Pixel vagy papír?

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Az elektronikus könyvek jogi helyzete az adójog-szerzői jog-fogyasztóvédelem Bermuda-háromszögében.

E dolgozat a Siegler Ügyvédi Iroda / Weil, Gotshal & Manges, az Új Jogtár és az Ars Boni által meghirdetett 2016. évi cikkíró pályázaton 1. helyezést ért el.

Amikor Stephen King hatalmas megdöbbenést keltve kizárólag elektronikus formában jelentette meg Riding on the bullet című regényét a 2000-res évek elején, még senki sem hitte, hogy ez a döntés fogja megadni a kezdő lökést egy új eladási forma, az elektronikus könyvek (ebook, vagy e-könyvek) felvirágzásához. Bár az ezt megelőző évtizedben cégek százai publikáltak változatos formában e-könyveket, ezek elenyésző mértékben zavarták meg a könyvpiac állóvizeit, azonban amikor King, első bestseller íróként kizárólag e-könyv formájában kínálta művét, a könyvipar valamennyi szintjén, a kisebb dot-com vállalatoktól kezdve a nehézsúlyú cégekig megindult az e-könyvek forradalma az Egyesült Államokban.

Olvasni jó! Könyvtár a zsebben-előnyök

Bár a számítógépek elterjedése óta újra és újra felbukkannak sötét jóslatok az iparág hanyatlásáról, a könyvkiadás a 21. század elejére globális üzletággá nőtte ki magát több mint 100 billió dollár becsült értékkel, megelőzve a zene-, videójáték-, sőt, még a film és szórakoztatóipart is, egyes mérések szerint pedig az olvasókedv egyenesen felülmúlja az előző évtizedeket. Ami a digitális formát illeti, a kezdeti szenzáció hamar lecsengett, az elektronikus formában értékesített könyvek vagy ebookok (továbbiakban: e-könyvek) jelenleg kevés piacon bírnak igazi jelentőséggel, ezek közül is az Egyesült Államok a vezető. Európában igazából csak az utóbbi években indult meg a terjedésük, még 2014-ben is csupán a teljes könyvpiac 1,6%-át jelentették az uniós államokban.


Ennek ellenére számolni kell az e-könyvvel: mint eladási forma hihetetlen mértékben fejlődik. Néhány államban már 2018-ra felülmúlhatja a nyomtatott verziók eladási számát, a globális cégek újabb és újabb típusú készülékekkel és szolgáltatásokkal rukkolnak elő, amelyet az e-könyvek olvasásához használhatunk. Például immár Magyarországon is kapható olyan e-olvasó, amelyeknek a víz alatti használat sem jelent akadályt, nem kell attól tartanunk, hogy tönkre megy. Olvashatunk tehát útközben a tömegben a buszon állva, a megállóban az esőben, vagy akár a fürdőkádban is.

Milyen előnyük van az e-könyveknek ezen kívül a hagyományos könyvekkel szemben, ami indokolhatná gyors elterjedésüket?

Az olvasókészülékek többféle formátumot (PDF, JPG, DOC, stb.) támogatnak, a felhasználók gigabájttól függően akár több ezer (!) művet tárolhatnak rajtuk, ami hosszabb nyaraláshoz is praktikus, nagyjából könyvtárnyi mennyiségű állományt utaztathatunk ide-oda, zsebre vágva, vagy a táskában. A már olvasott, megunt könyvek cseréje is egyszerű, az mp3, vagy mp4 zenelejátszóknál alkalmazott eljárással azonos: a kérdéses fájl átmásolható a gépre, és helyette áttölthető az aktuális mű.

A korábbi lehetőségekhez képest előrelépés az új készülékeknél, hogy a felhasználók széljegyzeteket készíthetnek, szótárazhatnak, kiemelhetnek, ez pedig különösen tanulásnál, tudományos, szakmai munkáknál lehet hasznos. A fogyasztók számára soha nem látott választék nyílt az előfizetéses könyvcsatornák beindulása révén, amelyek lényege, hogy nem darabonként lehet könyvet vásárolni, hanem pár dollárért havonta óriási listaállományhoz kap hozzáférést a potenciális olvasó. Ha például igénybe vesszük az Amazon által megnyitott előfizetéses szolgáltatást, egy 700.000 kötetet tartalmazó állományban nézelődhetünk.

A kiadónak nem kell külön szerződést kötnie a nyomdával, webshopján keresztül mindegyik vásárlójával közvetlenül tarthatja fenn a kapcsolatot és kézbesítheti az árut, napi 24 órában.
Az új technika ugyanakkor a hagyományos könyvkiadás üzleti modelljének megváltozását vonja maga után, és amelyik kiadó nem dolgoz ki hatékony digitális üzleti stratégiát, könnyen eltűnhet a piacról.

