„Semmiből energiát termelő mesebeli gyár” – 2. rész


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Dr. Horváth Kristóf atomfizikussal, az Országos Atomenergia Hivatal főigazgató-helyettesével az 1986 áprilisában bekövetkezett csernobili és a 2011-es fukushimai katasztrófa évfordulója kapcsán beszélgettünk a nukleáris biztonságról, védettségről, kockázatokról és ezek lehetséges kezeléséről.


Azt tudtuk, hogy a csernobili katasztrófával kapcsolatban igen sok mindent eltitkoltak. Tréfásan fogalmazva: nálunk, a paksi atomerőműben már csak azért is jó lehet dolgozni, mert ott aztán az ember az elsők között tudja meg, ha „nagyobb baj” van. Mi történik ilyen esetben?

Van egy olyan elv az atomenergetikában, amit úgy hívnak, hogy „mélységi védelem elve”. Eszerint különböző védelmi szintek és azokhoz rendelve olyan intézkedések vannak meghatározva, amelyek arra szolgálnak, hogy megakadályozzák egy eseménynek a következő szintre „lépését”. A mélységi védelemnek jellemzően öt szintje van: a legelső a normál üzemmenet biztosítása, ez a tervezésre vonatkozik. A második arra vonatkozik, hogy rendelkezésre álljanak azok az eszközök, amelyekkel a működést a biztonsági korlátok között lehet tartani. A harmadik szint az üzemzavarok kezelésére vonatkozik, a negyedik már olyan problémákat feltételez, amelyek meghaladják a tervezési üzemzavarokat. Az ötödik pedig már jelentős mennyiségű radioaktív anyag környezetbe kerülésének a kezelését érinti. Ez utóbbi kezelésére Magyarországon nagyon elismert rendszert vezettek be, úgy hívják, hogy Országos Nukleárisbaleset-elhárítási Rendszer, ami meghatározza, milyen szervnek hogyan, mikor és mit kell tennie nukleáris baleset bekövetkezése esetén. Kerítésen belül mi látjuk el a hatósági felügyeletet, kerítésen kívül pedig a katasztrófavédelmi szervek. Idén júniusban pont ezen a területen volt egy nemzetközi felülvizsgálat: nagyon jó értékelést kaptunk. Az atomenergetika – mint az előzőekben is kiderült – számos elvre épül: ezen a ponton meg kell említenem még kettőt: az egyik az úgynevezett „peer review”, ami azt jelenti, hogy nem bízunk meg csak magunkban, hanem mindig hívunk külföldi felülvizsgálati missziókat. A másik pedig a „fokozatos megközelítés elve”, ami azt jelenti, minden egyes szempont és intézkedés arányos azzal, hogy az adott tevékenység mekkora potenciális veszélyt jelent. Nagyon leegyszerűsítve: egy atomerőművet nyilván sokkal szigorúbban felügyelünk, mint azt a középiskolai fizikatanárt, akinek van egy darab sugárforrása, amit évente néhányszor megmutat a negyedikes gyerekeknek. Ez az elv minden résztevékenységünkben érvényesül.

Az emberi hibákat, a belső elkövetést hogyan tudjátok „szűrni”, megelőzni?

Az emberi „hibáknak” több vetülete is lehet. Egyrészt van egy biztonsági vonatkozásuk, ide tartoznak a szándékolatlan hibák, például, ha valaki valamit véletlenül félrenéz. Másrészt van egy védettségi vetület, azaz ha egy olyan belső elkövetőről beszélünk, aki valamit el akar lopni, szabotázst akar elkövetni vagy ezekhez segítséget nyújt. Ez utóbbit az úgynevezett közbiztonsági engedéllyel tudjuk „szűrni”, másrészt bizonyos pozíciók esetén nemzetbiztonsági ellenőrzéssel. A szándékos emberi „hibák” esetén mindig a lehetőség, a tudás és a szándék egységét kell nézni. Az előbbi kettő adott, hiszen az illető az adott pozícióban dolgozik, emiatt hozzáfér bizonyos dolgokhoz, másrészt nyilván azért került abba a pozícióba, mert megvan hozzá a megfelelő tudása. Egyébként alacsonyabb szinteken is érvényesül az a szabály, hogy védettségi szempontból kockázatosabb tevékenységet egyedül senki nem végezhet, csak másodmagával. Tudod: az amerikai filmekben is mindig két kulcs kell… És lehet olyan eset is, hogy például valaki a békés célra használt anyagból fegyvert akar csinálni. Ezt úgy tudjuk szűrni, hogy elemezzük, mennyi idő kellene a fegyver elkészítéséhez, és ezen időn belül ellenőrzéseket végzünk.

