Újraszabályozzák az üzleti titok védelmét

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A kormány Parlament elé terjesztett javaslata szerint az üzleti titok védelme kikerül a Ptk. rendelkezései közül és egy új jogszabályban biztosítják azt, amely részletesen kidolgozott, átlátható formában tartalmazza az üzleti titok védelmére vonatkozó szabályozást és növeli az üzleti titok jogintézménye által érintett szektorok hatékonyságát, ezzel ösztönzi az innovációs tevékenységet is.

A törvényjavaslat (továbbiakban: Javaslat) az Európai Parlament és a Tanács által tavaly elfogadott, a nem nyilvános know-how és üzleti információk (üzleti titkok) jogosulatlan megszerzésével, hasznosításával és felfedésével szembeni védelemről szóló irányelvet (a továbbiakban: Irányelv) ülteti át a magyar jogba. Az üzleti titok jogosulatlan megszerzése, hasznosítása, illetve felfedése nyomán csökken az üzleti titok jogosultjainak esélye arra, hogy innovációs erőfeszítéseik révén kihasználják helyzeti előnyüket. Az üzleti titok védelmét szolgáló hatékony és Unió-szerte hasonló jogi eszközök nélkül a határokon átnyúló belső piaci innovációs tevékenység nem kap megfelelő ösztönzést, és az üzleti titkok nem tölthetik be kellő mértékben növekedést és munkahelyteremtést katalizáló szerepüket. A probléma kezelése érdekében a Kereskedelmi Világszervezet égisze alatt tett nemzetközi erőfeszítések vezettek a szellemitulajdon-jogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló megállapodás (a továbbiakban: TRIPS-megállapodás) megkötéséhez. A TRIPS-megállapodás többek között rendelkezik az üzleti titok harmadik személyek általi jogosulatlan megszerzésével, hasznosításával, illetve felfedésével szembeni védelméről, amelyekre vonatkozóan közös nemzetközi standardokat állapít meg. Azonban a TRIPS-megállapodás létrejötte ellenére is számottevő különbségek mutatkoznak a tagállamok jogszabályai között az üzleti titok harmadik személyek általi jogosulatlan megszerzésével, hasznosításával, illetve felfedésével szembeni védelme tekintetében, ezért szükségessé vált azoknak uniós szinten történő harmonizálása.

[multibox]

Az Irányelv két fő szabályozási területet foglal magában. Egyrészt új keretet ad az üzleti titokkal kapcsolatos anyagi jogi szabályozásnak, újradefiniálva az oltalom tárgyát és kivételeit, illetve meghatározva a jogosult, a jogsértő, és a jogsértő termékek fogalmát valamint a jogsértések esetén alkalmazandó szankciórendszert is.

Másrészt az üzleti titokkal kapcsolatos polgári jogi jogviták tekintetében eljárási rendelkezések útján biztosítja az üzleti titok megfelelő védelmét, részletszabályokat állapítva meg többek között az iratbetekintés és az ideiglenes intézkedések vonatkozásában.

Az üzleti titok és a védett ismeret (know-how) védelme a korábbiakban a Ptk. második, Az ember, mint jogalany című könyvében volt megtalálható. Az Irányelv ugyanakkor az üzleti titok védelmét a Ptk. személyiségi jogi könyvétől idegen, ám a jogintézmény természetéhez jobban igazodó vagyoni jellegű rendelkezéseken keresztül valósítja meg, ezért az Irányelv oltalmi rendszerének a Ptk.-ba való integrálása a jogalkotó szerint megbontotta volna annak különös gonddal kialakított dogmatikai egységét. Ezen túlmenően az Irányelv számos olyan, az üzleti titok védelmével kapcsolatos polgári peres eljárást érintő speciális szabály átültetését teszi szükségessé, amelyek a 2018. január 1. napjától hatályos, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) szabályozási koncepciójával, kódex-jellegével nem összeegyeztethetőek.

Mindezek alapján döntött úgy a jogalkotó, hogy az átültetési kötelezettséget egy új jogszabályban hajtja végre. Az üzleti titok a jövőben nem személyiségi jogi jellegű, hanem az ezen jogszabályban biztosított, vagyoni jogi jellegű védelmet élvez majd. Ezen megoldás egyrészről feloldja a hatályos Ptk. azon paradox megoldását, miszerint az üzleti titok és a védett ismeret (know-how) személyiségi jogi védelmet élvez, ugyanakkor ezzel párhuzamosan forgalomképes és elidegeníthető is. Az üzleti titok és a védett ismeret (know-how) a jövőben a szellemi tulajdonjogi védelem logikájára és szankciórendszerére épülő, speciális védelmet kapnak.

Az új jogszabály az Irányelvben lefektetetteknek megfelelően tartalmazni fogja az üzleti titok fogalmának, és a védelem korlátainak új megközelítését, kiegészítve az Irányelv által bevezetett új szankciórendszerrel. Az üzleti titok védelmével kapcsolatos polgári peres eljárásokban pedig a Pp. szabályainál szigorúbb titokvédelmi kötelezettség kerül bevezetésre.

