Óráról órára, a választás napjának eseményei

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Bár a szavazás 19 órakor hivatalosan véget ér, akik már sorban állnak, még 19 óra után is leadhatják szavazatukat.

Szavazni a szavazóhelyiségben a szavazás napján 6 órától 19 óráig lehet. A szavazóhelyiséget a szavazatszámláló bizottság nyitja ki pontban reggel 6-kor, kivéve, ha valamiyen rendkívüli esemény miatt nem lehet ekkor megkezdeni a szavazást. A szavazóhelyiségben a nap során folyamatosan jelen lehetnek a szavazatszámláló bizottság tagjai, a jegyzőkönyvvezető, illetve a nemzetközi megfigyelő és kísérőszemélyzete (tolmács). Ezen kívül a szavazás megkezdésétől a munka befejezéséig jelen lehetnek a sajtó képviselői is, és külön engedély nélkül végezhetik a munkájukat a szavazóhelyiségben, azzal a megkötéssel, hogy a szavazatszámláló bizottság munkáját nem zavarhatják, nem sérthetik meg a szavazás titkosságát, a választói névjegyzékbe nem tekinthetnek be, arról fényképet vagy filmfelvételt nem készíthetnek. A sajtó munkatársai a szavazóhelyiségben nem készíthetnek riportot a választópolgárokkal. A választópolgárok csak a választójoguk gyakorlásához szükséges ideig tartózkodhatnak a szavazóhelyiségben. 

Speciális szerepet tölt be a szavazás napján az első megérkező választópolgár. A szavazatszámláló bizottság ellenőrzi a szavazás céljából megjelenő első választópolgár személyazonosságát, személyi azonosítóját és hogy szerepel-e a névjegyzékben, majd az első szavazó és a szavazatszámláló bizottság együttesen megvizsgálja az urnák állapotát, valamint meggyőződnek arról, hogy azok valóban üresek. Ezt követően a szavazatszámláló bizottság lezárja az urnákat. Műanyag urna esetén az urna fedelét az alsó részre illesztik, és a két szemben lévő oldalon az erre a célra kialakított nyílásokon keresztül egy-egy plombával lezárják. Papír urna esetén a szalagot feszesre húzzák, szorosan megkötik, az urna fedelére és testére egyaránt tapadó urnazáró címkéket ragasztanak, amelyeket bélyegzőlenyomattal látnak el. Mindez azt a célt szolgálja, hogy az urnából annak szétszedése nélkül ne lehessen szavazólapot kivenni, vagy az urnába az erre szolgáló nyíláson kívül máshol szavazólapot betenni. A lezárást követően kitöltik az ellenőrző lapot, melyen tanúsítják, hogy a mozgóurnát (külképviseleti urnát) üresen találták és lezárták, majd mind a szavazatszámláló bizottság jelen lévő valamennyi tagjai, valamint az elsőként szavazó választópolgár is aláírja. Ellenőrző lapot csak a mozgóurnába és a külképviseleti urnába kell dobni, mivel a szavazóhelyiségben használt urnák folyamatosan a szavazatszámláló bizottság látókörében vannak. 

Az urnák lezárása után kezdődhet a tényleg szavazás. A szavazatszámláló bizottság ellenőrzi a szavazás céljából megjelent választópolgár személyazonosságát és személyi azonosítóját (vagy lakcímét, ha személyi azonosítóját nem tudja igazolni). Személyazonosságunk igazolható személyi igazolvánnyal (mind az új, mind a régi, könyvecske formájú), ideiglenes személyazonosító igazolvánnyal, jogosítvánnyal, útlevéllel és ideiglenes útlevéllel. A személyi azonosító igazolására a lakcímkártyát, illetve személyi azonosító jelről szóló hatósági bizonyítványt vagy igazolást használhatunk. 

 

A szavazás folyamata 

Miután a szavazatszámláló bizottság megállapította a választópolgár személyazonosságát és személyi azonosítóját, valamint azt, hogy a névjegyzéken szerepel, megállapítja azt is, milyen szavazólapokat kell a választópolgárnak adni. Erről részletesebben az alábbi cikkben olvashat. 