Horváth Kristóf: A paksi atomerőmű fizikai védelme úgy van kialakítva, hogy bármelyik pillanatban lévő támadásra készen áll

Arra hogy lehet felkészülni, ha valaki hirtelen „bekattan”?

Erre a nemzetbiztonsági ellenőrzés kitér, ráadásul ötévente ismétlik, így alappal feltételezhetjük, hogy a mentális problémák kellő időben kiderülnek.

Mit tudunk tenni a külső elkövetők, mondjuk terroristák ellen?

Létezik egy tervezési alapfenyegetettség, amit Magyarországon az Országos Atomenergia Hivatal határoz meg a hírszerző, rendvédelmi szervekkel együttműködve. Azt az elkövetői képességet írja le, hány ember, milyen fegyverrel, hogyan támad; ez ellen kell a létesítménynek a védettséget biztosítani. A tervezési alapfenyegetettségben az is szerepel, milyen utakon lehet egy atomerőművet megtámadni. Paks esetén ez nyilván közúti, vízi és légi is lehet. A részletek természetesen minősített információk. Az atomerőműnek pedig a fizikai védelmi tervében be kell bizonyítania, hogy képes a támadások ellen megbízható védettséget nyújtani, azaz képes a kritikus célpontokat a saját állományával megvédeni, miközben riasztja a külső erőket.

„Szeretnék néha ábrándozni….. Arról, hogy hamarosan bezárják a Csernobili atomerőművet. Fölszámolják. A helye pedig zöld rétté változik…” (Szvetlana Alekszijevics: Csernobili ima)

Ami a Terrorelhárítási Központ, azaz a TEK-esek, akik civilben vagy nem, de folyamatosan járőröznek a telephelyen is, és egy nagyobb állománnyal jelen vannak Pakson is. Mondjuk, én szerencsére kommandóst nem láttam… Viszont jó, hogy felvetetted a légi támadás kérdését. Amikor pár hónappal ezelőtt Pakson jártam az atomerőműben, hallottam egy megdöbbentő dolgot, nevezetesen azt, hogy a meglévő blokkok nem bírják ki egy utasszállító repülőgép becsapódását – erre Paks II. lesz majd képes –, illetve nem biztos, hogy a drónokkal tudnának mit kezdeni. Azon élcelődtünk, hogy persze, ott a légvédelem, de az gyakorlatilag úgyis mindegy lesz, az utasszállító azért csapódik be, mert későn jönnek, vagy a roncsa csapódik be, miután levadászták…

Kezdjük a drónokkal. Egy, a piacon kapható drón körülbelül egy-két kilót tud felemelni és bárhová eljuttatni, azaz gyakorlatilag nem képes annyi robbanóanyagot bevinni, amennyivel az erőművet fel lehetne robbantani. Ha csak azt nézzük, hogy be kellene juttatni a kerítésen belülre egy fegyvert, nem egyszerűbb bedobni? Információt valóban lehetne drónnal szerezni, de valóban van ennek értelme olyan műholdak mellett, amelyek ma már gyakorlatilag mindent látnak? Ami a repülőgépet illeti: pusztán a „falakkal” megakadályozni egy fizikai becsapódást valóban nem lehet, de a fenyegetést időben fel lehet ismerni, és fel lehet készülni például a tűzoltási és egyéb feladatokra. Azért kárt okozni ilyen módon nagyon nehéz: nem mindegy, hogy a gép hol csapódik be, mennyi üzemanyag van benne, és még egy sor hasonló tényezővel számolni kell.

Nekem laikusként az volt a benyomásom, hogy Pakson mind a személyzet felkészültsége, képzettsége, mind pedig a műszaki biztonság elég magas szintű.

Én is ezt gondolom. Biztonsági oldalról rendkívül elismert az atomerőmű, védettségi oldalról pedig azt kell mondjam, hogy mi olyan szinten védjük az atomerőművet, mint az olyan országok, ahol a fenyegetettség sokkal markánsabb. Gondolok itt Spanyolországra, Angliára, Belgiumra. Amit szeretnék hangsúlyozni, mert a sajtóban sokszor félreérthető: amikor megjelenik az, hogy nő a terrorfenyegetettség szintje. A terrorfenyegetettség szintje valószínűség: mekkora valószínűséggel támadják meg például az erőművet. A paksi atomerőmű fizikai védelme úgy van kialakítva, hogy bármelyik pillanatban lévő támadásra készen áll.

