Kötelező a fogyasztókkal való elszámolás – 2. rész

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Két törvény rendelkezik a devizahitelesekkel történő kötelező banki elszámolásról. Az egyik még nyáron megszületett, ez a Kúriának a kölcsönszerződésekre vonatkozó jogegységi határozataival kapcsolatos kérdéseket rendezte. A másik a tényleges elszámolási törvény, mely részletesen kifejti a határidőket és az eljárási szabályokat. Végül e kettőt egészíti ki az MNB rendeleteiben rögzített konkrét módszertani képletek.

Fontos elszámolási szabályok

A törvény fontos szabályként rögzíti, hogy az elszámolásból egyértelműsíthető fogyasztói túlfizetéseket úgy kell kiszámítani, mintha azokat a túlfizetés időpontjában előtörlesztésként teljesítették volna. A fogyasztói túlfizetés természetesen az árfolyamrés hitelintézet általi helytelen alkalmazásából, vagy a pénzügyi intézmény szintén helytelenül alkalmazott egyoldalú szerződésmódosításából ered, és ezek mindegyikére alkalmazni kell a fenti szabályt.  Amennyiben a fogyasztónak lejárt tartozása van, abban az esetben természetesen követelését első sorban erre kell fordítani, azonban, amennyiben a követelése meghaladja a lejárt tartozását, a fennmaradó részt szintén előtörlesztésként kell elszámolni. A fogyasztói követelést egyébként első sorban a költségre, aztán a kamatra és végül a tőketartozásra kell elszámolni. Amennyiben a szerződés normál módon – azaz a szerződésből eredő követelés teljesítésére irányuló kötelezettség fennmaradása nélkül – szűnt meg, a jogalap nélküli gazdagodás szabályainak megfelelően kell eljárni, vagyis a deviza hitelek esetében az MNB rendeletben meghatározott pénzpiaci kamattal megnövelten kell visszafizetni az összeget.

Annyi könnyebbsége van a hitelezőknek, hogy az elszámolás során levonhatják az adott időszakban általuk nyújtott kedvezményeket, kivéve persze azokat, amelyeket azzal a céllal adtak, hogy a szerződés létrejöjjön. Ilyen kedvezménynek minősül például a tőke-, kamat-, illetve díjelengedés, valamint a kedvezményes árfolyam alkalmazása, amelyek elszámolásának módját külön MNB rendelet határozza meg.  Fontos szabály még, hogy amennyiben a szerződéses kikötések miatt az árfolyamrésből és az egyoldalú szerződésmódosításból eredő elszámolást is el kell végezni, akkor ezeket egyidejűleg és együttesen kell teljesíteni.

Az elszámolásba bele kell tartoznia az új törlesztőrészlet meghatározásának, azonban nem tartalmazhat semmilyen külön költséget vagy díjat, amelyet az elszámolás tekintetében számítana fel bármelyik hitelintézet, ugyanis az elszámolással kapcsolatos minden költség a hitelintézetet vagy a követeléskezelőt terheli. Utóbbit csak abban az esetben, amennyiben a fogyasztó a követeléskezelőtől igényli az elszámolást.

A kötelező határidők

Az elszámolás fogyasztónak történő megküldésére különböző határidőket rögzít a törvény, annak megfelelően, hogy a pénzügyi intézmény kezdeményezett-e polgári peres eljárást annak bizonyítása végett, hogy egyoldalú szerződésmódosításai jogszerűek voltak, és ezáltal tisztességesnek minősíthető. Ha a pénzügyi intézmény deviza alapú hitelek esetében nem indított pert, akkor az elszámolást 2015. január 15. és 2015. január 29. között kell megküldenie a fogyasztónak. Ha kezdeményezte az eljárást, akkor emiatt valamivel hosszabb határidőt állapít meg számára a törvény, ugyanis ebben az esetben 2015. február 1. és 2015. február 28. között van a határidő az elszámolásra. Ez azonban csak azokra az eljárásokra igaz, amelyek lezárulnak legkésőbb 2014. december 31-éig. Ezt követően már a polgári per befejezésétől (annak jogerőre emelkedésétől) számított 60. nap a határidő vége.

