Szolgáltató közigazgatás – 3. rész
Alábbi cikksorozatunk betekintést ad a Szolgáltató közigazgatás – A tájékoztatáshoz való jog a magyar szociális ellátórendszerben című Wolters Kluwer-kiadvány egyes részleteibe.
Konferenciafotók felhasználási feltételei
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az ember képmása és hangfelvétele, mint a külső megjelenés és adottságok rögzítése alkalmas arra, hogy a személyiség belső sajátosságait is felfedje, így a megkülönböztethetőséget, vagyis az azonosítást teljes mértékben megalapozhatja. Emiatt pedig a személyiségi jogaink keretében szükség van egyfajta magánjogi védelemre annak érdekében, hogy rendelkezhessünk a rólunk készült képmás és hangfelvétel felhasználásáról.
A polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) rendelkezéseivel védelmezi a képmáshoz és hangfelvételhez való jog területét, azonban az ilyen felvételek készítésével és felhasználásával járó adatkezelés szabályai tekintetében az adatvédelmi jog is oltalma alá veszi azt, ezért fontos ismerni az információs önrendelkezési jogról és információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) szabályait is.
Hozzájárulás mint alapeset
A más képmásával vagy hangfelvételével kapcsolatos beavatkozó magatartások tekintetében mindenképp abból kell kiindulnunk, hogy minden ilyen jogosulatlan tevékenység jogsértőnek tekinthető. Ez az objektív védelem feltételezi azt, hogy mindenkinek joga van eldönteni, szeretné- e, hogy róla bármilyen felvétel készüljön, illetve az a nyilvánosság elé kerüljön. Ehhez a Ptk. egyértelműen meghatározza a kereteket, amikor kimondja, képmás vagy hangfelvétel elkészítéséhez és felhasználásához az érintett személy hozzájárulása szükséges. Ez egyfajta kiegészítése is az 1959. évi Ptk.-nak, amelyben csak a hozzájárulás nélküli nyilvánosságra hozatal volt jogsértőnek tekinthető, míg ma már annak elkészítése és felhasználása is. Ez azért nagyon lényeges, mert ezáltal a hozzájárulás beszerzésének már sokkal korábban meg kell történnie, vagyis még mielőtt a fényképező gombját lenyomnánk, már kezünkben kell tartani az alany beleegyezését, különben ennek hiányában jogsértést követünk el. A jelenleg hatályos Ptk. előtti bírói gyakorlat is emellett foglal állást, amely a hangfelvételt emeli ki: hangfelvétel engedély nélküli elkészítése önmagában visszaélésnek minősül. A jogsértőt terheli annak bizonyítása, hogy a hangfelvétel elkészítése nem volt visszaélésszerű (BH 2008.266.).
A hozzájárulás adatvédelmi keretei
Az Infotv. alapján a fénykép-, hang- vagy képfelvétel készítése adatkezelésnek minősül, ez pedig azt jelenti, hogy meg kell felelni a törvény szerinti adatkezelési elveknek és rendelkezéseknek, ha valakiről felvételt szeretnénk készíteni. Eszerint személyes adat akkor kezelhető, ha
a) ahhoz az érintett hozzájárul, vagy
b) azt törvény vagy – törvény felhatalmazása alapján, az abban meghatározott körben – helyi önkormányzat rendelete közérdeken alapuló célból elrendeli (ez a kötelező adatkezelés).
Az Infotv. 3.§ 7. pontja meghatározza a hozzájárulás fogalmát, miszerint az érintett akaratának önkéntes és határozott kinyilvánítása, amely megfelelő tájékoztatáson alapul, és amellyel félreérthetetlen beleegyezését adja a rá vonatkozó személyes adat – teljes körű vagy egyes műveletekre kiterjedő – kezeléséhez. Vagyis ebből kitűnik az, hogy az Infotv. igen szűken határozza meg azt, mi minősülhet szabályszerű hozzájárulásnak az érintett részéről. Ebből pedig jól látható az is, hogy az adatvédelmi szempontú hozzájárulás nem azonos a polgári jogi jogszerűséget megalapozó hozzájárulással, hiszen utóbbi esetben a tájékoztatás nem képezi részét a feltételeknek. Ezt az ellentmondást pedig a bírói gyakorlat sem oldja fel megnyugtatóan.
