Tönkrement a merevlemezem – most mit csináljak?

  • Értesítő a rovat cikkeiről

A Windows fájlkezelőjében érdekes ikonok jelentek meg: minden meghajtó egy nagy piros X-szet kapott. Az ellenőrző program megnyitásakor az látszott, hogy a lemez kondíciója 10 százalék, a becsült élettartama 10 nap. Vajon mi történt, és főleg mit lehet ilyenkor tenni? Hiszen a 10 nap nem azt jelenti, hogy még 10 napig dolgozhatok a gépen, hanem azt, hogy 10 nap alatt minden lehetőt meg kell tenni adatainkat megmentéséért.

Ez a helyzet súlyos problémát jelent, hiszen, ha elromlik a lemez, az egyrészt megakadályozza a munkát – a programjaink elérhetetlenek lesznek, másrészt nem érjük a dokumentumainkat és az adatainkat sem. Az elromlott lemezekről az adatokat elvileg visszanyerhetjük, azonban ennek költsége rendkívül magas lehet. Ha a korábbi cikkek szerint az adatok legalább egy részét már felhőben tartottuk, akkor egy másik – működő – számítógépről folytathatjuk a munkát. Ehhez persze a másik számítógépen célszerű egy új fiókot nyitni – a saját felhasználónévvel –, mert a felhőelérés mindig a felhasználóhoz kötött, így kényelmesen csak úgy férhetünk hozzá az adatokhoz, ha a számítógépbe a saját fiókunkkal lépünk be. Vigyük végig ezt a gondolatot és kiderül, ha minden adatunk a felhőben van, akkor a fenti problémával nem lehet bennünket zavarba hozni.

Kérdés: hogyan lehet előre tudni, hogy a merevlemez elromlott? Szerencsére létezik a merevlemezekbe beépített előrejelző rendszer, amellyel azok állapota folyamatosan megfigyelhető. A megfigyelés eredményét pedig egy program képes a tudtunkra hozni.

SMART – egy kis történelem

Először az IBM használt ellenőrző rendszert 1992-ben, amit PFA-nak, Predictive Failure Analysis-nek hívtak (hiba-előrejelző analizátor). Itt a rendszer több fontos lemezparamétert figyelt, de a kommunikáció a merevlemez és a megfigyelő szoftver között csak bináris volt: annyit tudott jelenteni, hogy a rendszer „OK”, vagy hamarosan meghibásodik. 1995-ben a Compaq egy ItelliSafe nevű rendszerrel jelent meg, a Seagate, Quantum és Conner merevlemezgyártókkal közösen (a három nagy gyártóból mára csak egy maradt, a Seagate felvásárolta a Connert, és a Quantumot). A Compaq 1995-ben IntelliSense néven adta be a rendszert szabványosításra, ekkorra már támogatóként mögötte állt az IBM, az elmondott három gyártó és a Western Digital, amely cég akkor még egyáltalán nem használt semmilyen meghibásodást előrejelző rendszert. Később ezt a technológiát bővítették ki és nevezték el S.M.A.R.T-nak (Self-monitoring, Analysis and Reporting Technology, amit manapság egyszerűen SMART-nak írnak; ez az önmonitorozó, analízis és jelentő technológia). Ez a rendszer a meghibásodások és bizonyos lemezparaméterek közötti összefüggésre épül, a mért értékek a megbízhatósággal vannak összefüggésben. Azóta ez a technológia jelentősen továbbfejlődött, és a mai merevlemezek rengeteg adatot szolgáltatnak ahhoz, hogy a megfelelő programok azt feldolgozhassák.

A rendszer lényege az, hogy előre jelezhessen bizonyos meghibásodásokat. A Google 2007-ben bemutatta azt a statisztikát (az eredeti jelentés itt érhető el), amelyet saját merevlemezeinek élete során vettek fel. Ebben több mint 100 ezer lemez adatait analizálták, 2005 decembere és 2006 augusztusa között. A következő megállapításokat tették:

A 60 napban, ami a lemez első javíthatatlan szektor meghibásodását követi, a lemez átlagban 39-szer valószínűbb, hogy tönkremegy, mint azok a lemezek, ahol ilyen hiba nem történt.

Az első szektoráthelyezések (itt háromféle áthelyezésről van szó, ami minket pontosan nem érdekel) szintén erős korrelációt mutattak a magasabb meghibásodással.

A hőmérséklet és a lemez használata nem volt hatással a meghibásodásra (vagyis a magas hőmérséklet és az erős használat nem eredményezett nagyobb valószínűséggel hibát).

Jelentős számú lemez meghibásodott, különösebb előjel nélkül.

munka, számítógép

Windows-alapon a legismertebb program a HDSentinel. Ezt a programot Máté János magyar fejlesztő írta. Az ismert programok közül ez képes a legtöbb féle merevlemezzel dolgozni

Ezekből csak egyetlen következtést vonhatunk le: az a mennyiségű adat, amelyet a Google vizsgált, gyakorlati bizonyságát adja annak, hogy ha egy rendszerrel képesek vagyunk a lemez által kínált adatokból a meghibásodási jelentéseket megfigyelni, akkor nagy valószínűséggel sikerül megállapítanunk, hogy mikor válik a merevlemezünk éretté a cserére. A fontos itt az előrejelzés, még az előtt, hogy a lemez tönkremenne, és a rajta tárolt adatok, operációs rendszer megsemmisülne.

