Útmutató az online jelenléthez jogászoknak – 1. rész


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A professzionális online jelenlét a személyes márka és az ügyfélkör építésének fontos eszköze. Cikksorozatunkban bemutatjuk, hogyan érdemes belevágni saját honlapunk megtervezésébe: a domain név kiválasztásától a honlapkészítés lehetőségein át szó lesz a felhasználóbarát kialakítás fontosságáról, valamint kitérünk a webes megjelenés egyes további csatornáira is.


Ahogy arról korábban is írtunk, a jó ügyvédnek márpedig kell honlap. Ezt kiegészítenénk azzal, hogy cikksorozatunk nem feltétlenül csak ügyvédeknek szól: bármilyen jogászi munka esetén hasznos lehet, ha van egy online portfóliónk, amely tartalmazza rövid önéletrajzunkat, és például a publikált tanulmányainkat vagy a blogunkat, mivel ez növeli a hitelességet, és ennek köszönhetően akár szerzői, oktatói megbízásokat is kaphatunk.

Elsőként a webes jelenléttel kapcsolatos alapvető tudnivalókat foglaljuk össze, ezek közül is a domain nevek kérdését.

A domain név rövid története
Az internet használatának kezdetén csak kevés számítógép csatlakozott össze. A kapcsolatok minden esetben IP-címek alkalmazásával jöttek létre, a számítógépeket IP-címükkel azonosították. A hálózatra csatlakozott eszközök számának növekedésével ez egyre körülményesebbé vált. Az első megoldás a problémára egy szövegfájl létrehozása volt, amely a számítógépek neveit és a hozzájuk tartozó IP-címeket tartalmazta. Egy idő után azonban a fájl nagysága miatt nehézkessé vált az adatkezelés. Erre a problémára 1983-ban a Wisconsini Egyetem fejlesztett ki megoldást: létrehozta a Domain Name System-et (DNS), amely automatikusan végzi a szöveges nevek és az IP-címek konverzióját. Az említett szöveges nevek a domain nevek.

A domain név kiválasztása

Domain név alatt – az Internet Szolgáltatók Tanácsának (ISZT) Domainregisztrációs Szabályzatával egyezően – a felsőszintű (valami.hu) vagy valamelyik az alá rendelt második szintű közdomain alatt (pl. valami.info.hu) létrehozott nevet értjük.

Amikor kiválasztunk magunknak egy domain nevet, számos szempontot figyelembe kell vennünk.

1. Ne sértsük más jogát

A professzionális online jelenlét a személyes márka, az ügyfélkör építésének fontos eszköze bármilyen jogászi munka esetén

Az ISZT Domainregisztrációs Szabályzata kimondja, hogy „A domain-igénylő a delegálni kért domain nevét a jogszabályok és a szabályzat keretei között szabadon választja meg, ugyanakkor a lehető legnagyobb gondossággal tartozik eljárni a tekintetben, hogy az általa választott domain név, annak igénylése, illetve annak használata más személy vagy szervezet jogait (pl. névkizárólagossághoz fűződő jogát, személyiséghez fűződő jogát, kegyeleti jogát, szellemi tulajdonhoz fűződő jogát, stb.) ne sértse. A domain-igénylőtől elvárható, hogy a domain név megválasztása előtt ellenőrizze a cégjegyzéket, illetve a védjegy adatbázist.”

Az előzetes utánajárással megelőzhetjük a későbbi esetleges vitás helyzeteket.

Néhány link a kutatás elkezdéséhez: Magyar Szabadalmi Hivatal adatbázisa; Közösségi védjegyek; Nemzetközi védjegyadatbázisok; Espacenet adatbázis.

Saját nevünk vagy ügyvédi irodánk nevének domain névként bejegyzése jó választás lehet azzal, hogy a következő szempontokat is javasoljuk figyelembe venni.

