“Jó ügyvédnek nem kell honlap”


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Tudtuk eddig is, hogy a magyar ügyvédek kisebb részének van csak honlapja, és azok jelentős része is vagy elavult, vagy nem tölti be az elvárható funkcióit. Most igyekszünk megcáfolni a fenti kijelentést.


Igazából nehéz megmagyarázni, hogy miért kell egy ügyvédnek, ügyvédi irodának honlap, mivel annyira nyilvánvaló manapság minden szolgáltató részéről a bemutatkozó oldal létezése. Mégis ha röviden összefoglalnám, azt mondanám:

Azért, hogy több ügyfele legyen.

A honlap nem más, mint egy kommunikációs eszköz. Mint ilyennek, több funkciója van: pr, marketing, brandépítés és ápolás – ha szakmai érveket akarunk felsorakoztatni. De nézzük mik ezek a gyakorlatban.

Melyek az ügyvédi honlap szinte kötelező elemei?

A honlap nem más, mint egy névjegy. Mi döntjük el, hogy mit és milyen terjedelemben írunk rá. De mint a névjegynek is vannak kötelező, ésszerű elemei (név, cég, pozíció, cím, telefonszám, email cím), a honlapnak is vannak olyan elemei, ami nélkül értelmetlen a létezése. Melyek ezek az elemek?

Az ügyvéd és az iroda neve

Alapvetőnek tűnik, de nem árt, ha a domain név is utal erre. Természetesen a domain előre vetítheti az iroda profilját is (pl. www.vedougyved.hu), amennyiben ez megfelel a Kamarai szabályoknak. Mutassuk be az ügyvédeket, akik az irodában dolgoznak, egy mini CV keretében. Szorítkozzunk a releváns tartalmakra, nem érdekes, hogy hol járt gimnáziumba vagy hogy Cum Laude végezte a jogi egyetemet.

Ügyvédvilág hírlevél

Friss hírek, szakmai cikkek, bírósági döntések, jogszabályfigyelő.

Kéthetente megjelenő hírlevelünkben összefoglaljuk az elmúlt időszak aktuális változásait, válogatunk értékes szakmai tartalmainkból, valamint tájékoztatjuk a legújabb szakirodalmakról, szolgáltatásokról, képzésekről.

Feliratkozás >>

Az fontosabb, hogy milyen típusú ügyekben van a legnagyobb tapasztalata, esetleg milyen irodákban dolgozott már. Nyugodtan rakjuk fel az ügyvédjelölteket is – komolyabbnak tűnik az iroda. Az asszisztencia viszont szintén a “senkit nem érdekel” kategóriába tartozik, ezért mellőzzük.

A szakterületek, amivel az ügyvéd foglalkozik

Nem érdemes a “gazdasági jog minden ágában otthon vagyunk” kitételekkel operálni. Menjünk bele a részletekbe. Az emberek specialistát keresnek, aki megoldja az adott problémájukat. Ha az ügyvéd honlapon ezt a területet látják, akkor nagy eséllyel ezt az ügyvédet választják. Ugyanígy kerülendő a “teljes értékű polgári és büntetőjogi praxissal rendelkezünk” és a “full service law firm” a nagyoknál.

Elérhetőség

Gondolkozzunk online aggyal. A mobilon történő böngészés lassan átveszi az előnyt az asztali gépektől. Ha mobilon nézzük az ügyvéd elérhetőségét, akkor vagy emailt akarunk neki írni, vagy fel akarjuk hívni vagy a térképen keressük. Erre gondolni kell a honlap elkészítésénél. Google térkép, kattintható telefonszám – hogy csak néhány könnyítést említsünk. Ne veszítsünk el ügyfelet azért, mert nem tudta a honlapról kimásolni a telefonszámukat. Apropó mobil:

Mobilbarát honlap

Reméljük ezt 2015-ben már nem is kell elmondani. Optimalizáljuk mobilra a honlapunkat, ha másért nem, a fenti okok miatt. 6000 ügyvéd van csak Budapesten. Ha már ön azon kevesek közé tartozik, akinek van honlapja, ne azért veszítsen potenciális ügyfelet, mert 1 perc nagyítózás után becsukja a honlapját.

