Kettős természetű elévülés

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az elévülés figyelmen kívül hagyásával meghozott érdemi ügydöntő határozat anyagi jogi, míg az elévülés téves megállapítása eljárásjogi szabálysértés – a Kúria eseti döntése.

A tényállás

A terhelt ellen ittas járművezetés vétsége miatt indult büntetőeljárás. Az ügyben a bíróság utolsó érdemi intézkedése 2010. február 26-án történt, ezt követően a terhelt tartós, súlyos betegsége miatt a büntetőeljárást 2010. július 7-én a bíróság jogerősen felfüggesztették.

A járásbíróság eljárása

A járásbíróság arra az álláspontra helyezkedett, hogy mivel a régi Btk. szerint [188. § (1) bekezdés] az ittas állapotban elkövetett járművezetés vétségét egy évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegeti a törvény, ezért a bűncselekmény büntethetősége három év elteltével évül el [régi Btk. 33. § (1) bekezdés b) pont]. A törvény úgy rendelkezik ugyanis, hogy olyan bűncselekmények esetén, amelyek nem büntethetőek életfogytig tartó szabadságvesztéssel, a büntethetőség elévülése a büntetési tétel felső határának megfelelő idő, de legalább három év. Mivel a bíróság megítélése szerint a bíróság utolsó érdemi intézkedése 2010. február 26-án történt, a terhelt büntethetősége 2013. február 25-én elévült, ezért a büntetőeljárást megszüntette.

A felülvizsgálati kérelem tartalma

A főügyészség anyagi jogszabálysértésre hivatkozva nyújtott be felülvizsgálati indítványt a terhelt terhére. Álláspontja szerint az eljárás függesztéséig a büntethetőség elévülése nem következett be. A Btk. szabályai értelmében a büntetőeljárás felfüggesztésének tartama az elévülés határidejébe nem számít be, kivéve, ha a büntetőeljárást azért függesztik fel, mert az elkövető kiléte a nyomozás során nem volt megállapítható, ismeretlen helyen tartózkodik vagy elmebeteg lett. Mivel ezek a körülmények az adott eljárásban nem valósultak meg, így a felfüggesztés alatt az elévülés sem következhetett be, ezért megállapítása szerint az eljárás megszüntetése a büntető anyagi jog szabályait sértette.

A Kúria megállapításai

A Kúria bár alaposnak találta a felülvizsgálati indítványt, de álláspontja szerint nem anyagi jogi, hanem eljárási szabálysértés történt, amely alapján a jogerős ügydöntő végzés hatályon kívül helyezése válik szükségessé. Kiemelte, hogy a büntethetőséget megszüntető elévülés a büntetőeljárás kettős természetű akadálya. Ha az elévülés figyelmen kívül hagyásával hoznak ügydöntő határozatot, akkor anyagi jogi szabálysértés miatt indítható felülvizsgálati eljárás, ha viszont a cselekmény elévülésének törvénysértő megállapítása alapján került sor az eljárás megszüntetésére, akkor eljárási szabálysértés miatt indítható. A Kúria szerint az indokolja a különbségtételt, hogy az előbbi esetben ilyen ok ellenére ügydöntő határozatot hoztak, az utóbbi esetben pedig ilyen ok hiányában nem folytatták le az eljárást.

Bírósági Döntések Tára
A folyóirat egyfelől publikációs fórumot kíván biztosítani a megyei, illetve az ítélőtáblai döntések számára, másfelől azzal, hogy a mértékadó bírósági döntések közül válogat, a jogalkalmazás egységességét kívánja támogatni. További információ és megrendelés >>

A Kúria álláspontja szerint a járásbíróság tévesen szüntette meg elévülés címén a büntetőeljárást, mivel a felfüggesztés időpontjáig az elévülés nem következett be, azt követően pedig már fogalmilag nem évülhetett el a büntethetőség. Rámutatott arra is, hogy a hibás döntés az eljárás felfüggesztésének helytelen értékeléséből fakadt. A törvényi szabályok alapján csak a büntetőügyekben eljáró hatóságoknak az elkövető ellen tett utolsó elévülést félbeszakító cselekményétől a büntetőeljárás felfüggesztéséig eltelt idő vehető figyelembe az elévülési idő számításakor. A felfüggesztés időtartama alatt az elévülés nyugszik, és az elévülés határidejébe ez az időtartam nem számítható be, kivéve a felülvizsgálati indítványban is megjelölt eseteket. Mivel a terhelt esetében nem ilyen okokból került sor az eljárás felfüggesztésére, így az eljárás felfüggesztésétől, vagyis 2010. július 7-étől kezdve eltelt idő a büntethetőség elévülése szempontjából nem vehető figyelembe.

Mindezek alapján a Kúria eljárási szabálysértés miatt a támadott határozatot hatályon kívül helyezte, és a bíróságot új eljárás lefolytatására utasította.

Az ismertetett döntés (Kúria Bfv. II. 92/2014.) a Kúriai Döntések 2014/11. számában B.21. szám alatt jelent meg.

---