E-PER

Az előadók bemutatják, hogy ügyvédi, bírósági és közigazgatási oldalról nézve milyen tapasztalatokat szereztek az elmúlt közel három hónapban. Beszélnek a várható változásokról és a résztvevőknek konzultációs lehetőséget biztosítanak.

Időpont: szeptember 29.

Jelentkezés >>

Tehát arra számítunk, hogy minket meg fognak támadni, és ennek alapján védekezünk?

Így van. És emiatt, ha a terrorfenyegetettség szintje emelkedik, az nem indukál semmilyen eseményt Pakson. Mi úgy gondolkodunk, 100 százalékos a valószínűsége annak, hogy az erőművet megtámadják, és ennek felel meg a készültség. Létezik továbbá egy azonnal bevezetendő intézkedés-lista, amit az erőmű azonnal foganatosít, ha az Országos Atomenergia Hivatal ezt elrendeli a támadói képesség növekedésére vonatkozó információ esetén. Például: a TEK-eseket be lehet vinni a létesítménybe – így eleve a telephelyen lennének, tehát ezen a ponton időt lehetne nyerni –, kijjebb lehet vinni a védelmet, azaz nem a kerítésnél állítják meg a támadót, hanem az utakat is lezárják, és komolyabb az ellenőrzés: csak azok mehetnek be, akiknél ez tényleg szükséges, megszüntetik a teherforgalmat, tehát számos hasonló jellegű intézkedés tehető. A harmadik terület, a „békés cél” tekintetében pedig olyan kiemelkedőek vagyunk, hogy a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség ellenőreit is itt képzik nálunk.

Atompárti vagy? Ha igen, az egy másik kérdés, miként oldod fel azt a dilemmát, hogy az atomenergiára szükség van az energiamixben, olcsó és környezetbarát, miközben a másik oldalon csak egyszer történjen valami, de abból tömegkatasztrófa lehet?

Az tény, hogy a következmények óriásiak lehetnek, de ezt mindig abból a szempontból kell értékelni, hogy mekkora ennek a kockázata: a kockázat ugyanis a valószínűség és a következmény szorzata. Egyrészt nagyon vigyázunk arra, hogy a következmények ne legyenek nagyok. Másrészt a kockázati szintek folyamatosan csökkennek: például, ha jobban védjük, még kisebb lesz a valószínűsége egy esetleges támadásnak. Igen, vannak kockázatok. A kockázatokat kezelni kell, méghozzá jól kell kezelni. A lakosság számára egy kisebb környezeti következményekkel járó üzem nagyobb problémát jelenthet, ha a bekövetkezési valószínűség magasabb. Nézd csak meg Fukushimát: hány áldozata volt az erőműbalesetnek és hány az áradásnak? Az utóbbi szám jelentősen magasabb. Mi a legnagyobb kockázat hátralévő években mérve egy ember életére nézve? Az, ha magányos. Kimutatták, hogy a magányos férfiak átlagosan hat évvel élnek kevesebbet nem magányos társaikhoz képest. A következő ilyen kockázat a dohányzás, és a kockázati lista legvégén van valahol az atomerőmű…

Zalaegerszegtől az Országos Atomenergia Hivatalig

Horváth Kristóf 1997-ben a Budapesti Műszaki Egyetemen nukleáris szakirányon mérnök fizikus, ugyanebben az évben az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen fizika tanári, 2001-ben a Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Karán nemzetközi pénzügyi menedzser diplomát szerzett. 2006-ban PhD-zett a Nemzetvédelmi Egyetem Doktori Iskoláján katonai műszaki tudományokból. 2006-ban az MTA Hevesy György-díját kapta a legjobb PhD-dolgozatért a nukleáris biztonság területén. 2015-től a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katonai Műszaki Doktori Iskolájának oktatója. 2012 augusztusától az Országos Atomenergia Hivatal Általános Nukleáris Főigazgató-helyettese. Nemzetközi tevékenységét tekintve – többek között – 2012-től az Euratom 31. cikk (sugárvédelem) Bizottság tagja, 2015-ben az Európai Nukleáris Védettségi Hatóságok Szövetségének (ENSRA) elnöke. Szabadidejében motorozik, és persze ő is szívesen focizik.


Kapcsolódó cikkek

2024. március 26.

Versengő zálogjogok: kié az elsőbbség?

Az üzleti életben gyakori, hogy szerződő felek az egymással szembeni kötelezettségeik biztosítására biztosítékokat alapítanak. Előfordulhat, hogy egy ilyen jellegű biztosíték szerződéssel, a felek megállapodása alapján jön létre, azonban léteznek olyan esetek is, amikor törvény alapít valamilyen biztosítékot.