Közúti veszélyeztetés az udvaron

  • Értesítő a rovat cikkeiről

A közúti veszélyeztetés bűntettének alapesete ingatlan udvarán nem követhető el – a Kúria eseti döntése.

Ami a tényállást illeti, a terhelt ellen jogerősen 1 év 6 hónapi börtönbüntetést szabtak ki, ám ennek nem kezdte meg letöltését önként, akkori élettársával együtt a barátjától bérelt ingatlanban rejtőzött el a hatóságok elől. A rendőrkapitányságra bejelentés érkezett, hogy ezen az ingatlanon lopott autókat bontanak. A helyszínre két rendőr ment ki intézkedni (egyikük egyenruhában, másikuk civilben). A civil ruhás rendőr megpróbált bejutni az ingatlan elektromos tolókapuján, és a szolgálati igazolványának felmutatása mellett tájékoztatta a benn lévő terheltet és élettársát, hogy kik ők, és milyen céllal érkeztek. A terhelt a tolókapu műszaki hibájára hivatkozva azt mondta, hogy nem tudja őket beengedni, eztán élettársával beültek az udvaron lévő autóba, és a kapuhoz hajtottak. A járművet a terhelt vezette.

Miután a rendőr a felfeszített tolókapu résén keresztül bejutott az ingatlanra, az autóból történő kiszállásra és önmaga igazoltatására szólította fel a terheltet, aki ennek nem tett eleget, eközben a nála lévő távirányítóval kissé kinyitotta a kaput. A kocsi ajtajának kinyitása érdekében a civil ruhás rendőr a valamelyest lehúzott ablakon benyúlt, azonban a terhelt ekkor nagy lendülettel tolatni kezdett, a rendőr pedig a jármű utasterében ragadt bal keze és válla miatt csak 10 méter megtétele után tudott ellépni a kocsitól, eközben a visszapillantó tükör megütötte jobb kezét, melynek következtében 8 napon belül gyógyuló zúzódást szenvedett.

Az első- és másodfokú bíróság eljárása

A városi bíróság bűnösnek mondta ki a terheltet hivatalos személy elleni erőszak bűntettében [régi Btk. 229. § (1) bekezdés], közúti veszélyeztetés bűntettében [186. § (1) bekezdés] és segítségnyújtás elmulasztásának bűntettében [172. § (1) és (3) bekezdés], ezért őt halmazati büntetésként 3 év börtönre ítélte.

A másodfokon eljáró törvényszék mellőzte a terhelt bűnösségének megállapítását segítségnyújtás elmulasztásának bűntettében, a főbüntetés tartamát pedig 1 év 6 hónapra enyhítette, egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.

A felülvizsgálati kérelem tartalma

A terhelt a közúti veszélyeztetéssel kapcsolatban arra hivatkozott, hogy cselekményét 2 és fél méter magas kőfallal védett magánterületen követte el, melynek során a sértett sérülést nem szenvedett, sérülése pedig nem keletkezhetett a tényállásban írt módon.

A Legfőbb Ügyészség a terhelt felülvizsgálati indítványát részben a törvényben kizártnak, részben alaposnak jelölte meg. Kizártnak tekintette abban a részben, amely a tényállás megváltoztatására irányul, mivel a felülvizsgálati eljárás során a jogkérdések kizárólag a jogerős ítéletben rögzített tények alapján bírálhatók felül.

baleset

Közúti veszélyeztetés - házon belül és kívül. Az új Btk. rendelkezései alapján a Kúria osztotta az ügyészség álláspontját és érvelését a tekintetben, hogy a terhelt cselekménye nem minősíthető közlekedési bűncselekménynek

Tévesnek tartotta azonban a cselekmény közúti veszélyeztetés bűntettének minősítését. Álláspontja szerint az elsőfokú ítélet meghozatala időpontjában e minősítés helyes volt, mivel a cselekményt az követte el, aki a közúti közlekedés szabályainak megszegésével más vagy mások életét vagy testi épségét közvetlen veszélynek teszi ki (az elkövetés ideje: 2009. november 22.) A másodfokú elbíráláskor (2013. október 30.) hatályos új Btk. szerint (az követi el, aki a közúti közlekedés szabályainak megszegésével közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton más vagy mások életét vagy testi épségét közvetlen veszélynek teszi ki) az ingatlan udvarán megvalósított 8 napon belül gyógyuló sérülést okozó, más életét, testi épségét közvetlenül veszélyeztető közlekedési szabályszegés alapján a közúti veszélyeztetés vétsége már nem lett volna megállapítható.