Az üzleti titok fogalmának a Ptk. rendszeréből való kiemelése szükségszerűen magával vonja a kódexre hivatkozó jogszabályok rendelkezéseinek módosítását is, mivel számos olyan, törvényi szintű jogszabály volt azonosítható, amely a Ptk. üzleti titok fogalmára hivatkozik.

A Javaslat annyival pontosítja és módosítja a Ptk. hatályos üzleti titok fogalmát, hogy kifejezetten rögzíti, hogy az üzleti titok titkos, egészben vagy elemeinek összességeként nem közismert és vagyoni értékkel bíró tény, tájékoztatás, egyéb adat és az azokból készült összeállítás, amelynek a titokban tartása érdekében a titok jogosultja az adott helyzetben általában elvárható magatartást tanúsítja. Tehát a jogszabály a Ptk. felróhatósági klauzulája helyett, az általában elvárható gondosság tanúsítását írja elő a titok jogosultja számára.  A Ptk. szerinti fogalomból kikerül a jogosult gazdasági érdekének sérelme, illetve veszélyeztetése. Ezt az új jogszabály a vagyoni értékbe és annak védelmébe sűríti.

[htmlbox Változásfigyeltetés]

A know-how fogalmát is módosítja a tervezet. Az új jogszabály kimondja, hogy a know-how üzleti titoknak minősül, valamint a jogalkotó a Ptk. fogalom meghatározását kiegészíti az azonosításra alkalmas módon rögzített megoldással.

A tervezet részletesen meghatározza az üzleti titok jogosultjának jogait és kötelezettségeit. Ezek szerint a jogosult hasznosíthatja az üzleti titkot, közölheti azt harmadik személlyel és nyilvánosságra is hozhatja, amely az üzleti titok felfedésének minősül.

A jogalkotó az üzleti titok vagyoni értékének rögzítésével egyidejűleg részletes vagyoni értékű jogosultságokat biztosít a jogosult részére, így az üzleti titokhoz fűződő jogokat, jogátruházási szerződéssel, egészben vagy részben átruházhatja, és hasznosítási szerződés keretében harmadik személynek engedélyt adhat az üzleti titok hasznosítására is.

A jogosult jogszavatossággal tartozik az átruházott üzleti titokhoz fűződő jogokért, amelynek megszegése esetén a jogszerző vagy a hasznosító azonnal elállhat a szerződéstől.

A Javaslat részletesebben meghatározza az üzleti titok védelme alóli kivételeket, amelyet részben a jogharmonizációs kötelezettség miatt jelentősen kiterjeszt. Az új szabályozás értelmében az eddig ismert eseteken kívül, nem minősül az üzleti titok megsértésének:

• a jogosulttól független felfedezés, alkotás,
• a nyilvánosan hozzáférhető termék vizsgálata, elemzése,
•  a munkavállalók vagy képviselőik tájékozódáshoz és konzultációhoz való jogának gyakorlása,
• valamint a jóhiszeműség és a tisztesség követelményeinek megfelelő egyéb, az adott helyzetben általában elvárható magatartást tanúsítása. Ezzel a rendelkezéssel a jogalkotó kiterjeszti a jelenlegi szabályozást, amely csak a harmadik személytől kereskedelmi forgalomban jóhiszeműen és ellenérték fejében megszerezett üzleti titokra vonatkozott.

A jogalkotó több más esetet elkülönítve kíván szabályozni, így nem minősül az üzleti titok megsértésének:

• a jogszerűen megszerzett üzleti titok munkavállaló által a munkavállalók képviselője számára történő felfedése, ha a felfedés a munkavállaló, vagy a képviselő tájékoztatáshoz és konzultációhoz való jogának gyakorlása céljából a jog gyakorlásához szükséges mértékben történt;
•  az üzleti titok felfedése a véleménynyilvánításhoz, a tájékozódáshoz, valamint a sajtó szabadságához, és sokszínűsége védelméhez fűződő jog törvényes korlátai között, a jogok gyakorlásához szükséges mértékben;
• az üzleti titok megszerzése, illetve felfedése jogszabálysértés, vagy az üzleti tisztesség követelményeibe ütköző magatartás megelőzése, elkerülése, következményeinek elhárítása vagy csökkentése céljából, a közérdek védelmében, a cél által indokolt terjedelemben,
•  az üzleti titok megszerzése, hasznosítása, vagy felfedése, ha azt uniós aktus vagy törvény lehetővé teszi.

