Örökbefogadás felbontása iránti perek az új Pp.-ben

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Alábbi cikkünkben az örökbefogadás felbontása iránti pereket vesszük górcső alá az új polgári perrendtartás tükrében, hiszen a régi Pp. az ezzel kapcsolatos bírósági eljárást nem szabályozta, és nem is említette meg a személyi állapoti perek között, ezért a pert az általános szabályok szerint folytatta le a bíróság. Az új kódex azonban már tartalmazza az örökbefogadás felbontása iránt indított perek különös szabályait is, így ezekre a perekre is kiterjednek és alkalmazandóak 2018. január 1-jével a személyi állapottal kapcsolatos perek közös, az általánostól eltérő szabályai.

Nemzetközi elvárások

A nemzetközi egyezmények, elsősorban az ENSZ Gyermekjogi Egyezménye, kinyilvánították a gyermek jogát arra, hogy szülei neveljék, illetve, hogy különleges helyettesítő védelmet biztosítsanak családi, családias elhelyezés, hazai örökbefogadás, illetve ennek sikertelensége esetén, nemzetközi örökbefogadás formájában, ha a gyermek a vérszerinti családjában nem hagyható.

A polgári törvénykönyvről szóló 2013.évi V. törvény (Ptk.) Negyedik, Családjogi Könyve az alapelvei között rögzíti a gyermek érdekeinek és jogainak fokozott védelmét, melynek egyik garanciája a gyermeknek a saját családjában való nevelkedéséhez fűződő joga, illetve az is, ha nem hagyható családi környezetében, akkor is biztosítani kell számára, hogy lehetőleg családi környezetben nőjön fel és korábbi kapcsolatait is ápolhassa. A vérszerinti család „pótlásának” legfontosabb jogintézménye az örökbefogadás, amely az örökbefogadó, annak rokonai és az örökbefogadott gyermek között rokoni kapcsolatot létesít. Az örökbefogadás leszármazáson alapuló rokonsággal azonos joghatású családi jogállást biztosít az örökbefogadott gyermek számára.

A gyámhatóság hatáskörébe tartozik a gyermek örökbefogadhatónak nyilvánítása, az örökbefogadásra való alkalmasság megállapítása, valamint az örökbefogadás engedélyezése is, melynek során alkalmazandó eljárási szabályok is a gyermek legjobb érdekét szolgálják, vagyis is azt, hogy a gyermek örökbefogadása felbontásának lehetőségét minimalizálja, és valóban a gyermek számára a legalkalmasabb örökbefogadók általi örökbefogadást engedélyezzék. Ezért az örökbefogadás feltételei (így pl. az örökbefogadás kötelező közvetítése, az örökbefogadók felkészítése, az örökbefogadás előtti kötelező gondozás stb.) és az örökbefogadás eljárási szabályai biztosítani akarják az „életre szóló” rokoni kapcsolatot a felek között.

Örökbefogadás felbontása

A leggondosabb előkészítés és engedélyezés mellett is előfordulhat azonban az, hogy az örökbefogadott és az örökbefogadó között olyan mértékben megromlik a kapcsolat, ami az örökbefogadás célját, a családi kapcsolat fennállását meghiúsítja. Az örökbefogadás felbontása azonban számos országban egyáltalán nem lehetséges, ez a helyzet Litvániában, Olaszországban, Németországban is. Norvégiában, Spanyolországban és Szerbiában sem bontható fel az örökbefogadás, ezért ha a beilleszkedés nem sikeres, vagy a szülők nem gondoskodnak megfelelően a gyermekről, akkor a gyermek gyermekvédelmi gondoskodásba kerül, de az örökbefogadók továbbra is kötelesek a gyermek gondozásához hozzájárulni. Több országban a sikertelennek tűnő örökbefogadások esetében alkalmazzák a mediációt, és megkísérlik az idősebb gyerek és a szülők közötti problémás helyzetet szakember segítségével a jövőre nézve rendezni.

