Sok törvényt módosít az ügyvédi törvény saláta

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Az igazságügyi miniszter az Országgyűlés elé terjesztette az ügyvédi tevékenységről szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények és egyéb igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot, amelyet már tárgysorozatba is vettek.

A Javaslat az ügyvédi tevékenységről szóló törvény (továbbiakban: Üttv.) hatálybalépésével összefüggésben módosítja az egyes törvényekben a jogtanácsosok és ügyvédek eljárására vonatkozó, valamint a jogi képviseletre illetve okirati ellenjegyzésre jogosultak körét meghatározó rendelkezéseket. Ennek megfelelően a Javaslat végrehajtja az indokolt szövegcseréket, ezen felül a felülvizsgálat nyomán egységesíti a szabályozás fogalomhasználatát.

Kapcsolódó linkek

 A Javaslat egyes érintett törvényekben bevezeti a vezető jogtanácsos helyett a vezető jogász tisztséget, amely alapján a szervezetek jogi feladatok ellátásáért felelős vezetője nem köteles e faladatait az Üttv. hatálybalépését követően kamarai jogtanácsosként ellátni. A vezető jogász jogszabályi kötelezettségei nem indokolják azt, hogy e tevékenység csak ügyvédi kamarai tagság mellett legyen ellátható, mivel azok nem minősülnek az Üttv. hatálya alá tartozó ügyvédi tevékenységnek. A vezető jogász a hatályos törvényeknek megfelelő követelményeknek köteles megfelelni, így jogi szakértelemmel és jogi szakvizsgával is rendelkezik. Abban az esetben, ha a vezető jogász feladatai közé az Üttv. hatálya alá tartozó ügyvédi tevékenység is tartozik, ezeket a vezető jogász is csak ügyvédi kamarai tagság mellett kamarai jogtanácsosként jogosult ellátni.

Szükséges a polgári perrendtartásról szóló törvény perbeli meghatalmazotti képviseletre és jogi képviselet ellátására jogosultak körét meghatározó rendelkezéseinek hatálybalépést megelőző módosítása, mely biztosítja, hogy jogi képviselőként 2018. január 1-jétől a kamarai jogtanácsos járhasson el, valamint megteremti a bírósági titkárok jogi képviseleti jogosultságát.

A hagyatéki eljárásról szóló törvényt érintő módosítások által a tervezet megteremti az összhangot a bizalmi vagyonkezelésre vonatkozó anyagi jogi szabályokkal, rendezi a végrendeleti végrehajtó szerepét és feladatkörét a hagyatéki eljárásban, valamint megteremti a hagyaték teljes körű feltárása érdekében a pénzforgalmi és egyéb szolgáltatókkal való elektronikus kapcsolattartás lehetőségét.

A törvényjavaslat számos más törvényt módosít, többek között a Polgári Törvénykönyvet, a közjegyzői tevékenységről szóló törvényt, a bírósági végrehajtásról szóló törvényt, a személyi jövedelemadóról szóló törvényt, a szabadalmi ügyvivőkről szóló törvényt, illetve az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvényt.

A Ptk-t csak technikailag módosítja a törvényjavaslat. A társasági jogi könyvben, ahol eddig a társaság jogtanácsosa rendelkezés szerepelt, a jogszabálytervezet elfogadásával, a társaság kamarai jogtanácsosa megfogalmazás lép a helybe. Szintén technikai módosítást eszközöl a javaslat számos másik törvényben, így például a bányászatról szóló törvényben, a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló törvényben, illetve a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvényben.

Jogászvilág hírlevél

Friss hírek, szakmai cikkek, bírósági döntések, jogszabályfigyelő.

Kéthetente megjelenő hírlevelünkben összefoglaljuk az elmúlt időszak aktuális változásait, válogatunk értékes szakmai tartalmainkból, valamint tájékoztatjuk a legújabb szakirodalmakról, szolgáltatásokról, képzésekről.

