Salátatörvény az új Be. hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról – II.


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A kormány tavaly november 7-én benyújtotta a T/18316-os számú törvényjavaslatát a 2017. évi XC. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról. A képviselők a törvényjavaslatot december 11-én elfogadták, a köztársasági elnök pedig december 16-án aláírta, de kihirdetésére még pár napot várnunk kell.

 


A salátatörvénnyel érintett korrekciós módosítások többféleképpen jelennek meg az érintett és a cikksorozat első részében említett törvényekben. Ezúttal a törvénnyel érintett formai módosításokat vesszük górcső alá

Az új Be. szerinti tartózkodási hely

Az új Be. szerinti tényleges tartózkodási hely az az ingatlan, ahol a büntetőeljárásban részt vevő személy ténylegesen tartózkodik, ideértve a fogva tartás helyét, illetve a nem magyar állampolgár szálláshelyét is. Ez a tényleges tartózkodási hely nem biztos, hogy azonos a lakcímmel, amelyet a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény meghatároz. A két eltérő törvényi meghatározás miatt a salátatörvény módosítja azokat a jogszabályokat, ahol a tartózkodási hely a büntetőeljárással összefüggésben jelenik meg.

Ügyész/ügyészség

Az új Be.-ben változik az ügyész neve, és helyette az ügyészség szerepel. Ennek oka, hogy az ügyészség hierarchikus szerv, és az ügyész a szervezet nevében jár el. Ugyanakkor néhány helyen megmarad az ügyészi név, abban az esetben, amikor a törvény kifejezetten az eljáró ügyészre gondol. A salátatörvény ennek megfelelően minden olyan jogszabályban „kicseréli” az ügyészt ügyészségre, amikor az ügyész az ügyészség büntetőeljárási hatásköreit gyakorolja.

A terhelt

Az új Be. értelmében a terhelt olyan személy, akivel szemben büntetőeljárást folytatnak. A büntetőeljáráson kívüli jogviszonyokban viszont a büntetőeljárás hatálya alatt álló személyek közé sorolja, a bűnügyi nyilvántartási rendszerről szóló törvény fogalomhasználatával egyezően. A salátatörvény ennek megfelelően pontosítja az új Be.-vel összefüggő többi jogszabályt.

Vagyoni érdekelt

Az új Be. szerint a vagyoni érdekeltek a büntetőeljárásban részt vevő személyek, és nem csupán egyéb érdekeltek, ezért utóbbiakhoz képest plusz jogokkal és kötelezettségekkel rendelkeznek. Ennek megfelelően kell szerepelnie a vagyoni érdekeltnek az új Be.-vel összefüggő egyéb jogszabályokban is.

Az ügyirat megismerése

A hatályos Be.-ben az ügyirat megismerése és a másolat kiadása szinte fedik egymást. Az új Be.-ben az utóbbi az ügyirat megismerésének csupán egyik módja. Ennek megfelelően kell módosítani az érintett törvényeket.

Megkeresés – Adatkérés

A hatályos Be. szerinti megkeresés jogintézménye adatkérésre változik, ezért több jogszabályt is módosítani kell ennek érdekében.

Feltételes adatkérés

A feltételes adatkérés az új Be. egyik új jogintézménye, ezért az érintett jogszabályokban is meg kell ennek jelennie.

Fizetési műveletek megfigyelése

A leplezett eszközök között szabályozott új jogintézmény a fizetési műveletek megfigyelése, mely lényegében a feltételes adatkérés egy másik, de a leplezett eszközök között megjelenő formája. Ezzel az új jogintézménnyel is ki kell egészíteni a jogalkotónak az érintett ágazati törvényeket.

Költségkedvezmények

Az új Be.-ben már nem szerepel a személyes költségmentesség intézménye, hanem helyette a különböző elemekből álló költségkedvezmény kap helyet. Ennek engedélyezése a jogi segítségnyújtó szolgálathoz tartozik.

Kézbesítési vélelem – Kézbesítési fikció

A terminológiai változás újabb esete, mely az ágazati törvények módosítását vonja maga után. Az új Be.-ben már a kézbesítési fikció szerepel a kézbesítési vélelem helyett. A kézbesítési vélelem megdöntése is eltűnik, és felváltja a kézbesítési kifogás.

A bűnüldözési célú titkos információgyűjtés új néven, mint leplezett eszköz alkalmazása a büntetőeljárás része lesz

Bűnüldözési célú titkos információgyűjtés

A bűnüldözési célú titkos információgyűjtés új néven, mint leplezett eszköz alkalmazása, az új Be. alapján a büntetőeljárás része lesz. Ennek a fogalmi változásnak meg kell jelennie az ágazati törvényekben.

Kényszerintézkedések

Az új Be.-ről indított cikksorozatunkban láttuk, hogy néhány kényszerintézkedés neve megváltozik. Például előzetes letartóztatás helyett csak letartóztatás szerepel a törvényben, az ideiglenes kényszergyógykezelés pedig előzetes kényszergyógykezelésre változik. (Lásd erről szóló cikkünket itt.) Az új fogalmaknak az érintett törvényekben meg kell jelenniük.

Előkészítő eljárás

Az új Be.-ben a megismerési folyamat változáson megy át, és a bírósági eljárást megelőző szakasz első része az előkészítő eljárás. (Lásd erről szóló cikkünket itt.) Ennek a változásnak más törvényekben is meg kell jelennie.

