Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A tulajdonközösségek megszüntetésével kapcsolatos – igaz, még a régi Ptk. alapján kialakult – bírói gyakorlatot elemezte 2015-ben a Kúria erre a célra létrehozott csoportja, melynek a jövőbeni ítélkezéshez is támpontot adó összefoglaló véleményét a napokban publikálta a testület.
Az emberek mindennapi jogviszonyát talán az egyik legszélesebb körben érintő területet, a közös tulajdon megszüntetésével kapcsolatos bírói gyakorlatot vette górcső alá a Kúria ez ügyben 2015-ben felállított joggyakorlat-elemző csoportja; az idei április első hetében publikált összefoglaló vélemény elsősorban a bírák számára szolgálhat iránytűként, de a gyakorló jogászoknak, elsősorban az ügyvédeknek is hasznos lehet az általuk képviselt ügyfelek, például válófélben lévő házastársak, örökösök vagy épp földtulajdonosok eligazításában.
A joggyakorlat-elemző csoport kizárólag az ingatlannal kapcsolatos tulajdonközösségek megszüntetésével kapcsolatos vizsgálatából levont legfontosabb következtetéseiről, elvi megállapításairól és a helyes bírói gyakorlat megvalósulása érdekében tett javaslatairól készült összefoglaló véleményt a Kúria Polgári Kollégiuma is megtárgyalta és elfogadta – adott minderről tájékoztatást Orosz Árpád, a csoport vezetője, a Polgári Kollégium helyettes vezetője pénteki sajtó-háttérbeszélgetésén. (Az összefoglaló véleményt a Jogászvilág.hu jövő héten ismerteti részletesen – a szerk.)
Orosz Árpád elmondta, bár maga a joggyakorlat-elemző csoport nem tett ajánlást arra vonatkozóan, hogy a munkájukból polgári kollégiumi vélemény szülessen, maga a kollégium azonban mégis emellett tette le a voksát. Igaz, ez nem jelent azonnali döntést, hiszen a kérdéssel legközelebb a bírósági civilisztikai kollégiumvezetők tanácsának őszi ülésén foglalkoznak újra.
A képen Orosz Árpád. Személyes álláspontja, hogy a régi Ptk. alapján feldolgozott esetek alapján formált joggyakorlat-elemzésből nem feltétlenül kell a jövőre vonatkozó polgári kollégiumi véleményt kiadni (Fotó: Rózsa Zsuzsa)
Három-négy részterületen azonban várhatóan konkrétabb lépések is születhetnek, ám ennek kidolgozása annak a – Kúrián működő – tanácsadó testületnek lesz a feladata, amelyet az új polgári törvénykönyvvel (Ptk.) kapcsolatos jogegységesítő teendők kidolgozására hívtak életre. További egy konkrét kérdésben pedig várhatóan törvénymódosítás születhet: e kezdeményezésre az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke jogosult, aki bírja az igazságügyi miniszter ez irányú támogatását.
Amiről pedig szó van: a joggyakorlat-elemező csoport javaslata alapján a közös tulajdon megszüntetésére irányuló keresetlevél befogadásának a jövőben nem lesz kötelező feltétele a hiteles tulajdonilap-másolat csatolása akkor, ha a felperes nem hiteles, e-formátumú tulajdoni lapot csatol. Ennek az is feltétele azonban, hogy az ítélethozatal előtt az aktuális tulajdoni állapot hiteles módon legyen igazolva. Orosz Árpád a konkrét törvénymódosítással kapcsolatban rámutatott, meg kell vizsgálni, milyen igazgatási vagy más intézkedések szükségesek ahhoz, hogy az irányadó jogszabályoknak megfelelően a bíróságok ingyenesen hozzáférhessenek az e-tulajdoni laphoz, ezt ugyanis ma csak térítési díj ellenében tehetik meg.
Munkájuk részleteiről szólva a csoportvezető elmondta, országosan nagyjából ezer ügyet vizsgáltak meg az ítélőtáblák és törvényszékek támogató elemzéseit is felhasználva – igaz, a régi és az új, 2014-től hatályos Ptk. mezsgyéjén mozogva, lényegében egy átmeneti állapotban. Mivel az új Ptk. alapján még nem alakult ki a bírói gyakorlat, ezért csak a régi kódex alapján tudták az ítélkezést vizsgálni. Arra kérdésre, mennyi, a közös tulajdon megszüntetésével kapcsolatos per zajlik országosan, a kollégiumvezető-helyettes még becsült adatot sem tudott mondani, mivel sok jogvitának eredendően más a kiinduló pontja, s csak menet közben derül ki, hogy érinti a közös tulajdon megszüntetését is.
Polgári Jog: havonta megjelenő online folyóirat |
|---|
|
|
Orosz Árpád, a munkájuk jövőjét, gyakorlati átültetését firtató kérdésünkre – személyes álláspontját kifejtve – hangsúlyozta: az a nagy kérdés, hogy a régi Ptk. alapján feldolgozott esetekből formált joggyakorlat-elemzésből szabad-e a jövőre vonatkozó polgári kollégiumi véleményt kiadni? Szerinte ez nem feltétlenül lenne szerencsés. A másik, hogy egy friss Ptk.-hoz nem ajánlatos máris iránymutatást adni, mivel egy ilyen lépés idő előtt bemerevítheti a bírói gyakorlatot.