Ügyvédek a gyorsuló időben

Az ügyvédek életkörülményeit és életstílusát bemutató első magyarországi kutatás 1998-ban történt. A 2015-ben történt új kutatásukkal azt kívánták megtudni, hogy az előző kutatás óta eltelt időszak során milyen változások történtek a hivatásrend munka- és életkörülményeiben, tevékenységi struktúrájában, életvitelében.
 

További információ itt, kattintson →

Mégis, milyen tényezők gátolják az e-könyvek gyors elterjedését?

A keresleti oldalon fellelhető, nagyrészt pszichológiai tényezőkön – még mindig szívesebben adunk egy szép díszkiadású könyvet ajándékba, mint egy képernyőn olvasható szöveget- kívül a szabályozási háttér tisztázatlansága és a fogalmi bizonytalanságok mind hozzájárulnak az új üzleti szektor lassú kibontakozásához.

Igazán könyvek az e-könyvek?

Pontosan mi is nevezhető e-könyvnek? Áruról vagy szolgáltatásról, esetleg szoftverről van szó? Nem mindegy. Az új technika értelmezésének mikéntje gyakorlati befolyással bírhat a jogalkotásra és a jogalkalmazásra a szerzői- és adójog, valamint a fogyasztókat megillető jogok területére is.
Az „e-könyv” kifejezés több jelentést takarhat. A szűkebb változat szerint nem jelent többet a nyomtatott mű digitalizált másolatánál, amely vagy eleve elektronikus formában létezik, vagy utólag lett átalakítva. Kizárólag képernyőn olvasható, amely tartozhat számítógéphez, okostelefonhoz, tablethez, vagy külön erre a célra kapható e-olvasó készülékhez. A tágabb változat szerint digitális szolgáltatásokhoz (multimédia eszközökhöz, kereső rendszerekhez, stb.) kapcsolódó adatbázisról van szó, amelyhez hozzátartoznak az elektronikus környezetben értelmezhető sajátosságok, úgy, mint szövegkiemelés, könyvjelző, stb. Legtágabb értelemben az e-könyvhöz tartozhatnak azok a fizikai hordozók és szoftverek, amelyekkel lehetővé válik az olvasásuk.

Szerződésszegést jelent-e a régebben kiadott papíralapú könyvek ebookos terjesztésére és eladására másik kiadóval kötött megállapodás?

A Random House v. Rosetta Books ügyben hozott 2001-es ítélet jól tükrözi, hogy az Egyesült Államokban már mennyivel korábban felmerült az e-könyvek értelmezésével kapcsolatos probléma. Előbbi szerzői jogok súlyos megsértéséért beperelte utóbbit, a feltörekvő elektronikus kiadót, amiért az megállapodott három szerzővel műveik e-könyvként való kiadásáról. A bökkenő az volt, hogy az írók előzőleg a Random House-al álltak szerződésben, amelynek így kizárólagos joga volt, hogy „könyv formájában kinyomtassa, közzétegye és eladja” a kérdéses műveket. A szerződés megkötésekor még senki nem látta előre az e-könyvek megjelenését. A per központi részét képezte a „könyv formájában” kitétel értelmezése, azaz, hogy az e-könyvek ebbe a kategóriába esnek-e, vagy sem. Az eljáró bíróság végül elutasította a Random House előzetes intézkedés iránti kérelmét azon az alapon, hogy nem tudta sikeresen bizonyítani, hogy az e-könyvek a kiadói szerződések célja értelmében „valódi” könyvnek minősülnek, tehát az elektronikus kiadáshoz való jog nem értendő az eredeti ügyletbe, azzal a szerzői jogok jogosultjai szabadon rendelkezhettek.

A cikk elsőként az Ars Boni jogi folyóiratban lett publikálva.

Az Ars boni az Jogászvilág szakmai partnere.

Vita az Unióban: könyvnek minősülnek az e-könyvek adójogi szempontból?

Napjainkra már az Európai Unióban is felütötte a fejét az e-könyvek, tágabban pedig a digitális tartalmak jogi elhelyezésének problémája, illetve ennek kihatásai a jogalkotásra.

2012 januárjában Franciaország és Luxemburg a vonatkozó 2006-os közös hozzáadottérték adó (héa.)-rendszerről szóló irányelvvel ellentétesen a kedvezményes adóval járó szerződések alá sorolta az e-könyvek adásvételét. Az Európai Bizottság tagállami kötelezettségszegés megállapítása iránt az Európai Unió Bíróságához (EUB) fordult, ugyanis az irányelvhez tartozó melléklet alapján csak a „könyvek” tartoznak a kivételként felsorolt árucikkek közé, amelyek értékesítésére csökkentett adómértéket alkalmazhatnak a tagállamok. A bíróság 2015-ös ítéletében egyetértett a Bizottsággal, és rámutatott, hogy a mellékletben szereplő fogalmon kifejezetten a fizikai hordozón szolgáltatott könyveket kell érteni. Bár az elektronikus könyvek is megjelennek valamilyen fizikai eszközön (tablet, e-olvasó, stb.), az EUB érvelése szerint az ilyen könyvek olvasását lehetővé tévő eszköz nem a szolgáltatás része, ezek már előzőleg a vásárló tulajdonában vannak. Így az e-könyv nem meríti ki a kézzelfogható hordozón való megjelenés követelményét, ennél fogva nem áru adásvételének minősül, hanem elektronikus úton nyújtott szolgáltatásnak, ezért az irányelv által biztosított kedvezményes adórendszer sem vonatkozik rá.