Feliratkozás >>

A tervezet más jogszabályokat viszont átfogóan módosít. A közjegyzőkről szóló törvény (továbbiakban: Kjt.) módosítása eredményeképpen a közjegyzők felelősségbiztosítását 50 millió forintról 100 millió forintra emelik. A Kjt. módosításával létrehozzák a közjegyzői irodai ügyintézők nyilvántartását és meghatározzák munkavégzésük részletes szabályait. A közjegyzői kinevezéshez szükséges gyakorlat ezentúl közigazgatási szervnél jogi szakvizsgával betölthető munkakörrel, alkotmánybírói gyakorlattal, nemzetközi szervezetnél vagy EU-nál teljesített ítélkezéssel vagy igazságszolgáltatási tevékenységgel is teljesíthető lesz. Az igazságügyi miniszter az egyes közjegyzői kamarák területén a közjegyzőt, előzetes beleegyezésével, pályázat kiírása nélkül helyezheti át a megüresedő álláshelyre, vagy újonnan létrehozott közjegyzői székhelyre. A közjegyzőjelölt hatásköre is bővül, mivel az új jogszabály értelmében határozat kiadmányozási jogot kap. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara (továbbiakban: MOKK) arcképes igazolványt fog kibocsátani a közjegyzők, a közjegyző-helyettesek, a közjegyzőjelöltek, illetve a területi kamarák elnöke és a MOKK elnöke részére. A MOKK egységes ügykezelő alkalmazást is létrehoz a közjegyzők részére. A törvényjavaslat szerint a területi elnökségnek a közjegyzők ellenőrzésére vonatkozó jogkörét szintén kiterjesztik. Újdonságként vezeti be a tervezet az elektronikusan kiállított közjegyzői okiratot, amelyet a fél, az egyéb érdekeltek, illetve a segédszemélyek fokozott biztonságú elektronikus aláírással, azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítéssel (továbbiakban: AVDH), illetve a személyhez rendelést a kiállító saját kezű aláírására egyértelműen visszavezethető adattal és szolgáltató által kibocsátott fokozott biztonságú időbélyegzővel és elektronikus bélyegzővel is aláírhatja. A törvényjavaslat az elektronikus iratokat részesíti majd előnyben, azonban egyértelműen rendelkezik, hogy az öröklési jogi és személyállapoti tárgyú ügyleti okiratok kizárólag papír alapon készíthetők el. Szintén változás az eddigiekhez képest, hogy állami kamattámogatással érintett hitelszerződés megkötése esetén is fel kell majd olvasnia a közjegyzőnek a felek által rendelkezésre bocsátott írásbeli tervezet felhasználásával készített közjegyzői okiratot. A közjegyző legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírásának valódiságát is jogosult lesz tanúsítani elektronikus közokirat formájában.

A törvényjavaslat részben a Kjt. módosítással összefüggésben a bírósági végrehajtásról szóló törvényt (továbbiakban: Vht.) azzal egészíti ki, hogy a közjegyző elektronikus úton továbbítja a végrehajtási ügyre vonatkozó adatokat a Magyar Bírósági Végrehajtói Karnak (továbbiakban: MBVK), ennek leginkább az Fizetési Meghagyásos Eljárásokban van jelentősége, mivel a végrehajtási lap kiállítását követően a végrehajtási eljárás rövidebb idő alatt indulhat meg.