2. Legyen egyszerű begépelni, legyen minél rövidebb, és az sem árt, ha megjegyezhető

Minél rövidebb egy domain név, annál kisebb az elgépelés lehetősége (a .hu domain név 2-40 karakterből állhat). Bonyolult családnevek esetén érdemes lehet megfontolni monogram alkalmazását. A magyar domain névtérben a két, illetve három karakterből álló domain nevek nagy része már foglalt, de például a „dr.” előtag alkalmazása segíthet.

Arra is érdemes figyelni, hogy ne alkalmazzunk máséhoz (különösen, ha konkurenciánk) nagyon hasonló domain nevet, mivel a jogsértés mellett az a probléma is felmerülhet, hogy az ügyfél véletlen elütés folytán a másik domain névhez – és így adott esetben a konkurenciánkhoz – tartozó honlapra jut.

Bár ma már a látogatók nagy része keresőkből érkezik, és a könyvjelzők alkalmazása is elterjedt, a megjegyezhetőség jól jöhet, ha az ügyfelek egymásnak ajánlják az oldal felkeresését. Ennek körében az is fontos lehet, hogy ha a név kiejtésmódja eltér az írásmódjától, akkor megfontolandó mindkét változat regisztráltatása.

3. Ne legyen foglalt

A foglaltságot a hivatalos domain-nyilvántartó oldalon lehet ellenőrizni. Emellett érdemes lehet ránézni a törlés előtti parkolásban levő domain nevek listájára is. Ezek olyan domain nevek, melyek hamarosan felszabadulnak (az eddigi használó általi újraregisztráltatás hiányában).

Ha mindenképpen szükségünk van egy már foglalt domain névre, megkísérelhetjük felvenni a kapcsolatot a domain név jelenlegi használójával, aki ha úgy dönt, – általában ellenértek fejében – átengedheti nekünk a használatot*. A domain név használójának adatait itt tudja lekérdezni.

A domain nevek felépítése

A domain nevek hierarchiája olyan, mint az operációs rendszerek hierarchikus fájlstruktúrája (például: C:FelhasználókXYDokumentumokCikkekAbrak), de a struktúra alá-fölérendeltségi viszonyai fordítottan jelennek meg, jobb oldalon helyezkedik el a hierarchia csúcsa, majd ponttal elválasztva a további szintek, például: http://net.jogtar.hu/.

A legfelső szinten az úgynevezett Top Level Domainek (TLD) állnak. Kezdetben a következő TLD-ket alkalmazták: .edu (egyetemek, oktatási intézmények); .com (vállalatok); .mil (katonai szervezetek); .gov (kormányzati szervezetek); .net (hálózati szervezetek); .org (egyéb szervezetek). Többek között a felsoroltak alkotják az úgynevezett általános vagy generic TLD-k (gTLD) körét. A TLD-k másik fő fajtáját – melyeket az USA-n kívüli internethasználatra tekintettel hoztak létre – az országkódot megjelenítő country code TLD-k (ccTLD) képezik (a .hu tehát Magyarország ccTLD-je).

A fenti példában tehát a „jogtar” a domain név, a „net” pedig úgynevezett aldomain, mely a domain névhez kapcsolódóan aloldalak, csoportok létrehozását teszi lehetővé, így a különböző célú oldalak külön is linkelhetők, és keresőoptimalizálási szempontból is jó, ha az adott szolgáltatásra utaló kulcsszó szerepel a link címében.

4. Melyik TLD-ket alkalmazzuk?

A .hu alkalmazása mellett szól, hogy sokan ismerik, így a megjegyezhetőségen felül a hitelességet is erősíti. Emellett kizárólag Magyarországon végzett tevékenység esetén ezzel a végződéssel a szolgáltatásnyújtás helye is jelezhető.

Érdemes lehet az Európai Unió ccTLD-jeként bevezetett .eu, valamint a .com névtérben való regisztráció is (az összes domain név mutathat majd ugyanarra a honlapra), főként, ha nem csak hazai ügyfélkört szeretnénk kiszolgálni.