A magyar jog lehetőséget ad az örökbefogadás felbontására, melynek két útja van: egyrészt a felek kölcsönös kérelmére történő felbontás a gyámhatóság – amelyre, ha a gyermek még kiskorú, csak az ő érdekében kerülhet sor –, másrészt egyoldalú kérelemre a bíróság hatáskörébe tartozik. Az örökbefogadást a bíróság csak akkor bontja fel, ha akár az örökbefogadott, akár az örökbefogadott olyan magatartást tanúsított, ami miatt az örökbefogadás fenntartása a másik fél számára elviselhetetlenné vált. Kiskorú esetében csak kivételesen indokolt esetben kerülhet ekkor sor. Az örökbefogadás felbontása az örökbefogadott gyermeki, és az örökbefogadói szülői státusz megszűnésével jár, az örökbefogadott visszanyeri a leszármazáson alapuló családi jogállását. Azonban a szülői felügyeleti jogok és kötelezettségek (gondozás, nevelés, törvényes képviselet, vagyonkezelés) nem állnak helyre, egy – esetleges újabb – sikeres örökbefogadás érdekében.

Az örökbefogadás felbontásának különös szabályai

család

A különös részi közös szabályok jelentős része abból következik, hogy a személyi állapottal kapcsolatos perekben az ember legszemélyesebb jogviszonyait bírálják el, amelyek különös megközelítést és így speciális szabályokat indokolnak mind a perindítás, mind a perfelvétel, mind a bizonyítás során

A régi Pp. az örökbefogadás felbontásával kapcsolatos bírósági eljárást nem szabályozta, és nem is említette meg a személyi állapoti perek között, ezért a pert az általános szabályok szerint folytatta le a bíróság. A polgári perrendtartásról szóló 2016-os CXXX. törvény (Pp.) már tartalmazza az örökbefogadás felbontása iránt indított perek különös szabályait is, így ezekre a perekre is kiterjednek és alkalmazandóak 2018. január 1-jével a személyi állapottal kapcsolatos perek közös, az általánostól eltérő szabályai. A különös részi közös szabályok jelentős része abból következik, hogy a személyi állapottal kapcsolatos perekben az ember legszemélyesebb jogviszonyait bírálják el, amelyek különös megközelítést és így speciális szabályokat indokolnak mind a perindítás, mind a perfelvétel, mind a bizonyítás során. Így például a személyi állapottal kapcsolatos perek tárgyalásáról a nyilvánosságot akkor is ki lehet zárni, ha annak az általános szabályok között rögzített feltételei nem állnak fenn, vagyis ezekben a perekben a nyilvánosság kizárása indokolás nélkül kérhető. Erre a feleket figyelmeztetnie kell a bíróságnak. A személyi állapottal kapcsolatos perben a perfelvételi tárgyalásnak kiemelt jelentősége van, erre tekintettel írja elő az új Pp. a perfelvételi tárgyalás mellőzése lehetőségének tilalmát, és azt, hogy a felek személyes megjelenése a tárgyaláson főszabály szerint kötelező. Továbbá a bíróság az általa szükségesnek talált bizonyítást hivatalból is elrendelheti, illetve a tanú hozzátartozói minőségére tekintettel a tanúságtételt nem tagadhatja meg.

A Pp. ezt követően a Ptk. szerkezetéhez igazítva határozza meg az egyes, személyi állapotot érintő perek további különös szabályait, így új pertípusként az örökbefogadás felbontása iránti pernél is. Bár összességében csak két speciális szabályról van szó, de a változás lényegét tehát az adja, hogy főszabály szerint a Pp. 431-435.§-ai alkalmazandók, és csak ezen különös rendelkezések hiányában alkalmazandók az általános szabályok (Pp.430.§). Az örökbefogadás felbontása iránti perben a Pp. az illetékesség és a perindítás tekintetében ad speciális szabályokat, ugyanakkor természetesen a Ptk. Családjogi Könyve is tartalmaz anyagi szabályokat a perbeli legitimációval, a perben meghallgatandó személyekkel, a bizonyítással és az ítélet hatályával kapcsolatban. Az örökbefogadás felbontása iránti perben a Pp. 25.§ (3) bekezdés b) pontja alapján a járásbíróság hatáskörébe tartozik. A gyermekbarát igazságszolgáltatás elvárásaira is figyelemmel a Pp. rögzíti, hogy a pert a kiskorú gyermek lakóhelye, illetve tartózkodási helye szerint illetékes bíróság előtt is meg lehet indítani, amely szabály nem érvényesül nagykorú örökbefogadottat érintő perben, vagyis ekkor az általános illetékességi szabályok érvényesülnek.

