Téves ítélet miatt kártérítés?

  • Értesítő a rovat cikkeiről

A sérelemdíj megfizetésének kötelezettsége alól is lehetséges kimentés a szerződésen kívüli kártérítés szabályai szerint. Bíróság esetében a bírósági jogkörben okozott kár megítélése speciális feltételeinek is teljesülniük kell a sérelemdíjra kötelezéshez. Önmagában mérlegelési hiba fennállása nem elegendő, kirívóan súlyos jogértelmezési hiba, tévedés lehet csak alapja a bírósági jogkörben okozott kár megítélésének - a Kúria eseti döntése. 

Ami a tényállást illeti, a felperest bűnösnek mondta ki a bíróság bűnsegédként folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés bűntettében és közokirat-hamisítás bűntettében, ezért halmazati büntetésül 3 év börtönbüntetésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte. Az alperesként eljáró másodfokú bíróság felperes cselekményeit bűnsegédként és folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés bűntettének, bűnsegédként és folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntettének és bűnsegédként folytatólagosan elkövetett közokirat-hamisítás bűntettének minősítette, a büntetést pedig 2 év 6 hónapra enyhítette. 

A felperes a döntéssel szemben másodfellebbezéssel élt, amit az alperes elutasított, mivel nem látott okot Úgy ítélte meg, hogy az első- és másodfokú határozatok a bűnösség tekintetében azonos állásfoglalásokat tartalmaznak, mivel a cselekményeket eltérő minősítéssel ugyan, de mind az elsőfokú, mind a másodfokú bíróság a büntetőjogi felelősség körébe vonta, és felrótta a vádlottaknakezért a másodfokú határozat ellen további rendes jogorvoslat nem vehető igénybe. 

felperest a megkezdett szabadságvesztés-büntetésének végrehajtás alól Kúria utasítására szabadon bocsátották, mivel a felülvizsgálati eljárás során úgy ítélte meg, hogy az alperesi másodfokú bíróság tévesen zárta ki a másodfellebbezés lehetőségét, és elrendelte az iratok alperes bírósághoz történő megküldésétVégül 2015. január 13-án, a másodfellebbezéseket érdemben elbírálva a Kúria az alperes másodfokú ítéletét a felperes tekintetében megváltoztatta, és a felperes börtönbüntetésének mértékét 1 év 8 hónapra leszállította, a szabadságvesztés végrehajtását 3 évi próbaidőre felfüggesztette, és a közügyektől eltiltás alkalmazását mellőzte. 

Mivel a felperest az ítélet alapján a helyi választási iroda a szavazóköri névjegyzékből törölte, ezért a 2014. november 9-én tartott önkormányzati választásokon választójogát nem gyakorolhatta, a bűnügyi nyilvántartási rendszerből az adatait csak 2015. február 9-én törölték a Kúria felülvizsgálatáról szóló döntése alapján. 

 

A kereset 

A felperes 2 000 000 forint sérelemdíj megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Álláspontja szerint tévesen állapította meg büntetőítéletének jogerejét, és fosztotta meg a másodfellebbezés előterjesztésének lehetőségétől, amely alapján adatait rögzítették a bűnügyi nyilvántartásban, ezzel okozati összefüggésben elvesztette választójogát. Nem vehetett részt sem a 2014 májusi európai parlamenti, sem a 2014 novemberémagyarországi önkormányzati választáson. Emiatt, és az egy hónap letöltött szabadságvesztés miatt személyiségi jogai súlyosan sérültek. 

Az alperes nem vitatta, hogy a felperes bűnösségét kimondó, és vele szemben végrehajtható szabadságvesztést kiszabó ítélet jogerőre emelkedésének és végrehajthatóságának megállapítása a Kúria döntése folytán utóbb tévesnek bizonyult. Kiemelte ugyanakkor, hogy az eljárásban született többféle jogértelmezés éppen azt támasztja a, hogy az alperes az eljárása során nyilvánvalóan téves, kirívóan okszerűtlen vagy súlyos jogértelmezési hiba nem történt. Álláspontját osztotta a legfőbb ügyészség és a Kúria másik tanácsa is az ügy másik vádlottja esetében. Azonos tényállás mellett eltérő Kúriai döntések születtek, amelyek maguk is igazolják, hogy az ügy jogi megítélése nem volt egyértelmű, így kirívóan súlyos, okszerűtlen jogalkalmazási hiba megállapítására nincs lehetőségKülön vitatta azt, hogy a választójog gyakorlásának sérelme személyiségi jogi sérelemnek minősülne. 