SMART, SMARTER, SMAR-TEST

Több olyan program létezik, amelyikkel ezt az előrejelzést meg tudjuk valósítani. A legtöbb Windows-alapú rendszereken fut, de létezik egy – a smartmontools –, amely csak parancssori üzemmódban kezelhető (Linux alapon fejlesztették). Egy fejlesztő írt hozzá grafikus kezelői felületet, ez a GSmartControl, amellyel a parancssori kezelés elfelejthető. Ez az egyetlen olyan program, amely Linuxon (sokféle verzión), OS-X-en és Windows-on is futtatható. Ez egy nagyon komplex program, aminek a használata mély informatikai ismereteket igényel, előnye, hogy ingyenesen elérhető mind az alapprogram és a grafikus felület is.

Windows-alapon a legismertebb program a HDSentinel. Ezt a programot Máté János magyar fejlesztő írta. Az ismert programok közül ez képes a legtöbb féle merevlemezzel dolgozni, akár belső, akár külső legyen az, ismeri a speciális, tömbökbe foglalt rendszereket is (ezeket RAID-nek hívják). A program irányítófelülete elég bonyolult, de az alapbeállításokat nem szükséges módosítani. A HDSentinel folyamatosan rögzíti a merevlemez állapotát, ezeket különböző paneleken láthatjuk. A program indításakor a fő státuszablak jelenik meg, ahol a diszk kondícióját látjuk, valamint egy grafikonon ennek az elmúlt hónapbeli értékeit. A státuszállapotot szövegesen is megjeleníti egy keretben, amelynek színe zöld, ha minden rendben van. Itt a lemez várható élettartamát is láthatjuk, ami 1000 nap, ha a lemez hibátlan.

NOSMART

Akkor kell figyelni, ha a zöld szín megváltozik. Ha sárga, akkor alapvetően még nem várható semmilyen komoly probléma, legalábbis hamarosan. Piros a mező akkor, amikor a lemez állapota kritikusra váltott. Itt egy tanács is megjelenik, ha a lemez állapota azt indokolja. Például azt, hogy azonnal mentsük az adatainkat. A programban beállítható, hogy katasztrófa esetben milyen email címre küldjön levelet, illetve, hogy milyen programot indítson el. Egyszerű a helyzet, ha van hálózati tároló (NAS), vagy USB-n egy külső merevlemezt csatoltunk a gépünkhöz, mert ekkor a mentés valóban elindulhat automatikusan, ami után a rendszer számítógépet ki is kapcsolhatja. Egy ilyen jelentés segítséget adhat abban is, hogy a merevlemezt garanciálisan kicserélhessük. Erre a program fel is hívja a figyelmet. Mivel egy-egy merevlemez tetemes költséget jelenthet, ezért a gyártó a legtöbbre 3-5 év garanciát ad. A kereskedők legtöbbször csak 1 évet írnak a garancialevélre, viszont a lemezek valódi garanciáját a gyártó weboldalán a lemez gyártási számának beírásával ellenőrizhetjük. Ha a lemez még garanciális, a gyártók ingyen kicserélik a hozzájuk beküldött lemezeket.

A HDSentinelből vásárolható egyedi licensz, de családi verzió is, amellyel 5 számítógép figyelését oldhatjuk meg. Figyelemre méltó, hogy ez örökös licensz, ami azt jelenti, hogy minden új verziót megkapunk, és új számítógép vásárlása esetén a licensz átöröklődik. A Windows verzió mellett létezik Linuxos verzió is. Ez természetesen szintén parancssori működésű, és nincsen hozzá grafikus kezelőfelület, viszont ingyenes.

Fogyasztói adásvétel, kellék- és termékszavatosság

Fuglinszky Ádám legújabb könyve a fogyasztói adásvétel, a kellékszavatosság és a termékszavatosság kérdéskörével foglalkozik, különös tekintettel azokra a problémás pontokra, amelyek az új Ptk. és az uniós jog találkozásával függenek össze.

Megnézem >>

A probléma gyökere

Az elromlott merevlemez további vizsgálata – a HDSentinel segítségével – azt mutatta, hogy nagy számú hibás szektor jelent meg rajta (a merevlemezen az adatokat csoportokba rendezve találjuk meg, egy-egy ilyen csoportot szektornak hívnak; a lemezen sok millió ilyen csoport van, ezekben tárolódnak a felírt adatok). És ráadásul a sok elromlott szektor áthelyezése a tartalékterületre nem sikerült (a lemezeken bizonyos számú tartalék tárolókapacitás található, az elromlott adatterületeket képes a lemez saját maga áthelyezni erre a tartalékterületre). Az, hogy az áthelyezés miért nem sikerült, nem derült ki, de a napló, amit a HDSentinel megjelenített, azt mutatta, hogy a hibás szektorok száma folyamatosan növekedett.

Néhány nap alatt érte el a 400-as számot, ami már lehetővé tette a lemez garanciális cseréjét.

A példában említett 10 nap elegendő volt arra, hogy a lemezről teljes mentés készüljön, amit az újonnan vásárolt merevelemezre másoltunk, így azt a számítógépbe helyezve minden visszaállt az eredeti állapotra, mintha semmi nem történt volna.

  • Értesítő a rovat cikkeiről
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az jogaszvilag.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!