A Vht. rendelkezik a megyén kívüli végrehajtási cselekmények foganatosításáról, amellyel kapcsolatban arra kötelezi az ügygazda végrehajtót, hogy az MBVK-n keresztül éljen megkereséssel egy olyan végrehajtó felé, akinek a székhelye a végrehajtás foganatosítása szerinti megyében található. A törvényjavaslat azonban az ingatlan kiürítését kiveszi ezen rendelkezés alól és kötelezi az ügygazda végrehajtót, hogy a kiürítés iránt ő intézkedjen. A törvényjavaslat szerint, amennyiben az állami költségelőlegezés szabályai fennállnak, úgy a végrehajtó nem jogosult költség és díjfelszámításra, amennyiben mégis költséget vagy díjat számol fel, úgy az MBVK hivatali szerve jogosult lesz végrehajtási kifogást előterjeszteni. A tervezet megfordítja a Vht. kézbesítésre vonatkozó logikáját. A jelenlegi szabályozás szerint a végrehajtó a végrehajtás foganatosításának megkezdésekor a helyszínen adja át a végrehajtható okiratot az adósnak, és egyúttal felhívja őt az azonnali teljesítésre és csak a végrehajtást kérő kérelmére kézbesíti a végrehajtható okiratot az adósnak postai úton. A javaslat értelmében éppen a postai út lenne az általános kézbesítési mód és a személyes kézbesítés iránt lehetne kérelmet előterjeszteni. A javaslat egyértelművé teszi, hogy az MBVK által az elsőfokú vagy a másodfokú fegyelmi bírósághoz megválasztott vizsgálóbiztos csak személyesen láthatja el feladatát. A törvénytervezet módosítja a fegyelmi eljárás szabályait is, mivel büntetőeljárás esetén a Vht. hatályos állapota szerint a fegyelmi eljárást fel kell függeszteni a büntetőeljárás jogerős befejezéséig, azonban a javaslat szerint a jövőben ez már csak lehetőség lesz. A tervezet a végrehajtói tisztségre való alkalmatlanság vagy érdemtelenség esetén gyorsítja a tisztségtől való megfosztást, mert előírja a fegyelmi bíróság részére, hogy a végrehajtó szolgálatának megszűnése ügyében soron kívül határozzon. A jövőben a végrehajtási lapról az MBVK hivatali szervének nem kell kiadmányt küldeni. A tervezet hatályon kívül helyezi az MBVK által az önálló bírósági végrehajtók által lefolytatott végrehajtási ügyekről vezetett nyilvántartást.

Kézikönyv a bírósági végrehajtás foganatosításához

A kézikönyv a végrehajtás két szakaszából döntően a foganatosítására koncentrál, az elrendeléssel kapcsolatos kérdések annyiban kerülnek terítékre, amennyiben azok a végrehajtás foganatosítása során problémát vetnek fel.
 

További információ itt, kattintson →

A törvényjavaslat számos ponton módosítja a szabadalmi ügyvivőkről szóló törvényt (továbbiakban: Szüt) is. A tervezet szerint nem vehető fel a Kamarába az erről szóló határozat jogerőre emelkedését követő három évig, akiről jogerősen megállapították, hogy jogosulatlanul folytatott rendszeresen és ellenérték fejében szabadalmi ügyvivői tevékenységet. A törvényjavaslat szerint a szabadalmi ügyvivő csak az eskü letételét követően kezdheti meg tevékenységét.

A javaslat a hatályos szabályozással ellentétben meghatározza azokat a foglalkozásokat, amelyek a szabadalmi ügyvivői tisztséggel összeférhetetlenek, illetve külön felsorolja azokat a foglalkozásokat, amelyeket a szabadalmi ügyvivő gyakorolhat. A tervezet szerint a gazdasági társaság vezető tisztségviselőkből álló ügyvezető testületének tagja vagy elnöke, vagy más jogi személy vezető tisztségviselője, valamint a nem igazságügyi szakértői tevékenység és ezek bármelyikével együttesen a szabadalmi ügyvivői tevékenység ugyanazon ügyfél részére nem végezhető. A jogszabály egy esetben enged csak kivételt e szabály alól, mégpedig, akkor, ha a megbízott szabadalmi ügyvivői iroda vagy szabadalmi ügyvivői társaság, a megbízás teljesítésében a szabadalmi ügyvivői iroda vagy szabadalmi ügyvivői társaság vezető tisztségviselője, vezető testületének tagja vagy elnöke, illetve nem igazságügyi szakértő meghatározott tevékenységet folytató tagja nem vesz részt, és az ügyfél ehhez írásban kifejezetten hozzájárul. A szabadalmi ügyvivőnek az összeférhetetlenség tényét a keletkezésétől számított 15 napon belül be kell jelentenie a Kamarának és 30 napon belül meg kell szüntetnie. Az összeférhetetlenségi ok megszüntetéséig szabadalmi ügyvivői tevékenység az ügyfél nyilvánvaló és közvetlen, másképp el nem hárítható károsodástól való megóvása kivételével nem folytatható. A javaslat részletesebben határozza meg a szabadalmi ügyvivő titoktartási kötelezettségét. Az új jogszabály szerint a szabadalmi ügyvivő bármely hatósági vagy bírósági eljárásban köteles megtagadni a tanúvallomás tételét, illetve az adatszolgáltatás teljesítését, kivéve, ha megbízója felmentette a titoktartás alól. A szabadalmi ügyvivő titoktartási kötelezettsége a jogviszony megszűnését követően is határidő nélkül fennmarad.

