Perbeszéd helyett párbeszéd – Avagy miért előnyösebb a válási mediáció, mint a válóper?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Amikor egy házasságban válásra kerül a sor, legtöbbször a válóper gondolata merül fel mindenkiben, valamint annak hosszú, költséges mivolta, nem beszélve a felek magánéletének teljes körű feltárásáról, amit senki nem vállal be jó szívvel. Kevesen tudják azonban, hogy a válóper körébe tartozó kérdésekben – egy mediátor segítségével – magunk is megegyezhetünk, megkönnyítve ezáltal életünket.


Mi is az a válási mediáció?

A mediáció egyfajta közvetítés a felek között, amely az egyeztetés, vitarendezés által segít békésen kezelni és feloldani a konfliktusokat, létrehozva ezáltal egy olyan egyezséget, amely minden érintett számára a legjobb. A mediátor tehát egy pártatlan harmadik személy, aki nem hoz döntést az ügyben, nem javasol és nem is ítélkezik a pár felett, azonban nagy segítséget nyújt abban, hogy egy olyan megállapodást hozzanak létre a válással összefüggő kérdésekben, amely mindkettejük érdekét szolgálja. Így a mediáiciós ülés legfontosabb velejárója, hogy a kommunikáció és a konfliktuskezelés megfelelő módja által a pár felelősséget vállalva tudja rendezni a vitás kérdéseket. Ezáltal a mediációnak fontos permegelőző szerepe van, hiszen amennyiben a mediációs üléseken megszületik a felek konszenzuson alapuló megegyezése, abban az esetben kiküszöbölhetik a hosszú bírósági procedúrát, mivel a bíróságnak kizárólag az elválás tényét kell ítéletbe foglalnia.

Ha szeretnénk a legegyszerűbb módon lefordítani a mediátor és a válási mediációs ülés előnyét és szerepét, akkor azt az elhíresült példát érdemes magunk elé idézni, amelyben két egymással vitában álló fél egy citromot szeretne megszerezni. Ezt természetesen akár ketté is lehetne vágni, azonban ezzel még nem oldottuk fel magát a konfliktust, hiszen egyáltalán nem biztos, hogy egyikük is azt kapta, amit valójában szeretett volna. A vitarendezés legjobb útja ebben az esetben is az, ha megtudjuk, mi rejlik a felek akarata mögött. Vagyis ki mire szeretné a citromot használni, kinek miért fontos, hogy magáénak tudhassa azt. Ezáltal megtudhatjuk, hogy az egyikük süteményt szeretne sütni, és ezért a héjára van szüksége, míg a másik a levét szeretné a pohár vizébe facsarni. Ezt feltárva pedig láthatjuk, hogy a megegyezésnek egy sokkal jobb verzióját is megköthetjük, hiszen mindketten azt kaphatjuk általa, amire valóban vágyunk, és amire szükségünk is van. Egyikünk a héját, másikunk pedig a levét.

Ebben rejlik a konszenzus lényege két ember között, ami mint látjuk jóval több, mint egy egyszerű kompromisszum. A mediáció tehát nem arra bírja rá a feleket, hogy olyan megállapodást kössenek, amelyben mindketten engednek, és ezáltal veszítenek valamit, hanem feltárja azokat a mögöttes okokat, amivel összeegyeztethetővé válnak a szándékok, és ami elvezet ahhoz, hogy a felek végül nyertes pozícióban állhassanak fel az asztaltól, mert azt kapják, amivel valóban elégedettek lesznek.

Ez a feltáró kommunikáció nem csupán a vagyonban történő megegyezés szempontjából lényeges, hanem a gyerekek érdeke is ezt kívánja meg, hiszen az érzésekről és a mögöttes okokról való kommunikáció hozzásegítheti a feleket ahhoz, hogy békésen és stresszmentesen zárják le közös életüket, ami által pedig a gyerekek is jobban átvészelik a válást. Egy családban azonban a legfontosabb talán mégis az, hogy a válást követően a gyermekekkel való későbbi kapcsolattartás miatt, a szülők között is javuljon a kommunikáció és az elfogadás képessége. A válási mediáció során erre is lehetőség van, mivel nem csupán a múltbéli konfliktusok kerülnek feloldásra, hanem megelőzhetőek a későbbi kapcsolattartással együtt járó viták is, hiszen a megegyezésbe foglaltan felállításra kerülnek a jövőbeli keretek és szabályok a gyermekekkel kapcsolatos közös ügyekre vonatkozóan, olyan kreatív megoldásokat kitalálva együtt, amelyek szintén a felek valódi szándékát tükrözik, figyelembe véve a gyermekek szükségleteit is.

Miért jobb, mint az ítélet?