A szavazatszámláló bizottság a szavazólapokat a bal felső sarokban, a megjelölt helyen a hivatalos bélyegzővel, a választópolgár jelenlétében lebélyegzi (ennek elmaradása érvénytelenséget eredményez). Fontos, hogy ez az eljárási folyamat a választó jelenlétében történjen, a szavazólapok előre lebélyegzése tilos, és szintén érvénytelenséget okoz [a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 193. § (1) bekezdés a) pont]. Ennek célja annak megelőzése, hogy érvényes szavazólap a szavazóhelyiségen kívülről az urnába kerülhessen. A választópolgár a névjegyzék aláírásával igazolja a szavazólap átvételét. Ha a választópolgár nem tud írni, helyette a szavazatszámláló bizottság két tagja írja alá a névjegyzéket, ezt a körülményt feltüntetve a névjegyzéken. Amennyiben a választópolgár nem hajlandó aláírni, vissza kell őt utasítani, és felvenni a visszautasítottak névjegyzékébe [Ve. 177. § (1) bekezdés d) pont]. A szavazólapokat a borítékkal együtt kell átnyújtani a választópolgárnak. Mivel boríték a szavazás titkosságának egyik garanciája, ezért nem fogadható el, ha a szavazatszámláló bizottság bármely oknál fogva nem adja át a választópolgár részére [Lásd: Kommentár a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvényhez - Cserny Ákos/ Péteri Attila]. 

A választópolgárok szavazófülkében szavaznak, ezek használatára a szavazatszámláló bizottság felhívja a figyelmüket, kötelezni azonban nem lehet őket az igénybevételre. A szavazóhelyiségben a szavazás zökkenőmentességét biztosító számú, de legalább két szavazófülkének kell lennie. Miután kitöltötte a szavazólapokat, választhat, hogy borítékba kívánja-e azokat tenni vagy anélkül dobja be a lapokat az urnába. Az urnában boríték nélkül talált szavazólaphoz tehát nem fűződik negatív jogkövetkezmény, de mindez nem jogosítja fel a szavazatszámláló bizottságot arra, hogy bármely megfontolásból is, de a borítékot a választópolgárnak át se adja, mivel erre a Ve. kötelezi. 

A választópolgárok segítésével kapcsolatos részletes szabályokat és a mozgóurnás szavazással kapcsolatos rendelkezések szintén az alábbi cikkben olvashatóak. 

 

Rendkívüli események 

Rendkívüli esemény minden olyan történés, amely a választás szabadságát vagy titkosságát, illetve a választás lebonyolítását veszélyezteti. Ilyenek esemény lehet, ha 

  • rosszullét miatt mentőt kell hívni egy választópolgárhoz, esetleg a bizottság valamely tagjához, 

  • haláleset történik a szavazóhelyiségben, 

  • bombariadó van, 

  • tűz üt ki, áramszünet következik be a szavazóhelyiségben, 

  • tettlegesen bántalmazzák a szavazatszámláló bizottság tagját, 

  • a választópolgárok összeverekednek a szavazóhelyiségben, 

  • kábítószer hatása alatt álló vagy ittas személy akadályozza a választópolgárokat a 

  • szavazásban, vagy inzultálja a szavazatszámláló bizottság tagjait, 

  • rendbontó személyek a szavazóhelyiség bútorzatát megrongálják, felborítják a szavazófülkét [lásd: valasztas.hu]. 

A rendkívüli események egy része a szavazatszámláló bizottság elnökének döntése nyomán gyorsan megszüntethető, elhárítható, így a szavazás folytatását nem veszélyezteti. Akadnak azonban olyan rendkívüli, elháríthatatlan események, amelyek miatt a szavazás lehetetlenné válik. Például, ha a szavazatszámláló bizottság szavazóhelyiségben jelen lévő tagjainak száma 3 alá csökken, ha haláleset történik, ha bombariadó van. Ilyenkor a szavazást fel kell függeszteni, az urnákat és az iratokat zárolni kell, és a felfüggesztés tényéről a helyi választási iroda vezetőjét haladéktalanul tájékoztatni kell. Bombariadó esetén ezen kívül intézkedni kell a szavazóhelyiség kiüríttetéséről és a rendőrség értesítéséről is. A szavazatszámláló bizottság elnöke felelős a szavazás napján a szavazóhelyiségben a rend fenntartásáért. Ennek érdekében hozott intézkedése mindenkire kötelező. 

 

Részvételi adatok 

A szavazás napján összesen 7 alkalommal jelentenek a szavazókörök a részvételi adatokról (hány választópolgár írta alá a szavazóköri névjegyzéket) a helyi választási irodának: 7.00, 9.00, 11.00, 13.00, 15.00, 17.00 és 18.30 órakor. A helyi választási iroda ellenőrzi a kapott adatokat és szavazókörönként feltölti a Nemzeti Választási Rendszerbe. 

Választójogi és népszavazási kommentárok

A kiadvány a tárgykör teljes hazai joganyagának kommentárjait tartalmazza. A mű az elmélet és a joggyakorlat eddigi eredményeit felhasználva értelmezi a választójogi és népszavazási szabályozást; kitér annak alkotmányos és gyakorlati vonatkozásaira.

