A tisztességes eljárás elve Strasbourgban

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Cikkünkben azt járjuk körül, hogy mit is jelent valójában és miből áll a tisztességes eljárás elve, illetve hol a helye az Európai Emberi Jogi Egyezményben?

1. Mindenkinek joga van arra, hogy ügyét a törvény által létrehozott független és pártatlan bíróság tisztességesen, nyilvánosan és ésszerű időn belül tárgyalja, és hozzon határozatot polgári jogi jogai és kötelezettségei tárgyában, illetőleg az ellene felhozott büntetőjogi vádak megalapozottságát illetően. Az ítéletet nyilvánosan kell kihirdetni 

2. Minden bűncselekménnyel gyanúsított személyt nem szabad mindaddig bűnösnek tekinteni, ameddig bűnösségét a törvénynek megfelelően meg nem állapították. 

3. Minden bűncselekménnyel gyanúsított személynek joga van – legalább – arra, hogy 

• a) A legrövidebb időn belül tájékoztassák olyan nyelven, amelyet megért, és a legrészletesebb módon az ellene felhozott vád természetéről és indokairól; 
• b) rendelkezzék a védekezésének előkészítéséhez szükséges idővel és eszközökkel; 
• c) személyesen, vagy az általa választott védő segítségével védekezhessék, és ha nem állnak rendelkezésére eszközök védő díjazására, amennyiben az igazságszolgáltatás érdekei ezt követelik meg, hivatalból és ingyenesen rendeljenek ki számára védő ügyvédet; 
• d) kérdéseket intézzen vagy intézhessen a vád tanúihoz és indítványozhassa mentő tanúk megidézését ugyanolyan feltételek mellett, mint ahogy a vád tanúit megidézik, illetve kihallgatják; 
• e) ingyenes tolmács álljon rendelkezésére, ha nem érti, vagy nem beszéli a tárgyaláson használt nyelvet.

A tisztességes eljárás elvével kapcsolatban a Bíróság az eljárása folyamán az interpretation autonome elvet érvényesíti, vagyis a Bíróság a 6. cikk minden egyes pontját önállóan értelmezi. Ez pedig azt jelenti, hogy a strasbourgi eljárásokban rengeteg olyan ügy szerepel, mely nem általában a tisztességes eljárás megsértésével kapcsolatos, hanem a 6. cikk egyes pontjaiban megfogalmazott tételekkel. Tartalmilag ide tartoznak az alábbi kitételek:

• független és pártatlan bíróság
• nyilvános tárgyalás
• ésszerű időn belüli befejezés
• törvényes és megalapozott vád
• az ítélet nyilvános kihirdetése
• ártatlanság vélelme (hozzá tartozik a hallgatáshoz való jog és az önvádra kötelezés tilalma)
• jelenléti jog
• tájékoztatáshoz való jog
• alaki és anyagi védelem
• indítványozási és észrevételezési jog
• fegyveregyenlőség elve
• anyanyelv használatához való jog
• tolmácshoz való jog

Mit is jelent valójában általában a tisztességes eljárás elve, és hol a helye az Európai Emberi Jogi Egyezményben (a továbbiakban Egyezmény)?

A kérdésre csak úgy válaszolhatunk Bárd Károly szerint, ha megegyezünk abban, hogy mit is értünk demokrácián. Az ítéletekben a tisztességes eljárás hangoztatása mellett ugyanis gyakran szerepel a demokratikus társadalom fogalma is. A tisztességes eljárás és a demokratikus berendezkedés mögött viszont – első látásra – szoros összefüggés nem figyelhető meg. Az ítéletekből azonban megállapítható, hogy az Európai Emberi Jogi Bíróság (továbbiakban Bíróság) a demokratikus társadalom fogalmát rendkívül szélesen értelmezi. Lényegében követi az Európa Tanács statútumában elfogadott definíciót. Itt a demokrácia feltételeként jelölik meg nemcsak a többség uralmát, a közösségi önkormányzatot és a politikai részvételt, hanem a pluralizmust, a türelem elvét, a törvények uralmát és a jogállamiságot. Ez utóbbiakról pedig csak akkor beszélhetünk, ha szavatolt a joghoz való hozzáférés és a jogérvényesítés lehetősége, valamint a garanciákkal körülbástyázott büntetőeljárás.  Bárd szerint ez a széles értelemben felfogott demokrácia közelebb visz bennünket a fentebb megfogalmazott kérdéshez, hiszen ebből levezethető az eljárás minősége. Ezen belül pedig az eljárási biztosítékoknak van kiemelkedő jelentőségük. Ezért amikor a Bíróság azt vizsgálja, hogy valamely jog korlátozása szükséges volt-e egy demokratikus társadalomban, akkor nemcsak a beavatkozás mértékére van figyelemmel, hanem az eljárás alapját jelentő jogszabályra is. A Bíróság megnézi például, hogy megvoltak-e a szükséges eljárási garanciák. Az eljárás minősége mellett – az úgynevezett szükségességi teszt közben – felvetődik a bírói út kérdése is. Ezek azok az értékek, amelyeknek szinte mindig jelentőségük van a döntéseknél.  (Bárd Károly: Emberi jogok és büntető igazságszolgáltatás Európában. A tisztességes eljárás büntetőügyekben – emberijog-dogmatikai értekezés. Magyar Hivatalos Közlönykiadó, Budapest, 2007 7-103.)

