Öngyilkosságra bírta rá barátját

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Az eset még 2014-ben történt, az USA-ban. Az akkor 17 éves lány olyan üzeneteket küldött a 18 éves barátjának, amelyek arra bátorították, hogy öngyilkosságot kövessen el. A lányt nemrég állították bíróság elé.

Conrad Roy, az áldozat, aki depresszióval, szorongással és öngyilkos hajlamokkal küzdött, segítségre szorult, ehelyett a 18 éves narcisztikus barátnője Michelle Carter, ösztönözte arra, hogy az öngyilkosságot elkövesse.  

Amikor Conrad elkezdett aggódni az öngyilkossága lehetséges következményei miatt, akkor Michelle megnyugtatta, hogy az nem nagy dolog. Michelle így fogalmazott: “Mindenki szomorú lesz egy ideig, de aztán tovább fognak lépni. Nem fognak depresszióba esni.” –írta.

Conrad hezitált néhányszor és belül segítségért kiabált, de Michelle egy szomorú barátnőként megkaphatta azt a figyelmet, amelyre vágyott.

“Mindig mosolyogj és csak meg kell tenned.” – írta Michelle, amikor Conradnak kétségei támadtak.  “Megvan mindened, amire szükséged van. Nem fogsz hibázni. Ma este kell megtenned. Most, vagy soha.”

CONRAD: Úton vagyok hazafelé. Tudom már, hogy hová menjek.

MICHELLE: Hová?

CONRAD: Egy parkolóba. 9 óra körül nincs ott egy kocsi sem. Szóval ezt találtam ki.

CONRAD: Senki mást nem akarok megölni magamon kívül.

MICHELLE: Nem fogsz.

CONRAD: Amikor kinyitják az ajtót. nem fogják tudni, hogy a gáz színtelen és szagtalan.

MICHELLE: Már megint túl sokat gondolkozol. Látni fogják a motort és azt is, hogy szén-monoxidot lélegeztél be.

MICHELLE: Fel kellene írnod egy papírra, mondjuk, hogy szén-monoxid, amit kiteszel az ablakba, ha emiatt aggódsz.

CONRAD: Én is gondolkoztam ezen, de valaki megláthatja, mielőtt megtörténik.

MICHELLE: Ok, várj, a motor be lesz kapcsolva, te meg nem leszel eszméletednél, ebből tudni fogják, hogy szén-monoxidot használtál.

MICHELLE: Akkor itt az idő?

CONRAD: Igen, itt az idő.

MICHELLE: Megteszed most?

CONRAD: Már indulok.

MICHELLE: Rendben. Meg tudod csinálni.

CONRAD: Ok. Már majdnem ott vagyok.

Az üzenetváltások után Michelle elhagyta a házukat és 43 percen keresztül beszélt Conraddal. A bírósági iratok szerint, a hívás alatt Conrad kiszállt a kocsiból, mert megijedt, de Michelle bízatta, hogy szálljon vissza. A testét azután találták meg a kocsijában, miután a szülei jelentették az eltűnését.

Ez az első ilyen ügy az Egyesült Államokban. Michelle most 18 éves, ezért felnőttként vádolták meg gondatlanságból elkövetett emberöléssel.

Az ügyvédjei azzal érveltek, hogy az üzenetek a szólásszabadság körébe tartoznak, amelyet az első alkotmánymódosítás védelemben részesít. Nem az üzentek okozták Conrad halálát, és Conrad egy depressziós tinédzser volt, aki úgy döntött, hogy öngyilkos lesz. A vád szerint a lány módszeresen bírta rá Conradot az öngyilkosságra.

Az öngyilkosságra rábírást a magyar büntetőjog szerint is büntetendő, és szintén emberölésnek minősül ez a cselekmény.

A Btk. 160. § szerint emberölést követ el, aki tizennegyedik életévét be nem töltött vagy akaratnyilvánításra képtelen személyt öngyilkosságra rábír, ha az öngyilkosságot elkövetik.

Tehát ha az elkövető a tizennégy éven aluli vagy akaratnyilvánításra képtelen személyt öngyilkosságra bírja rá, akkor az emberölés alapesetét pszichikai úton valósítja meg.[1]

A Btk. 162. § a fentiek alá be nem sorolható tényállásokat, önálló bűncselekményként, az élet, testi épség és az egészség elleni bűncselekmények körében, öngyilkosságban való közreműködésként rendeli büntetni.

Aki mást öngyilkosságra rábír, vagy ennek elkövetéséhez segítséget nyújt, ha az öngyilkosságot megkísérlik vagy elkövetik, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személyt bír rá öngyilkosságra, vagy ennek elkövetéséhez segítséget nyújt, ha az öngyilkosságot megkísérlik vagy elkövetik, két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Jogászvilág hírlevél

Friss hírek, szakmai cikkek, bírósági döntések, jogszabályfigyelő.

