogi jogsértések károsultjai által érvényesíthető kártérítési igényekhez szokás kapcsolni. Az elnevezés azonban szélesebb értelemben használandó, magába foglalja mindazon kárigények érvényesítését, amelyek támogatják a közjogilag tilalmazott cselekmények hatékony szankcionálását. Ennek kiváló példáját adják a közbeszerzési eljárásokban jogsérelmet szenvedett ajánlattevők lehetséges kártérítési igényei.

A jogsértően eljáró ajánlatkérők megbírságolása nem ad kárpótlást a sérelmet szenvedett károsultaknak. A közbeszerzési eljárásokban a hatékony jogorvoslatot a jogszerűtlen kiválasztási eljárások eredményeként létrejött szerződések joghatásának megtagadása jelenti. Ennek eszközei a szerződéskötési moratórium, a szerződéskötés megtiltása, a semmisség eseteinek törvényi szabályozása vagy a megtámadási jog biztosítása. Mindezek az eszközök azonban nem jelentenek jogorvoslatot, ha a szerződés aláírásra és esetleg már teljesítésre is került. Az esetek egy részében az érvénytelenség megállapítása sem tekinthető jogorvoslatnak, mert a szerződéskötés előtti eredeti állapot már nem állítható vissza.

A tényleges jogorvoslatra egyetlen lehetőség marad, a kártérítés érvényesítése. Ezt a lehetőséget az uniós jogalkotás már a 2007/66/EK irányelv alapján módosított 89/665/EGK és 92/13/EGK irányelvek hatálybalépése óta ismeri. A német jogrendszer rendszertanilag is megkülönbözteti az elsődleges, azaz a közjogi jogvédelmet a másodlagos, azaz kártérítési jogérvényesítéstől.

A közbeszerzési törvény a kártérítés lehetőségét soha nem zárta ki, az irányelv erre vonatkozó előírását pedig idejében és tartalmában is megfelelően átvette. A kártérítés polgári jogi kérdés ezért a Kbt. is utaló szabályt tartalmaz az egyéb polgárjogi igények érvényesíthetőségére.

A magyar bírói joggyakorlat azonban vonakodik az ilyen kárigények elismerésétől. Ennek oka részben a közbeszerzési törvényt megelőző és az állami vagyon értékesítését szabályozó jogszabályokból származik. Ez a felfogás abból indul ki, hogy a pályáztatási folyamat, nem hoz létre szerződést, csupán a szerződéskötés lehetőségét legitimálja a győztes részére. Ez a jogértelmezés hosszútávon aláaknázza a kiválasztási folyamat tisztességébe és hatékonyságába vetett bizalmat. A pályáztatási eljárások jogszerűsége olyan jogpolitikai indok, amely szükségszerűen kikényszeríti a kártérítések pönalizáló jellegét. Erre kényszerít bennünket az uniós jog alkalmazása és az állam kárfelelősségi szerepe egyaránt. Egyes tagállami jogrendszerek (pl. a francia jog) az ajánlatkérők magatartásáért érzett felelősség miatt az elmaradt haszonra kiterjedő kártérítést biztosítanak mindazon ajánlattevők részére, akiknek esélyük volt a szerződés elnyerésére. Ez alapján nem csupán a feltételezett nyertes, hanem akár több potenciális jogaiban sértett ajánlattevő is kaphat kártérítést. Kirekesztve csupán azok az ajánlattevők vannak, amelyeknek eleve nem volt esélyük a szerződés elnyerésére. Ilyenek tipikusan az érvénytelen ajánlatot tevők.

A közbeszerzési károsultak kárigényének érvényesíthetősége során felmerülő nehézségek jogrendszertől függetlenek. A kártérítéshez minden esetben a kár és az okozatosság bizonyítása szükséges. Egyik lehetséges út annak elismerése, hogy a nyerési esély önmagában létező kárfogalom, és az esélytől történő megfosztás maga a jogcím. A másik lehetőség az okozatossági bizonyítás megkönnyítése annak érdekében, hogy hidat verjünk a kár és a jogellenes magatartás között. Mindkét megoldásra vannak működő példák. A Kbt. 177. § (2) bekezdése alapján, ha a károsult csupán az ajánlat összeállításával kapcsolatos kárárának megtérítését kéri úgy elég bizonyítania, hogy esélye volt a szerződés elnyerésére, és a jogellenes magatartás azt befolyásolta. Ez a rendelkezés a jogorvoslati irányelvből származik és ez alapján több tagállamban több ajánlattevő kaphat kártérítést ugyanazon eljárásban elszenvedett károk esetén is. Ez a jogcím példája annak, hogy az uniós jog feltétlen érvényesülése, még a hagyományos kárfogalmat is befolyásolja. A közbeszerzési eljárásban arra van példa, amelyben bizonyossággal megállapítható, hogy a jogsértés hiányában mely ajánlattevőnek kellett volna odaítélni a szerződést. Ez utóbbi a közvetlen kauzalitás esete.

A Wolters Kluwer jogász konferenciáján bemutatásra kerülnek a közbeszerzési kártérítésekkel foglalkozó átfogó tanulmány megállapításai. A vizsgálati eredmények azt jelzik, hogy a bírói joggyakorlat hozzájárulhat a kárigények elismeréséhez és a jogorvoslatok hatékonyságához.

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Kapcsolódó cikkek

  • WKJK

    Erre a kérdésre jelenleg még nem lehet pontos választ adni, de annyi bizonyos, hogy a trendek már jól láthatóak, hiszen számos új, kiemelt jogszabály, így a polgári perrendtartás, a közigazgatási perrendtartás, az általános közigazgatási rendtartás és a nemzetközi magánjogi törvény 2018. január 1-jei hatálybalépését már kihirdették. Ezek a nagy ívű változások újabbakat generálnak, hiszen a rendszerszerűen megreformált, koncepcionálisan is új alapokra helyezett kódexekhez kell igazítani a jogrendszer tárgyban kapcsolódó minden jogszabályát, törvényi és rendeleti szinten is.

Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az jogaszvilag.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!