Ahhoz, hogy ezeket a szabályokat nem közúton elkövetett cselekményekre is alkalmazni lehessen, legalább súlyos testi sértés, vagy halál okozása lett volna az előfeltétel [új Btk. 234. § (1) bekezdés és 240. § (1) bekezdés]. Ezért az ügyészség szerint a terhelt közlekedési bűncselekménye az elbíráláskor hatályos büntetőtörvény alapján már nem volt bűncselekmény.

A Kúria megállapításai

A Kúria egyetértett az ügyészség meglátásaival az indítvány kizártnak tartott részei vonatkozásában. Nem értett azonban egyet a minősítéssel kapcsolatos érveléssel. Az elbíráláskor hatályos törvény alkalmazhatósága szempontjából a Kúria kiemelte, hogy arra akkor van lehetőség (szemben az elkövetés idején hatályossal), ha a cselekmény elbírálásakor hatályban lévő új büntetőtörvény szerint a cselekmény már nem bűncselekmény vagy enyhébben bírálandó el. Figyelmeztetett azonban arra, hogy az eltérő büntetőtörvények alkalmazása vagylagos, tehát azonos terhelt tekintetében vagy kizárólag az elkövetéskor hatályos, vagy kizárólag az elbíráláskor hatályos büntetőtörvény rendelkezései alkalmazandók. Ilyen esetben a terhelt valamennyi cselekménye teljes körű értékelését el kell végeznie a bíróságnak mind a két törvény alapján, majd eztán foglalhat állást abban a kérdésben, hogy melyik minősül enyhébbnek.

A Kúria hangsúlyozta, az első lépés mindig annak vizsgálata, hogy az új szabályozás körében szükséges lehet-e felmentő vagy megszüntető rendelkezés meghozatala. Ebben az ügyben a terhelt egyetlen cselekménye alaki halmazat megállapítását eredményezte, amelynek esetén az egyetlen cselekmény egy vagy több bűncselekményként történő minősítése nem a bűnösség, hanem a minősítés körébe eső jogkérdés, így az e körben kialakult esetleges téves álláspont a későbbiekben felmentést vagy megszüntetést nem indokol, kizárólag az eltérő minősítés lehetősége merülhet fel. Mindezek alapján a Kúria megállapította, hogy a büntetőtörvény időbeli hatályának vizsgálata körében felmentő vagy megszüntető rendelkezés meghozatala nem vált szükségessé.

II. Wolters Kluwer Jogi Konferencia

2016. május 11-12. között kerül megrendezés a II. Wolters Kluwer Jogi Konferencia, melynek fő témái között az új Ptk. gyakorlata, valamint az új polgári perrendtartás szerepel.

Napijeggyel a részvétel mindössze 39.990 Ft+ áfa!

Részletes program és jelentkezés >>

A vizsgálat második lépéseként azt kell megnézni, hangsúlyozta a Kúria, hogy milyen a terhelt cselekményének jogi értékelése a két büntetőtörvény rendelkezései alapján. Az elkövetéskor hatályos Btk. szerint a közúton elkövetett bűncselekményekre megállapított rendelkezéseket kell alkalmazni akkor is, ha a közúti járművezetésre vonatkozó szabályok megszegése nem közúton okoz sérülést vagy halált. A Kúria szerint emiatt nem releváns a terhelt azon védekezése, hogy a cselekményét nem közúton, hanem egy ingatlan udvarán követte el. Ebből következően a terhelt cselekménye az elkövetésekor hatályos Btk. rendelkezései szerint [a régi Btk. 229. § (1) bekezdése (hivatalos személy elleni erőszak bűntette) és a 186. § (1) bekezdése (közúti veszélyeztetés bűntette) szerint minősül] egyenként 3 évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett. Az alkalmazható halmazati büntetési tételkeret a szabadságvesztési minimumtól 4 és fél évig terjedő.

Az új Btk. rendelkezései alapján a Kúria osztotta az ügyészség álláspontját és érvelését a tekintetben, hogy a terhelt cselekménye nem minősíthető közlekedési bűncselekménynek. Így a terhelt cselekménye kizárólag hivatalos személy elleni erőszak bűntetteként lenne minősítendő, melyet a törvény 1 évtől 5 évig terjedő szabadságvesztéssel fenyeget. Mindezek alapján, a büntetési tételkereteket összevetve, a Kúria arra a következtetésre jutott, hogy a terhelt esetében a cselekménye elbírálásakor hatályos törvény rendelkezése nem eredményezne enyhébb elbírálást, ezért a cselekménye elkövetésekor hatályos Btk. alkalmazása a büntetőtörvény időbeli hatályára vonatkozó rendelkezéseket nem sértette.

Döntésében a Kúria a határozatot hatályában fenntartotta.

Az ismertetett döntés (Kúria Bfv. II. 1.541/2014.) a Kúriai Döntések 2015/11. számában 298. szám alatt jelent meg.

  • Értesítő a rovat cikkeiről
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az jogaszvilag.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!