A javaslat meghatározza azokat az okokat is, amikor a szabadalmi ügyvivő nem vállalhatja szabadalmi ügyvivői tevékenység végzését. Többek között ilyen, ha korábban az ügyben más tisztségben már eljárt, ha közhatalmi hatáskört gyakorló szerv vagy jogutódja folytat közhatalmi eljárást és a szervnek korábban tisztségviselője volt vagy azzal valamilyen hivatalos kapcsolatban állt. A szabadalmi ügyvivőnek a korábbi ügyfele érdekeit is néznie kell, mert a javaslat szerint csak úgy láthatja el tevékenységét, hogy azzal nem sérti meg korábbi ügyfelével szemben vállalt kötelezettségét, vagy a korábbi ügyfél ehhez hozzájárult.

A személyi jövedelemadó törvény módosítása kedvező azok számára, akik csak a szakmai kamarákba való kötelező regisztrációt követően folytathatnak valamely tevékenységet. A módosítás szerint ugyanis, ha a kifizető átvállalja a kamarai regisztrációs díjat, az a felvételt kérőnél nem keletkeztet személyi jövedelemadó fizetési kötelezettséget.

Az ingatlan-nyilvántartási törvény módosításával a jogalkotó hatályon kívül helyezi a bejegyzés alapját képező okirat kötelező tartalmi elemei közül azt a rendelkezést, hogy több lapból álló okirat esetén a szerződő felek, a készítő és az ellenjegyző, illetőleg a tanúsító személyek kézjegyét minden lapon tartalmazza. Az ügyvéd vagy jogtanácsos általi ellenjegyzés részletes meghatározását is hatályon kívül helyezi a jogalkotó, ezentúl tehát nem utasítja majd el a földhivatal az olyan okiratot, amely nem tartalmazza az ellenjegyző személy nevét, aláírását, irodájának székhelyét, az ellenjegyzés időpontját és az „ellenjegyzem” megjelölést. Az ügyvéd által teljesített ellenjegyzés érvényességének további feltétele a szárazbélyegző lenyomata. Az ügyvéd által külföldön készített magánokirat esetében a tervezet hatályon kívül helyezi azt a rendelkezést, hogy az ügyvéd által külföldön készített és ellenjegyzett magánokirat ingatlan-nyilvántartásban történő felhasználhatósága tekintetében az ügyvéd által belföldön készített és ellenjegyzett magánokiratra vonatkozó szabályozás az irányadó, ezentúl tehát az általános szabályok lesznek irányadók, vagyis a külföldön készített okiratokat apostille záradékkal, vagy diplomáciai felülhitelesítéssel kell ellátni.

Változásfigyeltetés

Ne maradjon le!

Használja Változásfigyeltetés szolgáltatásunkat az Önt érdeklő jogszabályok, jogterületek és tárgyszavak figyeltetésére!

Megrendelés >>

Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény módosítása szerint az egyénileg tevékenykedő európai közösségi jogász nem fog egyéni vállalkozónak minősülni.

A közvetítői tevékenységről szóló törvényt a jogalkotó úgy kívánja módosítani, hogy ha a közvetítői eljárásban közjegyző, ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos vett részt közvetítőként, az eljárás során létrejött, írásba foglalt megállapodás alapján joghatás kiváltására alkalmas okiratot nem készíthet és a közvetítő ügyvédként vagy kamarai jogtanácsosként annak ellenjegyzésére sem jogosult.

A jogi segítségnyújtásról szóló törvény (továbbiakban: Jst.) módosításával a jogalkotó kiterjeszti a törvény hatályát a közigazgatási perekre és nemperes eljárásokra. A tervezet szerint, ha a Jogi Segítségnyújtó Szolgálat jogi segítőt, ügyvédet vagy ügyvédi irodát rendel ki, akkor a kirendelő határozat pótolja a meghatalmazást, tehát a jogi képviselő a kirendelő határozattal igazolhatja képviseleti jogosultságát. 

  • Értesítő a rovat cikkeiről
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az jogaszvilag.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!