Szolgáltató közigazgatás – 3. rész
Alábbi cikksorozatunk betekintést ad a Szolgáltató közigazgatás – A tájékoztatáshoz való jog a magyar szociális ellátórendszerben című Wolters Kluwer-kiadvány egyes részleteibe.
Miért csökkent a polgármester-jelöltek száma?
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A 2014. október 12-ére kitűzött helyi önkormányzati képviselő és polgármester választások vonatkozásában 2014. szeptember 8-án zárult le a jelöltállítás lehetősége. Már szeptember elején arról szóltak a híradások, hogy várhatóan nagymértékben csökken a jelöltállítások száma a korábbi választásokhoz képest mind a polgármesterek, mind a helyi önkormányzati képviselők esetén. Ezen várakozások főként a kistelepüléseken be is igazolódtak.
Egyes településeken egyáltalán nem tudtak polgármester-jelöltet nyilvántartásba venni, míg az összes településre vonatkozó adatok alapján az állapítható meg, hogy egy-egy településen átlagosan 1,3 jelöltállítás történt, amely azt jelenti, hogy a települések egy jelentősebb hányadában egyetlenegy jelölt indul a polgármesteri tisztség elnyeréséért.
A cikk elsősorban azt kívánja bemutatni, hogy milyen lényegesebb szabályok módosulnak 2014. október 12. után, amelyek esetleg közrehathattak a jelöltek számának csökkenésében. A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választása ugyanis nem csupán az új önkormányzati testületek összetételét határozza meg, hanem kihatással bír több jogszabályi rendelkezés hatályba lépésre is. Így ezen időponttal változnak meg többek között polgármesterek és képviselők jogállásával kapcsolatos rendelkezések, amelyeket bár a jogalkotó már 2011-ben kihirdetett, hatályba lépésüket azonban a 2014-es választások utáni időszakra halasztotta.
A polgármesteri jogviszony sajátos közszolgálati jogviszonynak minősül, amelynek sajátossága főként abban rejlik, hogy a polgármester választással nyeri el a megbízatását, és a tisztség annak ellenére nem kötött semmiféle képzettséghez, hogy a polgármester hatósági jogosítványokkal is rendelkezik. Az új szabályozás is megőrizte azt, hogy a polgármester az önkormányzat szerve, akire önkormányzati hatáskör ruházható át, miközben az Alaptörvény 34. cikk (3) bekezdése alapján olyan államigazgatási hatásköröket is elláthat, amelyeket számára kivételesen törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kormányrendelet megállapít. A szakirodalomban éppen ezért hosszú ideje vita folyik arról, hogy lehet-e valamiféle végzettséghez kötni a tisztség ellátását, hiszen a hatósági hatáskört ellátó más személyek, azaz a közszolgálati tisztviselők esetében a jogszabály általánosságban is előírja azt, hogy legalább középiskolai végzettséggel rendelkezzenek. További eltérés, hogy határozott időre szól a tisztség, amely választással jön létre, miközben a közszolgálati jogviszonyban állók főszabály esetén határozatlan időre nyernek kinevezést.
A tisztséget főállásban vagy társadalmi megbízatásban lehet ellátni. A korábbi szabályozás e tekintetben egyértelműen tartalmazta, hogy a 3000 fő alatti településen írható ki a választás mindkét módon, míg a 3000 fő feletti településen csak főállású polgármesterről beszélhetünk. Ezzel szemben a jelenlegi törvény ilyen egyértelmű distinkciót nem határoz meg, csupán rögzíti a betöltés kétféle módját. Változatlan maradt azonban az a rendelkezés, amely szerint a polgármester a tisztség betöltése alatt egy ízben a képviselő-testület hozzájárulásával változtathatja meg a tisztség betöltésének a módját. A két mód között elsősorban az összeférhetetlenségi szabályokban és a juttatások között találhatunk eltéréseket.