Kéthetente megjelenő hírlevelünkben összefoglaljuk az elmúlt időszak aktuális változásait, válogatunk értékes szakmai tartalmainkból, valamint tájékoztatjuk a legújabb szakirodalmakról, szolgáltatásokról, képzésekről.

Feliratkozás >>

Ez a magatartás már a Csemegi-kódex óta büntetendő Magyarországon. Egy speciális eset volt, amikor két személy abban állapodott meg, hogy a sorsra bízzák, hogy melyikük legyen öngyilkos. Ha az öngyilkosságot elkövették, de a halál, mint eredmény nem következett be, akkor mindkét személy büntetőjogi felelősségét megállapították.[2]

Az 1961. évi Btk. szintén a rábírást és a segítségnyújtás tartotta büntetendőnek, ha az öngyilkosságot megkísérelték vagy elkövették. Minősített esetként szankcionálta, ha a bűncselekményt fiatalkorú vagy elmebetegsége miatt a cselekmény megítélésében korlátozott személy sérelmére követték el.[3]

Az 1978. évi IV. törvény ugyanezt a fogalmi meghatározást használta, azonban a minősített eseteket törölte.[4]

A fiatalkorúak sérelmére elkövetett bűncselekmény végül a 2012. évi LXII. törvénnyel került vissza a minősített esetek közé.[5]

Európában az osztrák és a svájci büntető törvénykönyv is büntetni rendeli az öngyilkosságban való közreműködést.[6]

A magatartás büntetendősége az emberi élet, mint kivételes érték, Alaptörvényben is rögzített védelméből vezethető le.

A büntetőjogi tényállásból kiolvasható, hogy a bűncselekmény megállapíthatóságáéhoz szükséges az eredmény bekövetkezése, mivel a tényállás egy materiális bűncselekmény, amely azt jelenti, hogy, ha a passzív alany halála nem következik be, akkor az elkövető nem büntethető. Kivéve a tizennyolc éven felüli elkövetőt, aki tizennyolc éven aluli sértettet bír rá az öngyilkosság elkövetésére, ha a sértett az öngyilkosságot legalább kísérleti szakba juttatja.

A tényállásból kiolvasható, hogy az elkövetés két módon lehetséges, egyrészt rábírással, másrészt segítségnyújtással.

A rábírás úgy valósítható meg, hogy ez a magatartás eredményezi a sértettben az öngyilkosság elhatározását, amint azt a fenti amerikai esetből is láthattuk. Tehát az elkövető vagy úgy hajtja végre a cselekményt, hogy a sértettben az ő ötlete alapján merül fel a gondolat, hogy öngyilkosságot követ el, ebben az esetben beszélhetünk rábírásról, amely minden esetben aktív magatartás.[7] A tényállásra a felbujtás ismérvei az irányadók.[8]

Ha az elkövető oly módon valósítja meg a bűncselekményt, hogy a passzív alany kialakult elhatározását erősíti, vagy olyan magatartást tanúsít, amellyel megkönnyíti az öngyilkosság elkövetését, akkor a segítségnyújtást követi el.[9] A fenti esetben inkább erről a magatartásról lehet beszélni.

Az öngyilkosságban való közreműködés azonban nem vonatkozik az öngyilkosságba kergetésre. Ebben az esetben ugyanis arról van szó, hogy az elkövető olyan pszichikai ráhatást gyakorol, amely a sértettben helyzetének kilátástalanságát idézi elő, amelyet a sértett szerint csak az öngyilkossága tud megszüntetni. Ilyenkor az elkövetőt emberölésért kell felelősségre vonni.[10]

„Ha az öngyilkosságban közreműködés - rábírással valósul meg, és az elkövető beszámítási képességgel nem rendelkező olyan személyt vesz rá az öngyilkosság elkövetésére, aki azt végrehajtja (vagy megkísérli): a rábíró személy mint (közvetett) tettes valósítja meg az emberölést (kísérletét); - segítségnyújtással valósul meg, a fizikai vagy pszichikai segítséget nyújtó elkövető - az öngyilkosságot megvalósító (megkísérlő) személy beszámítási képességétől függetlenül - öngyilkosságban közreműködés bűntettét valósítja meg”[11]

A Kúria 3/2013 BJE határozata részletes szempontok szerint határozza meg, hogy az öngyilkosságban való közreműködést és az emberölést mi határolja el egymástól, amely részben megegyezik a fent ismertetett körülményekkel.