Bár sokszor úgy érezhetjük, hogy könnyebb a döntéseinket áthárítani az ügyvédre, bíróra, bízva abban, hogy minden bizonnyal a mi érdekeinket fogja képviselni. Ennél jóval nagyobb feladat, ha inkább azt választjuk, hogy szembenézünk a párkapcsolati konfliktusainkkal, ezáltal önmagunkkal is és megpróbáljuk mi magunk rendezni a saját életünket, meghozni a ránk és a gyermekeinkre vonatkozó hosszú távú döntéseinket. Azonban valahányszor kezünkbe vesszük a sorsunkat, mindig kiderül számunkra, hogy a lehető legjobb megoldásokat így találjuk meg. A mediációs ülésen létrejövő megállapodás épp ebben különbözik a bírósági tárgyalóteremben meghozott ítélettől, hiszen mi dönthetünk életünkről és nem egy külső személy hoz ítéletet olyan kérdésekben, ami valójában saját életünk legszűkebb és legszemélyesebb részét képezi. Ennél fogva a mediáció képes megadni azt a feleknek, hogy beleszólhassanak életük rendezésébe, sőt kizárólag ők legyenek a döntést hozó személyek úgy, hogy mindeközben a mediátor segít a kommunikáció megfelelő mederben tartásában is a viták elfajulásának megakadályozása érdekében.

A feleknek a mediátor által írásba foglalt és általa, valamint a felek által is aláírt egyezséget be kell nyújtaniuk a bírósághoz, kérve annak jóváhagyását és a házasságuk felbontását, amely utóbbinál mindössze harmincezer forint illetékkel kell számolniuk

A mediációs ülés előnye továbbá, hogy egy olyan bizalmi légkört teremt, ahol a nyilvánosság teljes kizárásával és a mediátor titoktartási kötelezettségére vonatkozó szabályok betartásával a felek biztosak lehetnek abban, hogy ami ott elhangzik, az ott is marad. Ami azonban a legvonzóbb lehet a válófélben lévő párok számára, az az idő és pénz szűk keresztmetszete. Ugyanis míg egy bírósági peres eljárás évekig is elhúzódhat, úgy mediáció keretében akár egy alkalom is megállapodásra vezethet. Kizárólag a felek döntik el, hogy hány alkalomra van szükségük a megállapodás létrehozatalához, vagyis ez függhet a megbeszélendő kérdések körétől és a felek konszenzusra való hajlamától is. Azonban azt tudni kell, hogy maximálisan 4 hónap áll rendelkezésre a megegyezéshez (kivéve, ha a felek eltérően állapodnak meg), tehát ennél hosszabb időintervallummal semmi esetre sem lehet számolni, akár született közös megállapodás, akár nem. A másik fő szempont, vagyis az anyagiak, szintén nagyon meghatározóak és a mediáció mellett szólnak, ugyanis ebben az esetben nem kell számolni a hosszú peres eljárás költségeivel, a szakértői díjakkal, ügyvédi munkadíjakkal és illetékekkel, a vitás kérdésekben meghozott egyezségnél kizárólag a mediációs ülések óradíja az, amelyet meg kell fizetni, ez azonban töredéke egy átlagos válóper teljes költségének.

Mi történik a megállapodás megszületése után?

A megegyezéssel azonban még nincs vége a házasságnak. Fontos tudni, hogy ezt a megállapodást a bíróságnak jóvá kell hagynia, valamint ki kell mondania magát a válást. Magyarországon ugyanis a házasság felbontása kizárólag ítélettel rendezhető, így ez semmi esetre sem megkerülhető. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a hosszú és költséges eljárást a megállapodással a kezünkben is végig kellene járni. A feleknek csupán annyi dolga van, hogy a mediátor által írásba foglalt és általa, valamint a felek által is aláírt egyezséget benyújtják a bírósághoz, kérve annak jóváhagyását és a házasságuk felbontását, amely utóbbinál mindössze harmincezer forint illetékkel kell számolniuk.

Mit kapunk még a mediációtól?

A fent részletezett előnyökön túl a mediáció elősegítheti a továbblépést is a felek számára. A válás után ugyanis – mint minden elengedés esetében – egy gyászfolyamat veszi kezdetét, amely fontos momentum a feldolgozásban. Mivel azonban az üléseken a vitás helyzetek felszínre hozhatóak és feloldhatók, így ez egyrészt elviselhetőbbé teszi a feldolgozást, másrészt a megnyugvás is előbb elérkezhet. Ennek pedig további pozitívuma, hogy a válást követően a felek sokkal gyorsabban képesek kialakítani új és lelkileg egészséges életkörülményeiket.

Tehát röviden megfogalmazva, a mediáció által képesek vagyunk a múlt és jelen terheit letenni, így azokat a jövőre nézve sem cipeljük tovább.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 17.

Szolgáltató közigazgatás – 2. rész

Alábbi cikksorozatunk betekintést ad a Szolgáltató közigazgatás – A tájékoztatáshoz való jog a magyar szociális ellátórendszerben című Wolters Kluwer-kiadvány egyes részleteibe.

2024. április 15.

Jogszabályfigyelő 2024 – 15. hét

Alábbi cikkünkben, tekintettel arra, hogy a 2024/42-44. számú Magyar Közlönyben szakmai közérdeklődésre számot tartó újdonság nem jelent meg, az elfogadásra váró törvényjavaslatok közül válogattunk.