Szavazás levélben és külképviseleten
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Március 24-én megkezdődött a levélben szavazás, az első választópolgárok már le is adhatták szavazatukat.
Speciális formában és szabályok szerint rendelkezik a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) a levélben és a külképviseleten történő szavazásról.
Levélben azok a választópolgárok jogosultak szavazni, akik nem rendelkeznek magyarországi lakcímmel. Nekik a központi névjegyzékbe történő felvétel iránti kérelmüknél meg kellett jelölniük azt a postacímet vagy azt a települést, illetve külképviseletet, ahol a szavazási levélcsomagot át kívánják venni [Ve. 92. § (1) bekezdés b) pont]. A levélben szavazók névjegyzékébe felvett választópolgár e levélcsomag segítségével szavazhat. Maga a csomag tartalmazza:
a) a levélben szavazás szavazólapját,
b) a választópolgár azonosításához szükséges nyilatkozat nyomtatványát,
c) a levélben szavazás szavazólapjának borítékját,
d) a belföldi postára adás esetére bérmentesített válaszborítékot,
e) a szavazás módjáról szóló tájékoztatást [Ve. 275. § (1) bekezdés].
Akik postacímet adtak meg, azok már március 24-e előtt várhatták, hogy megkapják a címre a csomagot, akik március 24-én 16.00 óráig a szavazási levélcsomag személyes átvételét kérték, azok március 24-től, legkésőbb április 6-áig minden munkanapon 9.00 és 16.00 óra között vehetik át a szavazási levélcsomagot.
A szavazás során a levélben szavazók három megoldás közül is választhatnak, hogy szavazataikat leadhassák:
a) Dönthetnek úgy, hogy a szavazatukat tartalmazó válaszborítékot eljuttatják a Nemzeti Választási Irodához (NVI). Amennyiben a választópolgár ezt a megoldást választja, oda kell figyelnie a határidőkre. Úgy kell ugyanis eljuttatni a szavazatot az NVI-hez, hogy az 2018. április 7-én 24.00 óráig megérkezzen. Ezzel kapcsolatban érdemes figyelembe venni, hogy a postai szolgáltató a legkésőbb 2018. április 5-én belföldön felvett vagy átvett válaszborítékot 2018. április 7-én 24.00 óráig kézbesíti a Nemzeti Választási Iroda részére [Ve. 280. § (2) bekezdés].
b) Lehetősége van a választópolgárnak arra is, hogy valamelyik külképviseleti választási irodába juttassa el a szavazatát tartalmazó válaszborítékot. Ezt megteheti egyrészt március 24-től minden munkanapon 9.00 és 16.00 óra között, de lehetőség van rá a szavazás napján is, a külképviseleti szavazás ideje alatt.
c) Amennyiben a szavazás napján Magyarországon tartózkodik, lehetőség van arra is, hogy a szavazatot tartalmazó válaszborítékot április 8-án 6.00 órától 19.00 óráig eljuttassa bármely országgyűlési egyéni választókerületi választási irodába [Ve. 279. § (2) bekezdés].
A szavazás menete úgy néz ki, hogy a levélben szavazó választópolgár a megkapott szavazólapon (országos listán, mert ők nem szavazhatnak egyéni jelöltre) szavaznak. A kitöltött szavazólapot a belső borítékba helyezik, és azt lezárják. Ezt követően kitöltik az azonosító nyilatkozatot és saját kezűleg aláírják, majd a lezárt belső borítékot és a kitöltött azonosító nyilatkozatot a válaszborítékba zárják. Ezeket a lépéseket azért fontos nagyon pontosan betartani és követni, mert feltételei a szavazat érvényességének. Akár a belső boríték lezárásának hiánya, akár a nyilatkozat hiánya, vagy ha nem írja alá a választópolgár, mind-mind olyan hiba, ami érvénytelenséget eredményez. A feltételek együttessége tudja csak garantálni a manipulációmentességet és a szavazás titkosságát.
Felmerülhet, hogy van-e a levélben szavazó állampolgároknak törvényes lehetősége arra, hogy amennyiben külképviseleten veszik át a szavazólapukat, azt rögtön a helyszínen, még az épületben gyorsan kitöltsék és le is adják. Bár a levélszavazatok szavazólapjának és azonosító nyilatkozatának a külképviselet épületében történő kitöltését a Ve. kifejezetten nem tiltja, de nem is állapít meg olyan eljárásrendet, amely biztosítaná a választás tisztaságának megóvása és a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvének érvényesülését, és amelynek alkalmazásával a választópolgárok befolyástól mentesen, titkosan adhatnák le szavazatukat. Éppen ezért a szakirodalom szerint nincs lehetőség arra, hogy a külképviseleten átvett szavazólapot a választópolgár a helyszínen töltse ki és adja le. Az átvett szavazási levélcsomaggal el kell hagynia a külképviselet épületét, és azon kívül kell kitöltenie a szavazólapot és a nyilatkozatot [Lásd: Kommentár a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvényhez – Cserny Ákos/ Péteri Attila].
A szavazatok beérkezését követően a Nemzeti Választási Iroda először az azonosító nyilatkozatot ellenőrzi, hogy ténylegesen szerepel-e az adott választópolgáranévjegyzékben, nem adott-e már le levélben egy másik szavazatot is. Az ellenőrzést követően számolja meg a külhoni választópolgárok szavazatait a Nemzeti Választási Iroda a Nemzeti Választási Bizottság felügyelete alatt, legkorábban a szavazás napján 19 órától [Ve. 293. § (1) bekezdés].