Blog

Jelenleg az egyik legfontosabb része a honlapnak, több okból is. Bizonyos kutatások szerint 67%-kal nő a leadek, azaz a potenciális ügyfelek száma, mások szerint 170%-kal növelhetjük az oldal látogatóinak számát saját bloggal. A lényeg: az emberek a neten nem ügyvédet keresnek, hanem megoldást a problémáikra.

És ha ön pont erről a problémáról írt egy blogbejegyzést a saját oldalán, vajon melyik ügyvédet fogja megbízni ezzel az üggyel?

Másik lényeges funkciója a blognak szintén az ügyvédválasztás folyamatban található. A jogkereső polgárok 4 lépésben jutnak el a kiválasztott ügyvédig. Ebből az egyik a validálás, vagyis amikor a kinézett ügyvédet leellenőrzik a neten. Nem kell bonyolult dologra gondolni, beírják a nevét és megnézik, hogy mit lehet róla tudni, például találkozhatunk-e cikkeivel a sajtóban. Ha megtalálják a blogját, akkor látszik, hogy egy vagy több téma szakértője, aki publikál, és a tudása által vonzza be az ügyfeleket. És a keresőoptimalizálásról még nem is beszéltünk.

Facebook

Ha úgy ítéljük meg, legyen Facebook oldalunk is. De vigyázzunk: nem kell mindenkinek Facebook. Ha nem olyan jellegű az ügyfélkörünk vagy nem értünk a céges Facebook oldal üzemeltetéséhez, inkább konzultáljon szakértőkkel.

A fenti funkciókból következik, hogy a jó honlap betölti ezen feladatokat. Ügyfeleket tud szerezni, erősíti a brandet, pozícionálja az irodát vagy magát az ügyvédet – pozitív képet alakít ki magáról. Bizalmat ébreszt és tart fenn. Kiemeli a honlap gazdáját a tömegből. Egy fiatal ügyvéddel beszélgettem, akinek a honlapja minden fenti kritériumnak megfelel és ő elmondta, hogy a legjobb ügyfelei a honlapján keresztül érkeznek. Jobb ügyfelei lesznek. Az internethasználó közönség eleve jobb anyagi körülmények közt él, magasabban képzett és tájékozottabb – tehát jó ügyfél.

De mennyibe kerül egy honlap?

Erre azt szoktuk mondani: “mennyibe kerül egy autó?”. Milyen legyen a felszereltség, mire akarja használni? El lehet készíteni egy honlapot 30 ezer forintból és több millióból is, ahogy autót is lehet venni 150 ezer és 150 millió forintért is. Mi egyiket sem javasoljuk. Ahogy autóban sem. 
 


Kapcsolódó cikkek

2024. április 19.

Jogi tudatosság a profit érdekében

Megalakult a KKVHÁZ Jogi Bizottsága Dr. Gábriel Gyula ügyvéd vezetésével, aki a Bogsch és Társai Ügyvédi Iroda irodavezetője. A Bizottság célja, hogy felhívja a KKV-k figyelmet a jogi tudatosságra, hogy a jogi munka ne legyen tűzoltás.

2024. április 15.

Felszámolná a nemek közötti bérszakadékot az EU

A bérek átláthatóságáról szóló európai uniós irányelv hamarosan részletes jelentésre kötelezi a közép- és nagyvállalatokat a női és a férfi dolgozóik fizetéséről. Az Európai Bizottság döntése értelmében a kikért adatok alapján akár bírósági pert is indíthatnak majd a hátrányosan érintett alkalmazottak – hívja fel a figyelmet az EY. A tanácsadócég kollégái arra ösztönzik a társaságokat, hogy minél hamarabb világítsák át a szervezetüket, és szükség esetén tegyék meg a bérszakadék megszüntetéséhez vezető lépéséket.