 

Az első- és másodfokú eljárás 

Az elsőfokú bíróság az alperest 1 500 000 forint sérelemdíj megfizetésére kötelezte. A téves jogerősítés és a végrehajthatóság téves megállapítása vezetett megítélése szerint a kiszabott szabadságvesztés-büntetés foganatosításához, valamint a közügyektől eltiltás tekintetében a felperes adatainak a bűnügyi nyilvántartó rendszerbe kerüléséhez. Hangsúlyozta, hogy 2014 májusától 2015 februárjáig a felperes adatai jogerős ítélet nélkül váltak a bűnügyi nyilvántartás részévé. Mindezek alapján megállapíthatónak ítélte a felperes személyiségi jogainak, nevezetesen a személyes szabadsághoz fűződő jogának, valamint a személyes adatok védelméhez való jogának megsértését. 

A bíróság álláspontja szerint a bírósági jogkörben okozott kár megállapításának feltételei az adott esetben fennálltak. A kár bekövetkezése egyértelmű, és fennál az okozati összefüggés is, hiszen sem a felperes személyes sza­badságának a megsértése, sem pedig a személyes adatainak a bűnügyi nyilvántartóban való feltüntetése nem következett volna be, ha az alperes a másodfellebbezés elutasítása körében nem téved. A polgári jogi szempontból pedig minden károkozás jogellenes, így a felperes személyiségi jogának megsértése önmagában jogellenessé teszi az alperes tévedését. 

A speciális feltételkirívó jogértelmezési, jogalkalmazási hiba vizsgálata körében arra a következtetésre jutott, hogy nem mérlegelés során történt a tévedés, hanem ténybeli alapon álló jogalkalmazási hiba történt. A bűnösség tekintetében való tévedés éppen jogkövetkezményei miatt minősül olyan szintű jogalkalmazási hibának, amely kirívónak tekintendő, ezért megalapozza az eljáró bíró kártérítési, ennek folytán a sérelemdíjért való felelősségét is. Meglátása szerint az alperes akkor járt volna el az elvárhatóság követelményének megfelelően, ha a saját maga által is bizonytalannak ítélt helyzetben a felperesre kedvezőbben jár el, vagyis biztosítja az úgynevezett másodfellebbezés lehetőségét. Elutasította ugyanakkor a választójog megsértésére alapozott kereseti kérelmet, mivel a választójog a következetes bírói gyakorlatra is figyelemmel nem minősül személyiségi jognak, így annak megsértése önmagában sérelemdíj megfizetésére kötelezésre nem ad alapot. 

A másodfokú bíróság teljes egészében elutasította a felperes keresetét. A sérelemdíj fizetésére kötelezés feltételeire a kártérítési felelősség szabályait kell alkalmazni, ugyanakkor a sérelemdíj-fizetés kötelezettsége alóli mentesülés feltételeit a jogsértő személyre irányadó felelősségrendszer alapján kell meghatározni. A bírósági jogkörben okozott károkért való felelősségi rendszer alapján a felperesnek kell azt bizonyítani, hogy a bíróság jogellenes tevékenységével vagy mulasztásával okozati összefüggésben kára keletkezettA következetes bírói gyakorlat szerint csak kirívóan súlyos jogszabálysértés alapoz meg bírósági jogkörben okozott kárért való felelősséget, vagyis kirívóan okszerűtlen mérlegelés vagy kirívóan súlyos jogértelmezési hiba vezethet a szankciók alkalmazásához. 

Kommentár a Polgári Törvénykönyvhöz 2018

A kommentár - elsőként a piacon - segítséget nyújt a Ptk. módosított rendelkezéseinek az értelmezéséhez.

Ezen túlmenően a szerzők az átdolgozás során figyelemmel voltak a Ptk.-t értelmező bírói gyakorlatra is.

