Korlátlan sajtótámadás megszűnt cégek ellen?

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A sajtótermékben közölt állításokkal érintett jogi személy jogutódja a jogelődöt ért sérelem miatt sajtó-helyreigazítás útján nem kérhet jogvédelmet – a Kúria eseti döntése.

A tényállás
A felperes sajtó-helyreigazítás iránt terjesztett elő keresetet, mivel álláspontja szerint az egyik napilapban megjelent cikk valótlan állításokat közölt a cég jogelődjével kapcsolatban.

Az első- és másodfokú eljárás
Az elsőfokú bíróság elutasította a keresetet, mivel úgy ítélte meg, hogy sem a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló  2010. évi CIV. törvény (a továbbiakban: Smtv.), sem a Ptk. nem teszi lehetővé a jogi személy megszűnése esetén annak jogait kezelő, az átalakulás folytán általános jogutódként fellépő szervezet részére a sajtó-helyreigazítás iránti igényérvényesítést, a jogelődre vonatkozó közlések tekintetében.

Álláspontja szerint az adott jogi személyt az üzleti jóhírnév védelméhez kötődő jog az ilyen üzleti néven való tevékenység végzéséig illeti meg, mert erről a névről ismerhető fel. Mivel az alperes a felperes jogelődjének saját nevén végzett tevékenységét bírálta, így a cég adott néven történő megszűnését követően nincs arra jogosult személy, aki emiatt helyreigazítási igényt érvényesíthetne. Ebben a kérdésben a felperes nem személyesen érintett, így nem sérelmezheti alappal, amit a jogelődjéről írtak, emelte ki a bíróság.

A másodfokú bíróság helybenhagyta az elsőfokú bíróság ítéletét, annak ellenére, hogy értékelte, hogy a felperes jogelődje már nem élhetett a keresetindítás jogával, személyesen nem járhatott el, mivel a megszűnését követően került sor a cikk közlésére. Álláspontja szerint sem a cikkrészletből, sem az írás egészéből nem lehet arra következtetni, hogy a bírálattal érintett szervezet és a felperes között milyen kapcsolat áll fenn. Pusztán az a tény, hogy érintett cég beolvadt a felperesi társaságba, önmagában az igényérvényesítési jogosultságot teremtő érdekeltséget nem alapozza meg.

A Kúria megállapításai
A felperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelmet a Kúria alaptalannak találta. Kiemelte, hogy ha valakiről bármely médiatartalomban valótlan tényt állítanak, híresztelnek vagy vele kapcsolatban való tényeket hamis színben tüntetnek fel, – közlemény közzétételétől számított harminc napon belül írásban – követelheti olyan helyreigazító közlemény közzétételét, amelyből kitűnik, hogy a közlés mely tényállítása valótlan, illetve megalapozatlan, mely tényeket tüntet fel hamis színben, ehhez képest melyek a való tények [Smtv. 12. § (1) bekezdés], ugyanakkor ennek érvényesítésére csak a jogszabály által meghatározott körben és a jogintézmény társadalmi rendeltetésének megfelelően kerülhet sor.

A Legfelsőbb Bíróság PK 13. számú állásfoglalására hivatkozva hangsúlyozta a Kúria, hogy sajtó-helyreigazítást csak az kérhet, akinek a személyére a sajtóközlemény – nevének megjelölésével vagy egyéb módon – utal vagy akinek a személye a sajtóközlemény tartalmából felismerhető.

Az ÚJ Jogtár bemutatja: Ügyvédreggeli 2014.         Készüljünk együtt a Ptk. jelentős változásaira!

2014. 06. 27.:  Új cégjogi szabályok – Dr. Hámori Andrea 2014. 09. 12.:  Újdonságok a polgári perjog területén – Dr. Sántha Ágnes 2014. 10. 03.:  Vállalkozási szerződések – Dr. Barta Judit 2014. 11. 07.:   Vezető tisztségviselők felelőssége az új Ptk.-ban – Dr. Gárdos Péter 2014. 12. 05.:   Adásvételi szerződések – Dr. Kisfaludi András Helyszín: Hilton Budapest Westend, 1062 Budapest Váci út 1-3. Bővebb információk és jelentkezés itt!

Mivel a Ptk. 85. § (1) bekezdése alapján a személyhez fűződő jogokat főszabályként csak személyesen lehet érvényesíteni, így a személyhez fűződő jogokról az érintett csak személyesen rendelkezhet.

Mindezek alapján a Kúria azt vizsgálta, hogy a sérelmezett sajtóközlemény az igénnyel fellépő személyére nézve tartalmaz-e valótlan állítást vagy hamis színben tünteti-e fel a valóságot. A vizsgálat során megállapította, hogy az általános jogutódlás folytán a jogutódnak nem keletkezik joga a jogelődöt ért sérelem miatt sajtó-helyreigazítási igényre. A sajtó-helyreigazítási igény olyan személyhez fűződő jog, amely a jogutódra nem száll át, a Ptk., az Smtv. és a Pp. rendelkezései egyértelműen kizárják a jogutód sajtó-helyreigazítás iránti igényérvényesítési jogát. A személyes igényérvényesítés elvéből következően a felperes ezt a jogvédelmi eszközt a jogelődöt ért sérelem miatt nem veheti igénybe. Mivel a sérelmezett cikk közlései a felperes jogelődjére vonatkoztak, és a felperes személyét semmilyen módon nem érintették, így a felperes nem rendelkezik kereshetőségi joggal, nem érvényesíthet sajtó-helyreigazítási igényt, állapította meg a Kúria és a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.

Az ismertetett döntés (Kúria Pfv. IV. 21.674/2013.) a Kúriai Döntések 2014/6. számában 176. szám alatt jelent meg.

---