Kúria: Jogos védelem új bírói szemlélettel

  • Értesítő a rovat cikkeiről

A Kúria szerint az új Btk. világosan fogalmaz a – korábban előírt arányosságot egyes tételekben elvető – jogos védelem megállapításával kapcsolatban, amit a legfőbb bírói fórumnak az úgynevezett harsányi késeléses ügy megítélésekor első ízben kellett mérlegelnie. Ez csakis felmentő ítélet lehetett. A bíróságok annak ellenére nehezen alkalmazzák ezt az új szemléletű törvényi rendelkezést, hogy a jogalkotó épp az „empátiás készséget” várja el a jogalkalmazóktól.

 

A Kúria is elítéli a kizárólag a törvények alapján dolgozó bírákat ért fenyegetéseket, jóllehet politikai tartalmú megnyilatkozásokra továbbra sem reagál – fogalmazott szerdai, félévértékelő sajtótájékoztatóján Darák Péter, a legfőbb bírói fórum elnöke. Bár konkrét nevet nem említett, ezzel vélhetően Varju László, a Demokratikus Koalíció politikusának a Sukoró-ügyben megfogalmazott kijelentésére utalt. Az elnök hozzátette, teljes mértékben egyetért a Legfőbb Ügyészség ez ügyben kifejtett, június 12-én nyilvánosságra hozott álláspontjával. (Ismeretes, a sukorói telekcsere miatt a Kúria jogerősen, letöltendő börtönbüntetésre ítélte hűtlen kezelés kísérlete miatt Tátrai Miklóst és Császy Zsoltot, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. egykori vezetőit. Az ítélet napján Varju László úgy nyilatkozott, kormányra kerülésükkor börtönbe záratnák az érintett ügyészeket, bírákat, valamint a legfőbb ügyészt és az Országos Bírósági Hivatal elnökét – a szerk.)

A Kúria mögöttünk hagyott félévét értékelve Darák Péter hangsúlyozta, a legfőbb bírói fórum elé kerülő ügyek a legtöbb esetben egy éven belül befejeződnek, a büntető szakágban pedig még ennél is jóval hamarabb, átlagosan hat hónapon belül. A legtöbb ügy, 2275 a Polgári Kollégiumhoz érkezett, közülük 19 kiemelt (400 millió forint feletti pertárgyértékű) ügy volt. Az ügyérkezés az elmúlt két évben mintegy 25 százalékkal nőtt, ami elsősorban az úgynevezett devizahiteles ügyeknek tudható be. Az ügyérkezés a büntető és a közigazgatási és munkaügyi szakágban is meghaladta a 900-at.

Darák Péter – emlékeztetve a Kúriának a lett, a litván és a spanyol legfőbb bírói fórummal közös projektjére – elmondta, a munka befejeződött, amelyben több alapvetően fontos kérdésre keresték a választ. Mindezt annak érdekében, hogy e szervezetek miként járulhatnak hozzá a jogbiztonsághoz, a jog következetes alkalmazásához. A legfontosabb a minőség, a függetlenség és a hatékonyság – állapították meg.

Az elnök a Kúrián az első félévében „futó” konkrét eseteket is megemlített, melyeket nagy érdeklődés övezett. Ilyen volt például az S. Ábel-, a „lúgos orvos-” és a harsányi késeléses ügy. Ez utóbbiban felmentő ítéletet hozott a Kúria, mely a jogos védelemre vonatkozó Btk.-szabályokat értelmezte. De ilyenek voltak például az egyes népszavazási ügyek is.

Darák Péter

Darák Péter

Darák Péter szólt arról is, bár a Kúria a tárgyalási jegyzékek teljes nyilvánossága mellett van, ám ennek jogszabályi háttere ma még nem biztosított, ez egy „rendezetlen terület”. Az elnök még egy fontos aspektusra hívta fel a figyelmet, mint mondta, az elkülönített hatalmi ágak közötti párbeszéd nem zárja ki eme ágak függetlenségét. Példaként hozta fel az Alkotmánybíróság közelmúltbeli döntését, mely épp a Kúria elnökének beadvány nyomán született, és jelentősen korlátozta a bírák általános nemzetbiztonsági átvilágításáról szóló egyes törvényi passzusokat. (Erről szóló cikkünket itt olvashatja – a szerk.)