Gyanú – Megalapozott gyanú

A büntetőeljárás szakaszainak eltérő célja van, és ennek megfelelően megváltozik a gyanú különböző fajtáihoz kapcsolódó megismerési szint. A büntetőeljárási törvényhez kapcsolódó más jogszabályokban a gyanú és a megalapozott gyanú nem mindig következetesen különül el egymástól, és nem mindig helyesen használják az ágazati törvények ezeket a fogalmakat, ezért a mostani salátatörvény igyekszik megteremteni az egységet ebben a kérdésben is.

Eljárás felfüggesztése/eljárás megszüntetése

A hatályos Be. a vádemelés előtt hol az eljárás, hol a nyomozás felfüggesztéséről, illetve megszüntetéséről szól. Az új Be. egységes fogalomként az eljárás felfüggesztéséről vagy megszüntetéséről rendelkezik. A salátatörvény ezt az ágazati törvényekre is kiterjeszti, megszüntetve ezzel a fogalmi kettőséget.

Vádemelés elhalasztása – Feltételes ügyészi felfüggesztés

A hatályos Be.-ben szereplő vádemelés elhalasztása helyett az új Be.-ben feltételes ügyészi felfüggesztés szerepel. Nem csupán terminológiai változtatásról van itt szó, hanem tartalmi újításokról is. Az új Be. rendelkezéseinek megfelelően kellett pontosítani a többi jogszabályt is.

Vádemelés – Vádirat benyújtása

Az új Be.-ben egységesen a vádemelés szerepel, a külön eljárásokban is, és ennek megfelelően módosítja a salátatörvény a többi jogszabályt is.

A bíróság határozatának különféle formái

A bíróság az eljárása során ügydöntő határozattal, nem ügydöntő végzéssel vagy határozati formát nem igénylő bírói intézkedéssel dönt. Ügydöntő határozat az ítélet és az ügydöntő végzés. A salátatörvény ennek megfelelően módosítja az egyes törvényeket is.

Jogerő

Az új Be. a jogerő fogalom alatt kizárólag az anyagi jogerőt érti. Anyagi jogerőre az ítélet és az ügydöntő végzés, vagyis az ügydöntő határozat emelkedhet. Ennek megfelelően módosítja a salátatörvény a többi jogszabályt is.

Véglegesség

A nem ügydöntő végzésként szereplő határozatok, mivel jogerőre nem emelkedhetnek, így a megfelelő alaki jogerő neve az új Be.-ben az úgynevezett véglegesség. Az új Be. rendelkezéseinek megfelelően kellett pontosítani a többi jogszabályt is.

A határozatok eljárásjogi kötőereje – A további jogorvoslattal nem támadható határozatok

Az új Be. értelmében a bíróságon kívüli, büntetőeljárásban eljáró szervek határozataihoz nem fűződik jogerő. A nyomozási szakban a határozatok eljárásjogi kötőerejének új törvénybeli megjelenése „a további jogorvoslattal nem támadható” kifejezés. A salátatörvény ennek megfelelően módosítja az egyes törvényeket is.

Tárgyalás mellőzése – Büntetővégzés

Az új Be. búcsút vesz a tárgyalás mellőzése jogintézmény nevétől, és helyette a büntetővégzés meghozatalára irányuló eljárás kifejezést használja. Utóbbi névnek pedig az egyéb törvényekben is meg kell jelennie.

Lemondás a tárgyalásról – Együttműködés a terhelttel

Az új Be.-ben már nem találjuk meg a lemondás a tárgyalásról jogintézményét, és ezen túlmenően is változtat a kódex a terhelti együttműködés jelenlegi rendszerén. Az eljárás egyszerűsítése érdekében egyfajta komplex rendszert alakít ki, melynek alapja a terhelti együttműködés. Ennek megfelelően módosulnak az érintett törvények is.

[htmlbox be_jogszabalytukor]

Kiemelt jelentőségű ügyek külön eljárása

A kiemelt jelentőségű ügyek külön eljárása az új Be.-ben megszűnik, de csak mint külön eljárás. Az általános eljárásban szereplő, gazdálkodással összefüggő kiemelt bűncselekményeknél a bíróság hatásköre és összetétele lesz más, az általánostól eltérő. Ez a változás is más jogszabályok módosítását is magával vonja.

Magánvádas eljárás – Pótmagánvádas eljárás

Az új Be. szerkezete is megváltozik. A pótmagánvádas eljárás is külön eljárásként szerepel a kódexben, így a két külön eljárás neve az új Be.-ben következetesen magánvádas és pótmagánvádas eljárás. A fogalmi pontosításnak az egyéb jogszabályokból is ki kell derülnie.

A katonai ügyészségek

A hatályos Be. a katonai ügyész fogalmát szélesen értelmezi, és olyan ügyészekre is kiterjeszti, akik nem tartoznak ide. Az új Be. is megtartja tartalmilag azt az eljárást, miszerint a katonai büntetőeljárásban a katonai ügyészeken kívül a legfőbb ügyész által a katonai büntetőeljárásra kijelölt ügyészek is eljárhatnak, de utóbbiakat nem vonja be a katonai ügyész fogalmába. Ezt a pontosítást a többi törvénynek is el kell végeznie.

A törvénnyel érintett tartalmi módosításokkal folytatjuk megkezdett cikksorozatunkat a salátatörvény kapcsán.


Kapcsolódó cikkek

2024. március 26.

Versengő zálogjogok: kié az elsőbbség?

Az üzleti életben gyakori, hogy szerződő felek az egymással szembeni kötelezettségeik biztosítására biztosítékokat alapítanak. Előfordulhat, hogy egy ilyen jellegű biztosíték szerződéssel, a felek megállapodása alapján jön létre, azonban léteznek olyan esetek is, amikor törvény alapít valamilyen biztosítékot.