Az EU Védjegyoltalmi Rendszerének Változásai

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az EU védjegyjogi rendszere a közelmúlt európai uniós jogalkotása folytán alapvető megújuláson ment keresztül. A változások első része 2016. március 23-án lépett hatályba. A továbbiakban e változásoknak a portfóliókezelést és stratégiát érintő egyes gyakorlati hatásait mutatjuk be röviden.

Az egységes közösségi védjegy (CTM) kifejezés helyébe az európai uniós védjegy (EUTM) kifejezés lépett. A Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (OHIM) elnevezés pedig az Európai Unió Szellemi Tulajdonjogi Hivatalára (EUIPO) változott.

A díjak változása

Az „egy osztály egy díj” rendszer lesz alkalmazandó: ennek értelmében az alapdíj alacsonyabb lesz, mint ahogyan korábban volt, viszont csak az első áru- vagy szolgáltatási osztályt lefedő védjegybejelentésre és megújításra terjed ki. Ezen felül viszont minden további osztály további költséget von maga után. Ennél fogva, amíg korábban az alapdíj három osztályt is lefedett, a kérelmezőknek ezen túl már az első osztályon felül is számításba kell venniük az osztályonkénti díjakhoz kapcsolódó többletköltségeket. 

Fordítson figyelmet az összeütköző védjegybejelentésekre és a gyors reakcióra

Ahogy eddig is, egy olyan korábbi európai uniós védjegy jogosultja, amelyet több mint öt éve lajstromoztak, védjegybitorlási perben nem tilthatja meg a később lajstromozott (európai uniós/nemzeti) védjegy használatát, amennyiben nem tudja bizonyítani a korábbi európai uniós védjegyét, az új védjegy bejelentésének meghirdetését megelőző öt évben ténylegesen használta. Jelentős változás a továbbhasználati jogokkal kapcsolatban merült fel: a korábbi védjegy jogosultjának fel kell készülnie annak múltbéli igazolására, hogy a későbbi védjegy lajstromozásának időpontjában, a korábbi védjegy

• megfelelő védelmet élvezett (elismertség, vagy megkülönböztethetőség megfelelő szintje); és
• ténylegesen használták (ha legalább öt éve lajstromozták).

Ilyen, a múltra vonatkozó bizonyítás komoly terhet jelenthet a védjegyjogosultaknak, így fokozottan ajánlott

• korai értesítések beszerzése a potenciálisan összeütköző későbbi védjegyekről (megfigyelésen keresztül); és
• a megfelelő intézkedés lehető legkorábbi megtétele, például felszólalás útján.

Alapvetően ugyanezen szabályok lesznek alkalmazandóak a korábbi nemzeti védjegyekre is, a kiegészített EU Védjegy Irányelv alapján (a nemzeti jogba való átültetést követően, amelyet 2019. január 14-ig kell megvalósítaniuk a tagállamoknak).

Lajstromoztassa védjegyét a lehető legkorábban

A későbbi védjegy jogosultja kedvezőbb pozícióban van akkor, ha nem csak lajstromozatlan, kizárólag használaton alapuló jogosultsága van, hanem lajstromozott védjeggyel is rendelkezik. Ennél fogva a cégek számára ajánlott

• a védjegyek lajstromoztatására irányuló kérelem benyújtása; és
• a lehető legkorábbi benyújtása, annak érdekében, hogy a megfigyeléseken keresztül kiszűrhető legyen és így a kérelmező értesítésére a lehető legkorábban sor kerülhessen a védjegyjogosult részéről, a lehetséges összeütköző védjegyről.

Európai uniós védjegy Nemzetközi Lajstromozás útján

A Madridi Rendszeren keresztül benyújtott európai uniós védjegyek (a Nemzetközi Lajstromozás oltalma alatt állóként) még vonzóbbá fognak válni, mivel a felszólalási időszak már most is egy hónappal a közzététel után kezdődik (korábban ezt hat hónappal késleltették). 

Változásfigyeltetés
Ne maradjon le! Használja Változásfigyeltetés szolgáltatásunkat az Önt érdeklő jogszabályok, jogterületek és tárgyszavak figyeltetésére! Megrendelés >>

Fontolja meg alaposan a védjegy által lefedett áruk és szolgáltatások helytállóságát – avagy az egyes kiegészítésekre vonatkozó átmeneti időszak kérdése

Az elmúlt években a korábban tapasztaltaknál sokkal fontosabbá vált az, hogy a védjegy lajstromozása iránti kérelmekben, az üzleti tevékenység valós köre megfelelő egyértelműséggel és precizitással kerüljön átültetésre az áruk és szolgáltatások listájára, amelyre a védjegyet használni fogják. A jelenlegi és a tervezett kereskedelmi használat összetettségének szintén megfelelően ki kell tűnnie az áruk és a szolgáltatások listájából. Ennél a meghatározásnál alapvető követelmény, hogy az lehetőleg ne legyen túl szűk annak érdekében, hogy lehetővé téve az üzlet közeljövőbeli természetes fejlődését. Azonban fontos, hogy ne is legyen túl tágan meghatározva, a korábbi jogosultságokkal való szükségtelen összeütközés elkerülése, illetve az áruk és szolgáltatások alapvető korlátozottságának szükségessége érdekében. Mindezeken felül azokra kell, hogy korlátozódjon, amelyekre a védjegyet valóban használják, egy esetleges későbbi, a használat hiányára alapított megtámadás esetére.

Ennél fogva javasolt

• a védjegy portfóliók felülvizsgálata a jelenlegi követelményeknek való megfelelés ellenőrzése céljából; 
• az átmeneti időszak 2016. szeptember 24-ig való kihasználása, az áruk és szolgáltatások listájának kiegészítésének kérelmezése érdekében, ha az áruk és szolgáltatások listája egy 2012. június 22. előtti európai uniós védjegynél tartalmaz egy teljes, a Nizzai Osztályozás fejezetcímeiben található osztályozást, de a fejezetcím szó szerinti jelentése nem fed le a védjegyjogosult számára fontos árut, vagy szolgáltatást és
• annak megfontolása, hogy egy bizonytalan fogalmat egy precízen meghatározott fogalomra cseréljenek az áruk és szolgáltatások listája vonatkozásában, részleges lemondás útján.

A Schönherr javasolja az ügyfeleknek az áruk és a szolgáltatások legújabb standardok szerinti meghatározását. Ezen felül örömmel adunk tanácsot ügyfeleinknek a jelenlegi védjegyportfólióikra vonatkozó különleges igényeikkel kapcsolatban is. Az EU védjegyjogi szabályozásának reformja egyben egy kiváló lehetőségként is szolgálhat az érintettek számára a már meglévő védjegyportfóliók felülvizsgálatához.

A cikk a Schönherr szakmai tartalma.

 

 

---