[htmlbox valasztojogi_komm]
Az a választópolgár, aki Magyarországon a szavazóköri névjegyzékben szerepel, de a szavazás napján külföldön tartózkodik, Magyarország nagykövetségén vagy főkonzulátusán szavazhat. A szavazás feltétele, hogy kérelme alapján a választópolgárt a helyi választási iroda felvegye a külképviseleti névjegyzékbe. Korábbi cikkünkben bemutattuk azt a vitatott helyzetet, amely a magyarországi lakóhellyel rendelkezők és nem rendelkezők szavazásmódja közötti különbségtétel miatt alakult ki. Itt csak azt a fő különbséget emeljük ki, hogy míg a magyarországi lakóhellyel nem rendelkezőknek lehetősége van levél útján szavazni, addig a magyarországi lakóhellyel rendelkezőknek ez a lehetőség nem áll rendelkezésre. Ugyanakkor, amíg a magyarországi lakóhellyel nem rendelkezők csak pártlistára szavazhatnak, addig a magyarországi lakóhellyel rendelkezők mind a lakóhelyük szerinti egyéni országgyűlési képviselőjelöltre, mind pedig országos listára szavazhatnak.
Szavazni a külképviselet épületében tudnak. Ha ez az épület bármely okból nem minősül alkalmasnak (például akkor, ha a szavazók várhatóan nagy száma miatt a szavazás lebonyolítása nehézségbe ütközne), a külképviselet által biztosított egyéb helyiségben is lehetőség nyílhat a szavazásra.
Mindez jelentős korlátozásokkal is jár. A Ve. egyrészt nem teszi lehetővé a külképviseleti szavazás során a mozgóurnával történő szavazást. Így azok, akik például fogyatékosságuk, idős koruk miatt nem tudnak elmenni a külképviseletre, nem tudnak élni a szavazás lehetőségével. Hasonlóan kiesnek a szavazásból azok is, akik a külképviselethez képest viszonylag távol, adott esetben olyan országban tartózkodnak, ahol Magyarország nem rendelkezik diplomáciai képviselettel, és a külképviseletre történő utazást nem tudják vállalni. [Lásd: Kommentár a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvényhez – Cserny Ákos/ Péteri Attila]. Ha még szeretnének élni a választójogukkal, adott esetben az is előfordulhat, hogy több száz kilométert is kell utazni a szavazatok leadásáért.
A külképviseleten a magyarországi szavazás napján, helyi idő szerint 6 és 19 óra között lehet szavazni. Azokon a külképviseleteken, ahol az időeltolódás a közép-európai időhöz képest -1 vagy – 2 óra (greenwichi időzóna), helyi idő szerinti 6 óra és a közép-európai idő szerinti 19 óra között lehet szavazni. A szavazás ideje ezeken a külképviseleteken rövidebb, helyi idő szerint 18 órakor, vagy adott esetben 17 órakor ér véget. Az amerikai kontinensen létesített külképviseleteken a magyarországi szavazást megelőző napon, helyi idő szerint 6 és 19 óra között lehet szavazni [Ve. 269. § (2) bekezdés]. Ezek a szabályok azt a célt szolgálják, hogy a szavazás a magyarországi szavazás befejezésének idejére mindenhol véget érjen. A szavazás lezárását megelőzően ismertté vált választási részeredmények ugyanis befolyásolhatnák a még folyamatban lévő szavazási helyszínen szavazók választói akaratát.
A külképviseleteken leadott szavazatokat a szavazást követően továbbítják a Nemzeti Választási Irodának, nem számolják meg helyben a szavazatokat. Ez szintén a szavazás titkosságát szolgálja, abban az esetben, ha az adott külképviseleten mindösszesen egy vagy két ember adná le szavazatát, egyértelműen beazonosíthatóvá válna a szavazatszámlálás során, hogy melyik egyéni jelöltre és melyik listára szavaztak. Éppen ezért a kitöltött szavazólapokat a választópolgár olyan borítékba teszi, melyen kívülről feltüntetésre kerül a lakcíme szerinti országgyűlési egyéni választókerület, majd lezárja a borítékot [Ve. 271. §]. Ezt a borítékot szállítja a külképviseleti választási iroda szavazás lezárását követően a Nemzeti Választási Irodához. Itt a belső borítékokon feltüntetett egyéni választókerületek szerint csoportosítják a külképviseleti szavazatokat és átadják az illetékes országgyűlési egyéni választókerületi választási irodának, akinek az erre kijelölt szavazatszámláló bizottság fogja a külképviseletről érkező szavazatokat, az átjelentkezők szavazataival és a saját szavazókörében leadott szavazatokkal együtt megszámlálni. Vagyis annak a szavazókörnek az urnáit, ahol érkeznek majd külképviseleten történő szavazásból vagy átjelentkezésből származó szavazatok, a választás napján 19 órakor nem bontják ki, és nem számolják meg a benne lévő szavazatokat, hanem bevárják, míg a külképviseleti és az átjelentkezésből származó szavazatok beérkeznek. Így az adott szavazókör eredménye csak ezután állapítható meg, ami azt is eredményezi, hogy az adott egyéni országgyűlési választókerület pontos eredménye is csak ezen szavazókörök szavazatainak megszámlálását követően állapítható meg véglegesen.