A pénzügyi intézményeknek forint hiteleik esetében is van lehetőségük polgári peres eljárást kezdeményezniük, amennyiben meg szeretnék dönteni a tisztességtelenség vélelmét, erre pedig 2015. január 12-éig van lehetőségük. Amennyiben nem élnek ezzel a jogukkal, és ezáltal elfogadják a tisztességtelenségük kikiáltását, az elszámolást már április 16-a és 30-a között erre vonatkozóan is meg kell küldeniük a forinthitellel rendelkező fogyasztóiknak. Ennek azonban az is feltétele, hogy az MNB se indítson közérdekű keresetet, amelyre február 28-áig bármikor lehetősége van akár felügyeleti, akár pedig fogyasztóvédelmi jogkörében eljárva. Amennyiben bármelyik fél elindítja az eljárást, az elszámolás határideje már augusztus és szeptember hónapokra tevődik át. Ez még tovább tolódhat azonban, ha a per eddig az időpontig nem fejeződik be, mivel ebben az esetben természetesen csak annak lezárulta után kerülhet sor az elszámolásra.

Az elszámolási törvény nem zárja ki azon devizahitellel rendelkezőket sem a visszatérítés lehetőségéből, akik már hozzájutottak valamilyen kedvezményhez. Ezért a végtörlesztéssel élők, az árfolyamgátat választók is igényelhetik az elszámolást.

Az elszámolási törvény speciális szabályokat határoz meg a Nemzeti Eszközkezelő által megvásárolt ingatlanokkal érintett fogyasztói kölcsönszerződések esetén. Ha a Nemzeti Eszközkezelő a hiteladós, illetve a zálogkötelezett által felajánlott lakóingatlant a pénzügyi intézmény elszámolási kötelezettségének teljesítése előtt megvásárolta, a pénzügyi intézménynek nem kell a fogyasztóval elszámolnia, azonban a hiteladós vételár-felosztási tervben érintett hitelezője 2015. december 31. napjáig kérheti a Nemzeti Eszközkezelőt: – kérelmének továbbítása mellett – hívja fel a pénzügyi intézményt az elszámolás elkészítésére, és annak a Nemzeti Eszközkezelő részére való megküldésére.

Határidőben eltérőre a Nemzeti Eszközkezelő és a végtörlesztéssel élők számíthatnak, mivel utóbbiaknak 2015. november 30-áig kell megküldeni az elszámolást, míg előbbinek csak 2016. február 28. a határidő.

Érdemes a pénzügyi intézmények weboldalait is figyelemmel kísérni, amennyiben nem érkezik meg az elszámolás, ugyanis miután az minden fogyasztónak megküldésre került, ennek tényét 15 napon belül közzé kell tenni a honlapon és egyidejűleg ki kell függeszteni a fiókokban.

Panasz lehetősége

Amennyiben a fogyasztó vitatja a kézhez kapott elszámolást, panasszal élhet első körben a pénzügyi intézménynél, amelyre a kézbesítéstől számított 30 nap áll rendelkezésére. Ez alól kivétel az akadályoztatás, amely esetben 90 nap a határidő a panasz előterjesztésére. Ez a határidő hosszabb is lehet, abban az esetben, ha a honlapon később kerül sor a közzétételre, ekkor ennek napjától számított 60 nap áll a fogyasztó rendelkezésére, ahogy szintén ez a határidő vonatkozik arra az esetre is, ha az elszámolás nem érkezett meg a fogyasztó számára. Ezt követően azonban az elszámolás már nem vitatható. Amennyiben a pénzügyi intézmény elutasítja a panaszt, a Pénzügyi Békéltető Testületnél kezdeményezhető eljárás, melyre a hitelintézet köteles felhívni a figyelmet.

Az elszámolásról szóló törvény október 15-én lépett hatályba, bár a fontosabb rendelkezései csak november 1. napjával léptek érvénybe. A törvény a jövőre nézve lényeges rendelkezésként rögzíti azt is, hogy a pénzügyi intézmények a fogyasztói kölcsönszerződések tekintetében legkésőbb 2016. április 30. napjáig nem jogosultak egyoldalú kamat-, költség- vagy díjemelésre.

Az elszámolás ténylegesen akkor kezdődhet meg, amikor az MNB kiadja külön rendeleteit, amelyek azon képleteket tartalmazzák, amelyek a konkrét számításokat megalapozzák. Ezek közül az első a napokban jelent meg. Ezt követi vagy követheti majd a devizahitelek forintosítása, amely bár nem lesz kötelező, de a fix árfolyamon történő átváltás minden bizonnyal a fogyasztók kedvelt lehetősége lesz majd, amely által akár végeredményben megszűntnek is nyilváníthatjuk majd a devizahiteleket Magyarországon.

---