Szabad bizonyítás és tisztességes eljárás

Érdekes kérdést vet fel Bárd, amikor könyvében azt írja, hogy a Bíróság az előtte folyó ügyek nagy részében „éppen a szabad bizonyítás rendszerének állít korlátot a tisztességes eljárás elvére való hivatkozással. Ezekben a döntésekben relativizálják a szabad bizonyítási rendszer alaptételének érvényét, amely szerint a bíróságra tartozik annak eldöntése, hogy az igazság kiderítése érdekében milyen bizonyítási eszközöket és milyen módon vizsgál.” (Bárd: i.m. 50-51.) Erre példa a Delta v. France 11444/85 (19/12/1990) A191-A ügy, melyben a kormány hiába védekezett azzal, hogy országában a jogszabályok megengedik a szabad bizonyítás elvét, a Bíróság kimondta az Egyezmény megsértését a tisztességes eljárás szempontjából.

Változásfigyeltetés
Ne maradjon le! Használja Változásfigyeltetés szolgáltatásunkat az Önt érdeklő jogszabályok, jogterületek és tárgyszavak figyeltetésére! Megrendelés >>

A törvénysértően beszerzett bizonyítékok kérdése

Mivel az Egyezmény nem szól a törvénysértően beszerzett bizonyítékok tilalmáról, ezért a Bíróság a döntéseiben kénytelen kimondani, hogy az e szempontból felvetett kérdéseket a nemzeti bíróságoknak kell megválaszolniuk.

A védelem kérdése

Békés Ádám ügyvéd szerint a Bíróság „különbséget tesz a de iure és a de facto védelem között. Ennek megfelelően, a bíróság által kirendelt védő, amennyiben nem megfelelő gondossággal jár el ügyfele érdekében, úgy a védelem de facto hiányzik. A védelem hiányát rója fel a Bíróság akkor is, ha a bíróság a védőt nem értesíti a tárgyalásról, vagy a védői fellebbezést a Bíróság olyan tárgyaláson utasítja el, amelyen nincsen jelen a védő. Ugyanezen ponthoz tartozik a vádlott és védő közötti érintkezés szabad és korlátozásmentes jellege, amely a feleket a letartóztatás ideje alatt is megilleti. A (3) bekezdés d.) pontjának a sérelmét jelentik azok az esetek, amikor a védelem nem rendelkezik kellő információval a kihallgatott tanúk vallomásainak hitelt érdemlőségének ellenőrzéséhez, vagy az eljárási rendelkezések folytán a védett (privilegizált státuszú) tanút a védelem nem kérdezheti ki. Utóbbi esetet akkor lehet megfelelőnek tekinteni, ha az adott ügyben a védelem ezen korlátozása megfelelő eszközökkel egyensúlyozásra kerül, vagy a bíróság ítélete nagyobb mértékben nem ezen tanúk vallomására épül.”

A John Murray vs Egyesült Királyság elleni ügyben a Bíróság kimondta, hogy az állam megsértette a 6. cikk 3/c. pontját. Hangsúlyozta, hogy a védővel való érintkezésnek az elsőfokú bírósági eljárást megelőzően is nagyon fontos szerepe van. Amennyiben a védő nem a kezdetekkor áll rendelkezésre, akkor ez komolyan veszélyeztetheti az egész eljárás tisztességes jellegét. Az eljárás egész ideje alatt, a legelső rendőri kihallgatáskor is biztosítani kell a terhelt számára, hogy védőt vehessen igénybe. (1996. február 8., ECHE 1996-I.)

---