Megrendelés >>

 

bíróság úgy ítélte meg, hogy az alperes által feltárt tények alapján megállapítható, hogy az adott büntetőeljárási kérdésben nincs egységes bírói gyakorlat. Az eljáró tanácsok eltérő értelmezést tulajdonítanak a ennek a kérdésnek. Csak az első- és a másodfokú döntések részletes érdemi, sok esetben bonyolult jogi megítélést igénylő vizsgálata útján lehet arról határozni, hogy az adott ügyben megnyílik-e a lehetőség a másodfellebbezésre, vagy annak törvényi feltételei nem állnak fenn. Nem tekinthető ezért a bíróság szerint egzaktnak az a jogszabályi rendelkezés, amely kizárólag értelmezéssel alkalmazható. Ilyen helyzetben az alperesnek a másodfellebbezés megengedése kérdésében követett álláspontja nem minősül olyan kirívóan okszerűtlen mérlegelésnek vagy kirívóan súlyos jogértelmezési hibának, amely megalapozná a kártérítési (sérelemdíj megfizetésére vonatkozó) felelősségetKitért arra is, hogy miután a felperessel szemben büntetőeljárás volt, adatai jogszerűen kerültek a bűnügyi nyilvántartásbaígy nem az alperes kirívóan súlyos jogalkalmazási tévedése vezetett ahhoz, hogy a felperes az érintett időszakban nem vehetett részt a kitűzött választásokon, így az ezzel kapcsolatos követelés is alaptalan. 

polgári ügy személyiségi védelem köre nem azonos az alapjogok katalógusával. Politikai, gazdasági, szociális vagy kulturális jogok nem tartoznak az ember személyiségéhez szorosan kapcsolódó jogok körébe, azok nem az ember személyéhez tapadnak, hanem társadalomban betöltött szerepéből, helyéből következnek. A választójog ehhez képest nem sorolható a nevesített személyiségi jogok körébe, mert nem az ember magánszférájának védelmét kívánja biztosítani, így sérelemdíj megítélésének alapjául a választójog megsértése nem szolgálhat. Mindezek alapján a másodfokú bíróság a felperes keresetét teljes egészében elutasította. 

 

A felülvizsgálati kérelem tartalma 

felperes álláspontja szerint alapvető súlyos és kirívó tévedés történt az alperes részéről a jogerő kérdésében. 

 

A Kúria megállapításai 

Kúria szerint a jogerős ítélet jogszabálysértés nélkül, okszerű mérlegeléssel jutott arra a következtetésre, hogy a bírósági jogkörben okozott kár megítélésének egyik alapfeltétele hiányzik, és ez kimentést jelent a sérelemdíj fizetésének kötelezettsége alól is. Bírósági jogkörben okozott kár csak kirívóan súlyos jogalkalmazási, jogértelmezési tévedés, hiba elkövetése esetében lehetséges. A felperes által sérelmezett döntés egyértelműen mérlegelés eredménye volt. Hangsúlyozta, hogy az ügyben nem következett be olyan helyzet, amely kizárólag egyféle értelmezés tett volna lehetővé, és ezt mulasztotta volna el az alperes. A jogalap hiányára figyelemmel a jogerős ítélet helytállóan utasította el a sérelemdíj mint jogkövetkezmény alkalmazását. 

A Kúria helytállónak találta azt a következtetést, hogy a választójog időleges elvesztése nem minősül személyiségi jogi sérelemnek, mert a választójog nem minősül az ember személyiségéhez közvetlenül kapcsolódó személyiségi jognak, így esetleges megsértése önmagában sérelemdíj megfizetésére irányuló igényt nem keletkeztet. Mindezek alapján a Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. 

 

Az ismertetett döntés (Kúria Pfv. IV. 20.648/2017.) a Kúriai Döntések 2018/5. számában 141. szám alatt jelent meg.  

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Kapcsolódó cikkek

  • pénz

    A közalapítványra nem terjed ki a csődtörvény személyi hatálya, így közalapítvány ellen felszámolási eljárás nem indítható - a Kúria eseti döntése. 

  • mezőgazdaság

    A családi gazdaság egy jogilag szabályozott sui generis jogintézmény, amelyen ezért - erre utaló jogszabályi rendelkezés hiányában - nem kérhetők számon mögöttesen egy másik jogintézmény szabályai. A családi gazdaságra tehát nem irányadóak a Ptk. polgári jogi társaságra vonatkozó szabályai - a Kúria eseti döntése.

Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az jogaszvilag.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!