Amennyiben a szűkebb értelmezést vesszük alapul, miszerint az e-könyv a papíralapú digitális változata, egyforma termékekről van szó, amelyek kizárólag előállításuk és terjesztésük módjában térnek el egymástól. A különböző adó kivetésével így sérülhet az adósemlegesség elve, amelyet éppen az EUB dolgozott ki és erősített meg több ítéletében. Döntése megosztotta a közvéleményt, és meglehetősen nagy port kavart. Felmerült a kérdés, hogy a jövőben is ebben az irányban halad tovább? Ugyanis éppen a digitális kereskedelemnek tulajdonított előnyöktől foszt meg egy felemelkedőben lévő, jelentős gazdasági potenciállal bíró üzleti szektort.
Mivel a döntés a jelenlegi szabálykeretből következett, és ellentmond a „digitális egységes piac létrehozása” bizottsági programnak, valószínűleg módosításra kerül sor a közeljövőben, az adójogi szabályok és az online kereskedelem jobb összehangolása érdekében.

Vigyázz, mit teszel fel a netre! Magyar szakvélemény az e-könyvek szerzői jogi státuszáról

A hazai online életben az az álláspont is megfogalmazódott, hogy az „e” könyv, mint olyan ingyenesen használható, és más személy elektronikusan közölt művének saját honlapon történő megjelenítése nem minősül a szerzői jog megsértésének, ha változatlan formában, szerzőt és címet föltüntetve teszik közzé. A Szerzői Jogi Szakértői Testület 2007-es véleményében ezzel szemben kiemelte, hogy a döntő szempont a jelenség lényegének pontos leírhatósága a szerzői jog keretei között. Ha ez megállapítható, és az e-könyvek, mint digitális formátumban megírt, vagy ilyenné alakított könyvek esetében igen, akkor az 1999.évi szerzői jogi törvényből kiindulva formátumtól függetlenül megilleti a védelem, amennyiben az alkotásban felfedezhető az egyéni, eredeti jelleg.

Annak jelentősége, hogy beleértjük-e az e-könyvek fogalmába az olvasását, vagy egyéb, a működését biztosító szoftvert is, mégis érinti a szerzői jog területét a terjesztési jog kimerülésének intézményén keresztül. A jogkimerülés intézménye alapján, ha a szerző vagy az ő engedélyével bárki más elsőként eladta az adott műpéldányt, akkor a terjesztési jog a továbbiakban nem gyakorolható, ezért a vevő azt tehet a saját tulajdonával, amit akar: elajándékozhatja, eladhatja, kölcsönözheti, vagy akár meg is semmisítheti. Ez képezi a használtkönyv-kereskedelem jogalapját. Felmerül a kérdés, hogy a jogkimerülés intézménye ugyanígy alkalmazható-e a digitális termékek másolataira? Itt válik láthatóvá az egyik jelentős különbség. Mivel valójában nem adásvételről, hanem licencről vagy felhasználást engedélyező szerződésről van szó, a fogyasztók nem szereznek tulajdont a digitális árun, ennél fogva nem élhetnek az említett tulajdonosi jogokkal. A szoftverek esetében azonban az EUB hozott egy meglepő döntést 2012-ben, amelynek alapján a jogkimerülés intézményét rájuk is alkalmazhatónak ítélte, megnyitva az utat a másodlagos szoftverpiac előtt. Ezután kérdéses volt, hogy más digitális termékekre is alkalmazható-e a bíróság döntése. A tagállami gyakorlatot nézve azt lehet mondani, hogy nem: egy viszonylag friss német döntés kifejezetten az e-könyvekre vonatkozóan hangsúlyozta, hogy a jogkimerülés rájuk nem alkalmazható. Ebben a tekintetben tehát, bár mind a szoftver, mind az e-könyv digitális tartalomnak minősül, amelyeknek gyakran csak immateriális, letölthető változata létezik, a joggyakorlat különbözőképpen kezeli őket.