Megrendelés >>

 

A szavazás lezárása 

A szavazatszámláló bizottság a szavazást 19.00 órakor főszabályként lezárja és bezárja a szavazóhelyiséget. Ha 19 órakor még sorban állnak a választópolgárok, hogy szavazhassanak, a 19 órakor már sorban állók még szavazhatnak, a később érkezők azonban nem. Hosszabb sor esetén ez úgy biztosítható, ha a szavazatszámláló bizottság egyik tagja 19 órakor beáll a sor végére, majd az utolsó választópolgár leszavazását követően lezárja a szavazást. A szavazás lezárása után szavazatot már nem szabad elfogadni, a lezárás időpontját a jegyzőkönyvvezető haladéktalanul jelenti a helyi választási irodának. Ha záráskor valamelyik urna sérült, azt rendkívüli eseménynek kell tekinteni, és a szavazatszámláló bizottság dönt arról, hogy az urna sérülését figyelmen kívül hagyva belekeveri annak tartalmát a többi szavazólap közé, vagy a sérült urnát nem bontja fel. 

Ezt követően kezdődik meg a szavazatok összeszámolása. Törvényéni kívánalom, hogy a szavazás lezárását követően a szavazóköri eredmény megállapításával végződő szavazatszámlálási munkának a lehető leghamarabb meg kell kezdődnie. Országgyűlési választás esetén a külképviseleten és az átjelentkezéssel szavazók szavazatait az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság által a szavazást megelőző nyolcadik napig kijelölt szavazatszámláló bizottság számlálja meg. [Ve. 292. § (1) bekezdés] A kijelölt szavazatszámláló bizottság a szavazás napján nem számlálja meg a szavazókörében leadott szavazatokat, hanem a szavazás lezárásakor az urnát lezárja, melyet az országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda tárol biztonságos helyen legkésőbb a szavazás napját követő hatodik napig. Legkésőbb a szavazás napját követő hatodik napon a kijelölt szavazatszámláló bizottság megkapja az országgyűlési egyéni választókerületi választási irodától a szavazóköri urnát, a külképviseleten személyes szavazás során keletkezett, szavazatokat tartalmazó lezárt borítékokat, valamint az átjelentkezéssel szavazók szavazatait tartalmazó lezárt borítékokat. A kijelölt szavazatszámláló bizottság a szavazólapokat összekeveri, majd megszámlálja a szavazatokat, és megállapítja a szavazóköri eredményt (Ve. 292. §) [Lásd: Kommentár a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvényhez - Cserny Ákos/ Péteri Attila]. 

A szavazatszámlálás folyamata során először a szavazatszámláló bizottság megállapítja a megjelent választópolgárok számát, majd felbontják az urnákat. Elsőként a mozgóurnát bontják fel, és megkeresik benne az ellenőrző lapot. Ha nincs ellenőrző lap a mozgóurnában, a benne lévő valamennyi szavazólap érvénytelen. Ezt követően felbontják a szavazóhelyiségben használt urnákat, és azok tartalmát összekeverik a mozgóurnák tartalmával, majd felnyitják a borítékokat, kiveszik belőlük a szavazólapokat, és különválogatják az egyéni, a pártlistás és a nemzetiségi szavazólapokat. 

A szavazólapokat minden esetben legalább kétszer meg kell számolni [Ve. 196. §]. Ha a két számlálás eltérő eredményre vezet, addig kell folytatni a számlálást, amíg két számlálás eredménye megegyezik. Mind egyéni, mind a pártlistás szavazólapok esetén ez a folyamat úgy zajlik, hogy szétválogatják a bélyegzőlenyomatok hiánya miatt érvénytelen szavazólapokat, a más okból érvénytelen szavazatokat és az érvényes szavazatokat. Az érvényes szavazólapokat jelöltenként külön csoportokba válogatják szét, majd elvégzik a szavazatok számolását. Ha az urnában több lebélyegzett szavazólap van, mint ahányan a névjegyzéket aláírták, akkor minden egyes jelölt szavazataiból le kell vonni annyit, amekkora ez a szám [Ve. 197. §]. A szavazatszámláló bizottság a szavazatok megszámlálását követően a szavazóköri eredmény haladéktalan megállapítja [kivéve, ha külképviseleti vagy átjelentkezéses szavazás útján még szavazatok érkeznek]. A hatáskörrel és illetékességgel rendelkező választási bizottság az összes szavazóköri eredmény összesítését követően megállapítja a választás választókerületi eredményét. Mivel a választási eredmény megállapítása az adott választókerületben történik, ezért az országgyűlési választások során a Nemzeti Választási Bizottságnak csak az országos listás eredmény megállapítása tartozik a hatáskörébe. [Ve. 296. § (2) bekezdés]

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Kapcsolódó cikkek

Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az jogaszvilag.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!