A jelenlegi szabályozás nemcsak a szerint tesz különbséget, hogy a polgármester főállású vagy társadalmi megbízatású, hanem a szerint is, hogy 1500 lakos alatti vagy feletti településről van szó. Az ezen lakosságszám alatti települések esetén a polgármesterre egységesen a képviselői összeférhetetlenség szabályait kell alkalmazni. Ehhez képest az 1500 fő feletti településeknél az bír jelentőséggel, hogy a polgármester főállásban vagy társadalmi megbízatásban látja-e el a tisztséget. Amennyiben főállású, akkor más munkavégzésre irányuló jogviszonyban továbbra sem állhat, amely alól továbbra is kivételt képeznek az oktatói, szerkesztői és művészeti típusú jogviszonyok. Amennyiben viszont az 1500 fő feletti település polgármestere társadalmi megbízatású, akkor egy kivétellel rá is a képviselői összeférhetetlenséget kell alkalmazni. A kivétel itt arra vonatkozik, hogy ebben az esetben nem lehet egészségügyi intézmény főigazgatója, gazdasági vezetője, orvos, egészségügyi dolgozó, köznevelési, szociális vagy gyermekjóléti intézmény vezetője vagy foglalkoztatottja.
Közös és egyben közismert szabály, hogy az országgyűlési képviselői tisztség ezután nem jelent kivételt az összeférhetetlenségi szabályok alól, így azt sem társadalmi megbízatású, sem főállású polgármester nem láthatja el. Szintén közös szabály, amely szerint a polgármester (és a képviselő) nem csupán akkor nem lehet közszolgálati tisztviselő, ha az adott szervek illetékességi területe egybeesik, hanem az Mötv. 36. § (1) bekezdés c) pontja alapján kormánytisztviselő sem lehet. Ez pedig azt jelenti a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény rendelkezéseit is figyelembe véve azt jelenti, hogy semmilyen államigazgatási szervnél sem tölthet be a polgármester közszolgálati tisztséget.
| Kommentár a munka törvénykönyvéhez |
|---|
|
|
Szintén némiképpen megváltoztak a tisztség megszűnésének szabályai. Továbbra is érvényesül, hogy a tisztség megszűnik a polgármester halálával, az új polgármester megválasztásával, az összeférhetetlenség kimondásával, a lemondás által, valamint akkor, ha a polgármester elveszíti a passzív választójogát a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választása tekintetében. Megmaradt azon rendelkezés is, amely szerint megszünteti a polgármester tisztségét is a képviselő-testület önfeloszlatása vagy az Országgyűlés általi feloszlatása, továbbá az is, ha a polgármester sorozatosan törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatt a képviselő-testület kezdeményezésére a bíróság ítéletben megszünteti a tisztséget. Új rendelkezés azonban a méltatlanság intézményének a bevezetése, amelyet a képviselő-testület állapít határozattal. Ilyenre adhat okot, ha a polgármestert szándékos bűncselekmény miatt jogerősen szabadságvesztésre ítélik, ki nem elégített köztartozása áll fenn vagy felszámolás során ki nem elégített követelésekért a bíróság jogerősen megállapította a felelősségét vagy jogerős bírósági döntés végrehajtását akadályozza, illetve, ha az összeférhetetlenségi okot elmulasztja közölni. Ezen esek közül azonban nem mindegyik előzmény nélküli, hiszen bűncselekmény elkövetése esetén korábban is volt arra lehetőség, hogy a bíróság ítélete nyomán szűnjön meg a tisztség.
A fenti szabályok mellett más eltérések is említhetők, így megváltozott a polgármester illetményének számításai módja, amelyet ezután az államtitkári illetmény százalékában határoztak meg, valamint az a szabályozási technika is, amely a polgármesteri tisztség egyéb kérdéseit közvetlenül a közszolgálati törvénybe utalja, miközben a korábbi szabályozás egy külön törvényben rendelkezett ezekről és ennek háttér szabályanyagát képezték a közszolgálati törvény egyes rendelkezései.
Összességében megállapítható, hogy a tisztség szorosabb kapcsolatot teremtett a közszolgálati jogviszonnyal, miközben a jogállás kapcsán több tekintetben is szigorodásnak lehetünk tanúi, akár az összeférhetetlenségi szabályokat, akár a méltatlansági szabályokat nézve. Ezzel párhuzamosan főként a kisebb települések esetén a díjazás is csökkent, amely tényezők együttesen – főként a kisebb települések esetén – erőteljesen közrehathattak abban, hogy kevesebben indultak jelöltként a választásokon.