5. Szabályzatokban szereplő követelményeknek való megfelelés

Egy .hu domain név esetén az ISZT Domainregisztrációs Szabályzatában foglaltaknak kell megfelelni: a már említett kritériumokon kívül további formai és tartalmi megkötéseket is figyelembe kell vennünk.

Formai követelmény például, hogy a domain név a latin ábécé kisbetűit, a numerikus karaktereket és a kötőjelet tartalmazhatja, jelentéstartalmát tekintve többek között arra kell ügyelnünk, hogy a domain név ne legyen jogellenes, megbotránkozást, félelmet keltő vagy megtévesztő. Ezekkel a kategóriákkal kapcsolatban érdemes elolvasni a Tanácsadó Testület elvi állásfoglalásait, emellett az egyedi állásfoglalások is iránymutatást nyújthatnak. A Tanácsadó Testület mibenlétére részletesen is kitérünk a cikk végén.

A személyiség és a média a polgári és a büntetőjogban

Számos izgalmas, elgondolkodtató, különböző nézőpontot felvillantó tanulmány szerepel a kötetben, mely felöleli a téma polgári jogi és büntetőjogi vonatkozásait, bemutatva az ide vágó hazai bírói gyakorlatot is.

További információ és megrendelés >>

6. Kell az ékezetes változat is?

Ha a választott domain név írásmódjában ékezetek szerepelnek, javasoljuk az ékezetes és az ékezet nélküli változat használati jogának megszerzését is. Ezáltal elkerülhető, hogy az ügyfél véletlenül egy másik weboldalra tévedjen, illetve a konkurenciánk sem fogja tudni a későbbiekben regisztráltatni az ékezetes változatot. Ugyanakkor arra figyelni kell, hogy email címeket az ékezetes domain névhez nem lehet létrehozni (erről a következő cikkünkben lesz szó), emellett bizonyos böngészők nem támogatják az ékezetes domain nevet.

7. Alkalmazzunk kötőjelet?

A kötőjeles domain név hátránya, hogy a kötőjel könnyen kifelejthető, emellett ha az ügyfél ajánlja a szolgáltatásunkat, erre külön figyelnie kell, így nagyobb valószínűséggel adja tovább hibásan az információt. Előnyös ugyanakkor amiatt, hogy a keresőmotorok külön fogják venni a kötőjellel elválasztott részeket (külön kulcsszóként értelmezik).

*Domainregisztrációs Szabályzat 7. pont, http://www.domain.hu/domain/szabalyzat/szabalyzat


Kapcsolódó cikkek

2024. március 28.

A törvényességi felügyeleti eljárás és a kényszertörlés viszonya

A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) szabályozza a törvényességi eljárást, illetve az ahhoz bizonyos értelemben szorosan kapcsolódó kényszertörlési eljárást. A törvényességi felügyeleti eljárás célja, hogy a cégnyilvántartás közhitelességének biztosítása érdekében a cégbíróság intézkedéseivel a cég törvényes működését kikényszerítse.

2024. március 25.

Az EU vizsgálatot indított az Apple, a Google és a Meta ellen

Az Európai Bizottság vizsgálatot indított az Apple, a Google és a Meta ellen, hogy megfeleltek-e a digitális piacokról szóló szabályozásnak (DMA) – jelentette be Margrethe Vestager digitális korra felkészült Európáért felelős uniós biztos hétfőn.

2024. március 25.

Duna House: a tavalyinál 7 százalékkal költöttek többet ingatlanvásárlásra az év elején

Országos átlagban a tavalyinál 7 százalékkal többet, csaknem 43 millió forintot fordítottak otthonteremtésre a vásárlók 2024 elején. Az átlagos négyzetméterárak alapján azonban 30 millió forint is elegendő lehet a vizsgált vármegyeszékhelyeken, akár ház, akár lakás legyen is az ingatlancél – közölte a Duna House ingatlanforgalmazó értékesítési adatai alapján hétfőn.