Kónya István, a Kúria elnökhelyettese a 2018 júliusától hatályos új büntetőeljárási törvény (Be.) szemléletváltásáról beszélt. Az új kódextől azt várják, hogy hatékonyabb, gyorsabb ítélkezést tegyen lehetővé, és erre annak ellenére megvan a remény, hogy mintegy kétszázzal több szakasza meghaladja a jelenlegei Be. mintegy 870 szakaszát. A kodifikációban ugyanis a Kúria is részt vett, így a törvénybe több helyen is beépült a bírói gyakorlat.

Kónya István maga is felidézte a harsányi késeléses ügyet, azt fejtegetve, hogy a Kúria 3. fokon felmentő ítéletet hozott, szemben az ítélőtáblával, amelyik letöltendő börtönbüntetésre ítélte az elkövetőt. A Kúria szerint a Btk. világosan fogalmaz a jogos védelemmel kapcsolatban, amit a legfőbb bírói fórumnak első ízben kellett mérlegelnie az eset összes körülménye alapján. Ez pedig csakis a felmentés lehetett. Igaz, tette hozzá Kónya István, a bíróságok annak ellenére nehezen alkalmazzák ezt az új szemléletű – a korábban előírt arányosságot egyes tételekben elvető – törvényi rendelkezést, hogy a jogalkotó épp az „empátiás készséget” várja el a jogalkalmazóktól.

Kalas Tibor, a Kúria Közigazgatási és Munkaügyi Kollégiumának vezetője a joggyakorlat-elemző csoportok munkájának eredményei mellett a közigazgatási perrendtartás jövő évi hatálybalépésére hívta fel a figyelmet. Az új szabályozással olyan új típusú jogviták is megjelenhetnek a közigazgatási bírák előtt, melyekkel eddig nem lehetett bírósághoz fordulni. Ezek olyan esetek, amikor hatósági-közigazgatási határozat születik: ilyen lehet például a városüzemeltetéssel kapcsolatos kérdések, mint például a közlekedési táblák kihelyezése, vagy a rendezvények miatti jelentősebb forgalomkorlátozás. A közigazgatási bíráskodáshoz egyébként új bírói álláshelyeket is fel kell tölteni, az ezekre kiírt nyilvános pályázatokra pedig hamarosan lehet jelentkezni.

Bírósági Döntések Tára

A folyóirat egyfelől publikációs fórumot kíván biztosítani a megyei, illetve az ítélőtáblai döntések számára, másfelől azzal, hogy a mértékadó bírósági döntések közül válogat, a jogalkalmazás egységességét kívánja támogatni.

További információ és megrendelés >>

A Kúria Polgári Kollégiumának vezetője, Wellmann György a devizahiteles perekkel kapcsolatban kiemelte, továbbra is sok olyan ügy érkezik, amelyben a kereset az egyoldalú kamat-, költség- és díjemelésre vonatkozó szerződéses rendelkezések tisztességtelenségének megállapítására irányul. Megemlítette a társasházi jogvitákkal kapcsolatos ítélkezési gyakorlatot vizsgáló joggyakorlat-elemző csoport munkáját, az erről szóló részletes cikkünket itt olvashatja.

Végül Székely Ákos, a Kúria Büntető Kollégiumának vezetője a joggyakorlat-elemző munkájukról beszélt, példaként említetve, hogy idén a büntetés-végrehajtási bírói gyakorlattal is foglalkoznak. Vizsgálták a büntetéskiszabás esetleges területi egyenlőtlenségeit, de nem találtak nagy különbségeket. ám mivel ez csekély mintán alapult, az év második felében szélesebb körben vizsgálják majd meg a kérdést. Fontos változás lesz, hogy 2018 januárjától a büntetőügyekben is megjelenik az elektronikus kapcsolattartás intézménye.

  • Értesítő a rovat cikkeiről
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az jogaszvilag.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!