Az örökbefogadás felbontását bármelyik fél kérheti, így házastársi közös örökbefogadás esetén szintén bármelyik örökbefogadó kérheti a felbontást. Ugyanakkor ez utóbbi esetben, ha csak az egyikük kéri az örökbefogadás felbontását, az örökbefogadott mellett alperesként a másik örökbefogadónak (házastársnak) is perben kell állnia, mert olyan közös jogról és kötelezettségről van szó, amely csak egységesen bírálható el.

A kiskorú örökbefogadott érdekében a gyámhatóság is indíthat keresetet az örökbefogadók ellen.

Az örökbefogadás felbontásával kapcsolatban nem járhat el az örökbefogadó az örökbefogadott törvényes képviselőjeként, ezért ekkor a kiskorú örökbefogadott részére a gyámhatóság eseti gyámot rendel, függetlenül attól, hogy a kiskorú felperesi, vagy alperesi minőségében vesz részt a perben. Az eseti gyám kirendelése előtt meg kell hallgatni a 14. életévét be nem töltött, de ítélőképessége birtokában levő gyermeket.

A Pp. az örökbefogadás felbontása iránti keresetet egyedül az örökbefogadással felvett családi név további viselésére vonatkozó keresettel engedi összekapcsolni, ugyanis főszabály szerint az örökbefogadás felbontása után az örökbefogadott és leszármazói nem viselhetik tovább az örökbefogadással felvett családi nevet.

A felbontás iránti perben azt kell bizonyítania a felbontást kérő félnek, hogy a másik fél magatartása miatt számára az örökbefogadás fenntartása elviselhetetlenné vált. Ebben a körben nyilván előjön az is, hogy az örökbefogadás célját, társadalmi rendeltetését már nem tudja betölteni, bár ezt a szófordulatot a Ptk. 4:139.§-ában már nem tartalmazza. Ugyanakkor a bíróságnak a perben mind az örökbefogadó, mind az örökbefogadott magatartását kell mérlegelnie ennek eldöntése során. Kiskorú örökbefogadott esetében a perben a Ptk. előírja a gyermek meghallgatását is – kivéve, ha ez elháríthatatlan akadályba ütközik – annak érdekében, hogy az örökbefogadás felbontása esetén van-e esély a vérszerinti szülőkkel való kapcsolat helyreállítására. A perben szigorúan kell vizsgálni a felbontás feltételeinek megvalósulását, és mindig gondosan kell mérlegelni, hogy csak múló, átmeneti vagy esetleg nevelési problémákról van-e szó a kiskorú esetében, vagy tartós, az örökbefogadási kapcsolatot meghiúsító körülményekről. Nevelési nehézségek a vérszerinti gyermeknél is előfordulhatnak és a szülő feladata, hogy ezeket a gondokat megoldja. Önmagában az összeütközések ténye – különösen, ha azok előidézésében a felbontást kérő is közrehatott – nem vezethet az örökbefogadás felbontásához.

Készüljön fel velünk az új Pp. hatálybalépésére!

 A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény magyarázata >>

A polgári perrendtartás (1952-2016) jogszabálytükör >>

Polgári perrendtartás modul (Jogtár-kiegészítés) >>

Perjogi iratminták 2018. >>

Figyelemmel arra, hogy az örökbefogadás kérdésben a bíróság ítélettel dönt, személyiállapot-változásról van szó, ezért a felek ebben a perben egyezséget nem köthetnek. Az örökbefogadás felbontása során a bíróságnak az ítéletében kell döntenie – erre irányuló kereset, vagy viszonkereset esetén – az örökbefogadott névviseléséről is, melynek során azt vizsgálja, milyen érdeksérelmet okoz az ettől való megfosztás (identitás-meghatározó a névjog), tekintettel a családi név gyakoriságára is.

Az örökbefogadás főszabály szerint a felbontó ítélet jogerőre emelkedésével szűnik meg, és kihat mind az örökbefogadóra és az örökbefogadó rokonaira, mint az örökbefogadottra és annak leszármazóira. A felbontó ítélet mindenkivel szemben hatályos. A felbontást követően a gyermek születését újra kell anyakönyvezni.

A szerző c. egyetemi docens (PTE-ÁJK)

  • Értesítő a rovat cikkeiről
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az jogaszvilag.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!