Újabb AB határozat a sajtószabadság mellett

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Egy teljesen hihetetlen indokkal meghozott bírósági ítéletet az Alkotmánybíróság megsemmisített. Ha az ítélet precedens marad, ellehetetlenült volna a gazdasági újságírás.

Az ügy előzménye az, hogy a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2014. január 13-án kihirdetett jogerős ítélete szerint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) pernyertes lett a egy internetes gazdasági napilap kiadója   által az MNB-vel szemben indított bírósági eljárásban.
A kiadó  azt követően indított pert, hogy az MNB 2013. november 15-én kiadmányozott (és november 26-án közzétett) határozatában megállapította: az internetes szolgáltató a pénzügyi és üzleti portálon 2013. október 16-án 0 óra 00 perckor publikált „Norvégia is figyelheti a Hernádi-ügyet” című, a MOL Nyrt.-vel kapcsolatos írás nyilvános közlésével tiltott piacbefolyásolást valósított meg. A per indításával párhuzamosan sajtótámadások is indultak a jegybank – a bíróság által most helyesnek minősített – döntése miatt.

Az MNB a kiadó  cikkével kapcsolatos piacfelügyeleti eljárásában megállapította: az abban vázolt gondolatmenet alátámasztottsága, valamint a levont radikális végkövetkeztetés súlya között jelentős aránytalanság húzódott. Az írás jelentős bizonytalansági tényezőket tartalmazó gondolatmenetre épült, és nem tartalmazott utalást arra, hogy a cikk szerzője milyen konkrét lépéseket tett az általa felvázolt forgatókönyv alátámasztására vagy cáfolatára.

Az MNB így megállapította: az összességében leírt információknak a cikkben szereplő módon és csoportosításban történő ismertetése − különös tekintettel a nem ismertetett, azonban a tárgyhoz tartozó információkra (így a felvázolt forgatókönyv valószínűsége, az érintett felek reakciói) − kölcsönhatásában, együttesen megalapozatlan, félrevezető volt. A megalapozatlan, félrevezető információkat tartalmazó cikk nyilvános közléshez a kiadó  gondatlan magatartása vezetett. Mindezek nyomán az MNB a napi.hu-t novemberben 3 millió forint piacfelügyeleti bírság megfizetésére kötelezte.

A fenti ítéletet az Alkotmánybíróság határozatával megsemmisítette.

Az AB határozata alapján a fővárosi közigazgatási és munkaügyi bíróságnak új eljárást kell lefolytatnia  
az MNB határozat felülvizsgálatáról, ennek során kell a rendes bíróságnak döntenie arról, hogy az AB által meghatározott elvi szempontokat a konkrét ügyre miként kell alkalmazni.

Az AB döntése szerint „[a]zt, hogy valamely információ milyen esetben minősíthető a sajtószabadság gyakorlására figyelemmel „megalapozatlan, félrevezető, hamis” információnak, megszorítóan kell értelmezni. A valós tények, körülmények, összefüggések feltárása és közzététele elsőrendű alkotmányos feladata a sajtónak, amely tevékenységet a piacbefolyásolás fogalmának kiterjesztő jogértelmezése nem akadályozhatja. A „megalapozatlan, félrevezető” jelleg megállapítására
egyébként valós (releváns tényekkel alátámasztott) információk kapcsán csak kivételesen, a sajtó rosszhiszemű eljárása esetén van lehetőség.
Az események valamely lehetséges forgatókönyvének felvázolása, önmagában e forgatókönyv bekövetkezésének csekély esélye alapján – kifejezetten félrevezető, az esélyeket illetően megtévesztő szerkesztés nélkül – alapvetően nemtekinthető megalapozatlan tájékoztatásnak

Az Alkotmánybíróság hangsúlyozza, hogy a sajtótól elvárható magatartás mindenekelőtt a közölt információk valóságának ellenőrzésére vonatkozik. A média kötelezettsége abban áll, hogy a tőle szakmai szabályai alapján elvárható körültekintéssel felderítse a nyilvánosságra hozandó hírek,
beszámolók, elemzések valóságtartalmát, és a megállapított információkról a nyilvánosságot – a megtévesztést nélkülöző szerkesztéssel – tájékoztassa. A Tpt. 202. § d) pontja szerinti
„elvárható gondosság” követelménye nem értelmezhető úgy, hogy az a sajtót az egyébként alátámasztott tények és összefüggések valósághű közlésétől elzárja.

 

 

---