Ügetés ittas állapotban

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Lovaspályán a lovas fogat ittas állapotban történő vezetése bűncselekményt nem valósít meg – a Kúria eseti döntése.

Ami a tényállást illeti, a terhelt versenyzőként fogathajtó versenyen vett részt egy lovaspályán. A verseny után – közepes fokú alkoholos befolyásoltságban – fogatával nyolc személyt szállítva a versenypályára hajtott, hogy ott néhány kört tegyenek. Az egyik körben baleset történt, amelyben az utasok közül egy gyermekkorú sértett nyolc napon túl gyógyuló sérülést szenvedett, egy másik gyermekkorú sértett és a terhelt könnyebben megsérültek.

Az első- és másodfokú eljárás

A járásbíróság bűnösnek találta a terheltet ittas járművezetés bűntettében. A bíróság álláspontja szerint azért következett be a baleset, mert a terhelt ittasságából eredően nem megfelelően választotta meg a lovas fogat haladási sebességét és a kanyarvétel módját. Hozzátette ugyanakkor, bár a bizonyítási eljárás során kétséget kizáró módon nem lehetett megállapítani a fogat felborulását eredményező közvetlen okot (például fűcsomón való elakadás, a ló megbotlása vagy helytelen fékhasználat), de alacsony sebesség esetén még a ló megbotlása sem jár a fogat felborulásával, illetve a jármű vezetőjének közbeavatkozásra van lehetősége. A bíróság végül arra a következtetésre jutott, hogy a baleset azért következett be, mert a vádlott cselekményével megszegte a KRESZ úton való haladásra vonatkozó előírását [KRESZ 25. § (1) bekezdés].

A másodfokon eljárt törvényszék viszont nem találta kétséget kizáróan bizonyítottnak, hogy a baleset a sebesség relatív túllépése miatt következett volna be, így annak okát és azzal összefüggésben a terhelt által elkövetett KRESZ-szabályszegést sem látta megállapíthatónak. Ezért megváltoztatta az elsőfokú ítéletet és a cselekményt ittas járművezetés vétségének minősítette. A bíróság jogi értékelése szerint abból a tényből, hogy a fogat kifarolt, nem állapítható meg, hogy a kifarolás a sebesség túllépése miatt következett be. Csupán azt találta bizonyítottnak, hogy a terhelt megszegte a KRESZ azon előírását, miszerint az vezethet járművet, akinek szervezetében nincs szeszes ital fogyasztásából származó alkohol [KRESZ 4. § (1) bekezdés c) pont], de azt már nem, hogy ezzel okozati összefüggésben más KRESZ-szabályszegés is történt volna.

A felülvizsgálati indítvány tartalma

Bár az ügyész a terhelt terhére nyújtott be felülvizsgálati indítványt, abban mégis amellett érvelt, hogy a bűnösségének megállapítására a büntető anyagi jog szabályainak a megsértésével került sor. Álláspontja szerint, mivel a másodfokú bíróság a balesettel összefüggésbe hozható KRESZ-szabályszegés hiányában a súlyos testi sértés okozását nem állapította meg, ezért a nem közúton és nem gépi meghajtású járművet szeszes italtól befolyásolt állapotban vezető terheltet az ellene emelt vád alól bűncselekmény hiányában fel kellett volna mentenie. A közúton elkövetett bűncselekményekre megállapított rendelkezéseket akkor kell alkalmazni, ha a közúti járművezetésre vonatkozó szabályok megszegése nem közúton okoz sérülést vagy halált. A nem közúton történő közlekedés során a közlekedési szabályok teljessége ugyanis nem alkalmazandó, csak azok, amelyek a balesetek közvetlen veszélyének az elkerülését szolgálják, így például a sebességre, a követési távolságra, a járművezetés személyi feltételeire, az irányváltoztatásra, a tolatásra, a járművek műszaki feltételeire vonatkozó szabályok. Ha a szabályszegés nem vonható e körbe, akkor közlekedési bűncselekmény megállapítására sem kerülhet sor.

A Kúria megállapításai

A Kúria is arra a következtetésre jutott: bár a tényállás elnagyolt, de egyértelműen megállapíthatónak tartotta, hogy a terhelt a versenypályán alkoholos befolyásoltság állapotában vezette a lovas fogatot, baleset történt és egy személy súlyos sérülést szenvedett. A Kúria álláspontja szerint azonban a másodfokú bíróság ítéletének teljes indokolása alapján egyértelmű az a tényállás, amelyre a döntését alapozta. Világosan leszögezte ugyanis, hogy a vád nem nyert bizonyítást abban a részében, hogy a kétségtelenül bekövetkezett baleset a terhelt magatartására vezethető vissza. Az általa okozott balesetért nem felelős, ezért nem állapítható meg büntetőjogi felelőssége a járművezetés ittas állapotban bűntettében.

II. Wolters Kluwer Jogi Konferencia
2016. május 11-12. között kerül megrendezés a II. Wolters Kluwer Jogi Konferencia, melynek fő témái között az új Ptk. gyakorlata, valamint az új polgári perrendtartás szerepel. Napijeggyel a részvétel mindössze 39.990 Ft+ áfa! Részletes program és jelentkezés >>

A Kúria szerint ugyanakkor másodfokú bíróság szem elől tévesztette, hogy a terhelt egy lovaspályán (nem közúton) lovas fogatot (nem gépi meghajtású járművet) vezetett. Mivel a baleset nem vonható abba a körbe, amiért a bűncselekmény megállapítható lenne, és mivel emiatt a terhelt nem okozott másnak nyolc napot meghaladó gyógytartamú sérülést, cselekménye valójában nem bűncselekmény. Éppen ezért álláspontja szerint járművezetés ittas állapotban vétségében a bűnösség kimondására a büntető anyagi jog szabályainak a megsértésével került sor.

Mindezekre tekintettel a Kúria a megtámadott határozatot megváltoztatta, és a terheltet az ellene járművezetés ittas állapotban bűntette miatt emelt vád alól felmentette.

Az ismertetett döntés (Kúria Bfv. II. 1.652/2014.) a Kúriai Döntések 2016/2. számában 30. szám alatt jelent meg.

---