Rémségek a szerzői jog erdejéből-a DRM és az EULA

Valójában milyen szerződést köt a fogyasztó az e-könyv megvásárlásakor? Mit tehet a felhasználó, ha hibásan érkezik a vásárolt e-könyv? Megteheti-e a szolgáltató, hogy licencjogok megsértésére hivatkozva törli készülékünkről a jogszerűen megvásárolt digitális tartalmat a hozzá tartozó járulékos kiegészítőkkel együtt?
A legtöbben, amikor fizetés után letöltik e-könyvüket az internetről, abban a hitben vannak, hogy pont ugyanolyan vásárlásról van szó, mint a keményfedeles, papíralapú változatnál. A vélekedés kialakulásához mind az ilyen tartalmak pontatlan média-ábrázolása, mind pedig a végfelhasználói licencszerződések (End User Licence Agreements, röviden: EULA) sokszor homályos megfogalmazása hozzájárult. A fogyasztók legelőször 2009-ben szembesültek ezzel a ténnyel, amikor az Amazon előzetes értesítés nélkül letörölte George Orwell két művét valamennyi felhasználója e-olvasójáról. Így járt az eljárást indító középiskolai diák is, akinek eltűntek a fájlhoz tartozó, iskolai projekthez készített jegyzetei is. Az egyik kommentelő szavaival élve olyan ez, mintha egy patinás könyvkiadó embere besurranna az éjszaka közepén, elvinné magával az éjjeliszekrényen hagyott könyveket, és otthagyná helyettük a számlát.

ADÓ-kódex 2017 csomagok

ADÓ-TB-SZÁMVITEL 2017 csomag >>
ADÓ-TB-SZÁMVITEL 2017 + ÁHT >>
Adótörvények 2017 csomag >>
Adótörvények 2017 + ÁHT >>

Bár az Amazont elmarasztaló és kártérítésre kötelező ítélet született, neki és a hozzá hasonló e-kereskedelmi cégeknek továbbra is rendelkezésére áll a digitális jogkezelő (Digital Rights Management: DRM) rendszer, amelynek használatát az illegális letöltésekkel szokták indokolni. Ezzel azonban olyan eszköz kerül a szolgáltatók kezébe, amellyel nemcsak az árunak a tranzakció lebonyolítása utáni „életét” követhetik nyomon (hol tart szünetet az olvasásban a felhasználó, melyik oldalt jelöli be, kinek adja tovább, stb.) hanem a jogszerű felhasználást (saját célú másolás) is lekorlátozzák, emellett komoly adatvédelmi problémákat generálnak. Mindehhez a szolgáltató számára többletjogokat biztosító EULÁk adnak alapot, amelyek az e-kereskedelemben használatos ún. shrinkwrap vagy clickwrap formát ölthetnek, biztosítva, hogy a vevő addig nem láthatja-használhatja a terméket, amíg rá nem kattint a szerződési feltételekre, a „fogadd el vagy hagyd” dilemma elé állítva a vásárlót. Sokáig még az amerikai gyakorlatban is vitatott volt az ilyen megállapodások bíróság előtti kikényszeríthetősége, mára azonban ez többnyire elfogadottá vált.

Összegzés

Kérdéses, hogy az Unió szerzői jogi, valamint a digitális egységes piacot létrehozó jogalkotási projektje, amelynek része a digitálistartalom-szolgáltatásra irányuló szerződésekről szóló irányelvjavaslat, mennyiben kínál majd megoldást a fent vázolt problémákra. Az viszont már látható, hogy a digitális termékek, különösen az e-könyvek és a rájuk vonatkozó jogi háttér kiforratlansága a legkevésbé sem jelenti azt, hogy jogon kívüli terület lenne, sőt, a szerzői jogi védelmi mechanizmusok, a kiadói megállapodások sorozata, az EULÁk, és adójogi aspektusok még inkább ellenőrzés alatt tartják az e-könyvek világát, mint hagyományos társaikét, a fogyasztói érdekeket kevéssé szem előtt tartva.

Nem valószínű, hogy a közeljövőben kiszorítják a piacról a papíralapú verziót, inkább a kettő párhuzamos együttélése várható, legalábbis ebben a fázisban, amely az elektronikus kereskedelem fejlődésének egyik állomásaként fogható fel. Mindazonáltal egyre nagyobb jelentőségre tesznek szert.
Akinek mégis hiányozna a megszokott, megszeretett offline olvasásélmény, a frissen kinyitott könyv jellegzetes illata, de nem szeretne lemondani az új technika nyújtotta lehetőségekről, megfizethető áron vásárolhat e-bookja mellé antik könyv-illatú gyertyát az egyik népszerű elektronikus webshopról.

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Kapcsolódó cikkek

  • drón

    A jog mindig az élet után “kullog”. Nincs ez másképp a drónok esetében sem. Írásomban az utolérésükre tett amerikai és európai szabályozási kísérleteket kívánom bemutatni.

Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az jogaszvilag.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!