Hozzájárulás a Ptk. szemszögéből
A hozzájárulás formáját tehát a Ptk. nem írja elő, így ebből a szempontból akár a mindennapi életben gyakorinak számító ráutaló magatartás, vagyis a tiltakozás hiánya is lehet szabályos beleegyezés. Azonban külön kell választanunk a képfelvétel elkészítését és nyilvánosságra hozatalát, mivel a „hallgatás: beleegyezés” ez utóbbira már nem vonatkozhat. Tehát az, hogy nem tiltakozunk egy kép elkészítése ellen, még nem ad zöld utat annak nyilvánosságra hozatalára, felhasználására is, ehhez külön hozzá kell járulnunk. Megvalósulhat a visszaélés azzal is, ha a kép- vagy hangfelvétel készítője a hozzájárulásban foglaltaktól eltérő célra akarja felhasználni azt. Lehetséges jogsértő cselekedet az is, ha a jogszerűen elkészített felvételt jogszerűtlenül használják fel, ha a felvétel készítésére vonatkozó konkrét (nem hallgatólagos) hozzájárulás nem terjed ki a továbbiakra, tehát a nyilvánosságra hozatalra és felhasználásra. A Legfelsőbb Bíróság gyakorlata alapján azonban a külön hozzájárulás alól kivételt jelentenek azok az esetek, amikor az érintett személy tud a felvételkészítés céljáról és felhasználásáról. Ebben az esetben a felvétel készítésére vonatkozó engedély a nyilvánosságra hozatalra is kiterjed. Egy konkrét ügyben a Legfelsőbb Bíróság a következőket mondta ki: „Egy újságíró részére adott nyilatkozattal egyidejűleg a fotóriporter által készített fotókkal kapcsolatban értelemszerű, hogy azok elkészítéséhez való hozzájárulás magában foglalja a cikk melletti megjelenéshez való hozzájárulást is. Ugyanígy a korábban adott hozzájárulás alapján felhasznált fénykép újbóli hozzájárulás nélküli felhasználása is önmagában már jogsértést valósít meg.
Nincs szükség az érintett hozzájárulására a felvétel elkészítéséhez és az elkészített felvétel felhasználásához tömegfelvétel és nyilvános közéleti szereplésről készült felvétel esetén
Fontos megjegyeznünk, polgári jogi védelem szempontjából teljesen mindegy, hogy milyen technikai eszközzel történik a képmás rögzítése. Eszerint tehát nem csupán a fényképezőgéppel készített kép tartozhat ebbe a körbe, hanem bármi más is, ami alkalmas a személy ábrázolására, például rajz, festmény, digitális rögzítés vagy akár fénymásolat is. Ezen túl természetesen nem csak a kép és hang külön-külön, hanem a kép és a hang együtt is a törvény védelme alatt áll, így ennek az illetéktelen – hozzájárulás nélküli – felhasználása is tiltott.
Mégis van kivétel
A Ptk. azonban tartalmaz egy nagyon lényeges kivételt, amely esetben bár fennállnak a fenti feltételek, mégsem szükséges az érintett beleegyezése. A rendelkezés szerint nincs szükség az érintett hozzájárulására a felvétel elkészítéséhez és az elkészített felvétel felhasználásához tömegfelvétel és nyilvános közéleti szereplésről készült felvétel esetén.
A Legfelsőbb Bíróság már 1985-ben kimondta, hogy „A képmás nyilvánosságra hozatalának tilalma nem vonatkozik a nyilvános eseményekről, rendezvényekről, táj- és utcarészletekről készült felvételekre, amikor tehát az ábrázolás módja nem egyéni, amikor a felvétel összhatásában örökít meg a nyilvánosság előtt lezajlott eseményeket. A nyilvánosságra hozatalhoz a felvételen ábrázolt személy hozzájárulására van viszont szükség, ha – az összes körülményre tekintettel – megállapítható a felvétel egyedisége, egyéni ‘képmás’-jellege.” (BH 1985.17.)
Ez a megfogalmazás egyértelművé teszi, hogy mi tartozhat a tömegfelvétel körébe. Lényeges feltétele tehát, hogy az ábrázolt személyek nem egyedi személyekként, hanem a tömeg részeként láthatóak. Bár a bírói gyakorlatban nem találunk arra nézve támpontot, hogy mekkora csoport tekinthető tömegnek, azonban az már elegendőnek minősíthető, ha a képet nézve nem az egyének hívják fel magukra a figyelmet, hanem mint sokaság vannak jelen. Ebben az esetben megállapíthatjuk, hogy tömegfelvételről van szó, és így nem szükséges a fotón szereplő érintett személyek beleegyezése a képfelvétel felhasználásához. Ez azt jelenti, hogy a különböző rendezvényeken, konferenciákon készült felvételeket – ezekkel a feltételekkel – hozzájárulás beszerzése nélkül is felhasználhatjuk.
I. Magyar Energetikai Jogi Konferencia |
|---|
|
Ízelítő a konferencia témáiból: Hazai energiaszabályozás a nemzetközi és európai elvárások tükrében Bővebb információ >> |
Azonban mindehhez fontos tudnunk azt is, hogy az 1985.17. számú BH-ban foglaltak alapján a tömegből való kiemelés, történjen az bármely rögzítéstechnikai eszközzel (pl. teleobjektív, zoom), a képmást újra individualizálja, azaz egyedivé teszi, és ilyen esetben már a képmás elkészítéséhez – és természetesen bármilyen felhasználásához is – az érintett hozzájárulása szükséges. Ugyanez áll arra az esetre is, ha a tömegfelvételből utólagos szerkesztéssel kerül sor az individualizálásra.
Amennyiben tehát rendezvényen szeretnénk felvételeket készíteni, jól át kell gondolni annak feltételeit a képmáshoz való jog tükrében, még akkor is, ha úgy gondoljuk, hogy tömegfelvételről van szó. Ugyanis ha mégis megtörténik annak individualizálása, akkor azok felhasználásához a hozzájárulást utólag már csak nehezen, vagy egyáltalán nem lehet beszerezni.