A Javaslat részletesen meghatározza az üzleti titok megsértésének lehetséges módjait. A jogalkotó szerint az követ el jogsértést, aki az üzleti titkot jogosulatlanul megszerzi, hasznosítja vagy felfedi. A jogszabály azt is meghatározza, hogy a fenti jogsértéseket milyen magatartásokkal lehet megvalósítani. Ilyen például a javaslat szerint, ha az üzleti titkot megszerző személy az üzleti titok jogosultjának jogszerű ellenőrzése alatt álló, az üzleti titkot tartalmazó, vagy az üzleti titok megismerésére alkalmas dokumentumhoz, dologhoz, anyaghoz vagy elektronikus adatállományhoz való engedély nélküli hozzáférés, vagy ezek bármelyikének engedély nélküli eltulajdonítása, vagy ezekről engedély nélkül másolat készítése útján szerzi meg.

Az üzleti titok jogosulatlan hasznosítása vagy felfedése valósul meg, ha az üzleti titkot a jogosult hozzájárulása nélkül hasznosítják vagy fedik fel, és ha ezt olyan személy valósítja meg, aki

• jogosulatlanul szerezte meg az üzleti titkot;
• az üzleti titokra vonatkozó titoktartási megállapodást vagy az üzleti titokra vonatkozó más titoktartási kötelezettséget sért;
• az üzleti titok hasznosításának korlátozására vonatkozó szerződéses kötelezettséget vagy más kötelezettséget szeg meg.

Az üzleti titok megsértéséhez a jogalkotó kilenc különböző szankciót határoz meg, amelyeket a jogosult önállóan és együttesen is követelhet. A jogosult a következőket követelheti a bíróságtól:

• a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől;
• a jogsértő áru előállításának, kínálásának, forgalomba hozatalának vagy hasznosításának, illetve ilyen célból történő behozatalának, kivitelének vagy raktáron tartásának megtiltását;
• a jogsértő áru megsemmisítését, vagy kivonását a kereskedelmi forgalomból, feltéve, hogy a kereskedelmi forgalomból történő kivonás nem csökkenti az üzleti titok védelmét;
•  a jogsértő áru visszahívását a kereskedelmi forgalomból vagy jogsértő mivoltától való megfosztását;
• a jogsértő általi adatszolgáltatást a jogsértő áru előállításában, forgalmazásában résztvevőkről, a jogsértő hasznosításra kialakított üzleti kapcsolatokról;
• a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását;
• a jogsértéssel elért gazdagodás visszatérítését;
• az üzleti titkot tartalmazó vagy az üzleti titkot megtestesítő dokumentumok, tárgyak, anyagok vagy elektronikus állományok összességének vagy egy részének megsemmisítését, vagy a jogosult részére történő átadását, valamint
• az ügyben hozott határozat közzétételét.

A peres utat azonban kétélű fegyverként vezeti be a jogalkotó, mivel a tervezet szerint amennyiben a felperes keresete nyilvánvalóan megalapozatlan és a felperesről megállapítást nyer, hogy az eljárást visszaélésszerűen vagy rosszhiszeműen kezdeményezte, az alperes kérheti az ezt megállapító, az ügyben hozott határozatnak a teljes vagy részleges közzétételét. Az üzleti titok megőrzésére azonban ebben az esetben is ügyelni kell. Közzétételen ebben az esetben különösen az országos napilapban, illetve az internet útján történő közzétételt kell érteni.

A jogsértő a fent meghatározott szankciók helyett kérheti az alternatív pénzbeli ellentételezés kiszabását a bíróságtól. Erre akkor van lehetőség, ha a jogsértő a hasznosítás vagy a felfedés időpontjában nem tudott és nem is tudhatott arról, hogy az üzleti titokhoz olyan másik személytől jutottak hozzá, aki azt jogosulatlanul hasznosította vagy fedte fel, a felróhatóságtól független szankciók alkalmazása aránytalan hátrányt okozna a jogsértő személynek, és az ellentételezés olyan mértékű, amely ésszerűen ellensúlyozza az üzleti titok jogosultja számára a jogsértéssel okozott hátrányt.

Az üzleti titok védelmére tekintettel a jogszabály a Pp. általános szabályaitól való eltéréseket határoz meg.

A Javaslat szerint az eljárásban résztvevők vagy az eljárás irataihoz hozzáférők az így megismert üzleti titkot, illetve a per tárgyát képező, feltételezett üzleti titkot kötelesek megtartani, amely titoktartási kötelezettség az eljárás befejezését követően, korlátlan ideig fennmarad.

A jogalkotó két esetet nevesít a titoktartási kötelezettség megszűnésére. Az egyik, ha jogerős bírósági ítélet megállapítja, hogy a per tárgya nem minősül üzleti titoknak. A másik eset, ha a perben érintett üzleti titok közismertté vagy az érintett gazdasági tevékenységet végző személyek számára könnyen hozzáférhetővé válik.

A Javaslat pénzbírság kiszabásáról rendelkezik arra az esete, ha a jogsértő nem tesz eleget a bírósági ítéletben foglaltaknak, amely mindaddig ismételten kiszabható.

---