A 14. életévét be nem töltött személy öngyilkosságában való segítségnyújtás az öngyilkosságban való közreműködés minősített esetét valósítja meg, mert az emberölés törvényi tényállása az elkövetési magatartások között az öngyilkossághoz segítségnyújtást nem rendeli büntetni.[12]

Akaratnyilvánításra képtelen passzív alany esetén, minthogy az ilyen személy általában az öngyilkosságra vonatkozó akarat-elhatározásra sem képes, segítségnyújtással az elkövető emberölést valósít meg.[13]

„Az ölés és a segítségnyújtással megvalósított öngyilkosságban közreműködés elhatárolása a tettes cselekménye és a halál bekövetkezése közötti okozati összefüggés alapján történhet, azaz hogy az öngyilkos vagy a másik személy cselekménye volt-e döntő a halálhoz vezető okfolyamat megindításában. Az előbbi esetén a öngyilkosságban közreműködés, utóbbi esetén az emberölés alapesete állapítható meg. Ugyanez a helyzet a halálos beteg kegyes halálba segítése (eutanázia) esetén is, ahol még az elhatárolást a passzív alany öngyilkossági szándékát érintő szempont is kiegészíti.”[14]

A Btk. 162. § szerinti bűncselekmény tettesét segítségnyújtási kötelezettség nem terheli, ha azonban a „közreműködése” gondatlan a későbbi öngyilkosság megkísérlésében, akkor viszont igen.

A fentiek alapján láthatjuk tehát, hogy az amerikai lányt, amennyiben Magyarországon követte volna el ezt a cselekményét a magyar büntetőjog alapján is felelősségre lehetett volna vonni. Mivel az áldozat az elkövetés időpontjában már betöltötte tizennyolcadik életévét, ezért öngyilkosságban való közreműködésért terhelné őt büntetőjogi felelősség. Ezzel szemben az USA-ban gondatlanságból elkövetett emberölés miatt kell felelnie.

Ingyenes Jogtár felhasználói képzés

Szeretné gyorsabban, hatékonyabban használni Jogtárát?
Jöjjön el hozzánk és mi 4 óra alatt, gyakorlati oktatás keretében, térítésmentes tanfolyamainkon megmutatjuk a „mesterfogásokat”! 

Időpontok, jelentkezés >>

Segítségre van szüksége?
Ha Ön vagy valaki a környezetében krízishelyzetbe kerül, van segítség! Hívja mobilról is a 116-123 ingyenes, lelki elsősegély számot!

[1] Belovics Ervin, Molnár Gábor, Sinku Pál, Busch Béla: Büntetőjog II. Különös rész, hvgorac Lap- és Könyvkiadó Kft, Budapest, 2015, 97. oldal

[2] Belovics Ervin, Molnár Gábor, Sinku Pál, Busch Béla: Büntetőjog II. Különös rész, hvgorac Lap- és Könyvkiadó Kft, Budapest, 2015, 104. oldal

[3] Belovics Ervin, Molnár Gábor, Sinku Pál, Busch Béla: Büntetőjog II. Különös rész, hvgorac Lap- és Könyvkiadó Kft, Budapest, 2015, 104. oldal

[4] Belovics Ervin, Molnár Gábor, Sinku Pál, Busch Béla: Büntetőjog II. Különös rész, hvgorac Lap- és Könyvkiadó Kft, Budapest, 2015, 104. oldal

[5] Belovics Ervin, Molnár Gábor, Sinku Pál, Busch Béla: Büntetőjog II. Különös rész, hvgorac Lap- és Könyvkiadó Kft, Budapest, 2015, 104. oldal

[6] Belovics Ervin, Molnár Gábor, Sinku Pál, Busch Béla: Büntetőjog II. Különös rész, hvgorac Lap- és Könyvkiadó Kft, Budapest, 2015, 105. oldal

[7] Belovics Ervin, Molnár Gábor, Sinku Pál, Busch Béla: Büntetőjog II. Különös rész, hvgorac Lap- és Könyvkiadó Kft, Budapest, 2015, 105. oldal

[8] Kúria 3/2013 BJE határozat

[9] Belovics Ervin, Molnár Gábor, Sinku Pál, Busch Béla: Büntetőjog II. Különös rész, hvgorac Lap- és Könyvkiadó Kft, Budapest, 2015, 105. oldal

[10] Belovics Ervin, Molnár Gábor, Sinku Pál, Busch Béla: Büntetőjog II. Különös rész, hvgorac Lap- és Könyvkiadó Kft, Budapest, 2015, 105. oldal

[11] BH.1983.7

[12] Kúria 3/2013 BJE határozat

[13] Kúria 3/2013 BJE határozat

[14] Kommentár a Büntető Törvénykönyvhöz, letöltés ideje: 2017.05.12.

https://uj.jogtar.hu/#doc/db/346/id/A13Y1369.KK/ts/20160101/lr/chain2831

  • Értesítő a rovat cikkeiről
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az jogaszvilag.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!