Az Európai Unió külpolitikája

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Megújult tartalommal kerül az olvasó kezébe az Európai Unió külpolitikájáról szóló könyv. A korábbi kiadás óta merőben megváltoztak a körülmények. Magyarország 2004-ben az EU tagja lett, az Európai Unió működéséről évtizedes tapasztalat áll rendelkezésre. 2009-ben életbe lépett a Lisszaboni Szerződés, amelynek létrehozásában már a magyar Országgyűlés és kormány képviselői is közreműködtek. Az új szabályok és intézmények a korábbinál jobb feltételeket teremtettek az EU-ban a külpolitika közös gyakorlása számára.

Mindeközben alapvetően átalakult Európa külső környezete. A poszt-szovjet térségben az orosz külpolitika expanzív fordulatot vett. Az „arab tavasz” nem évszakos tünet, hanem hatalmas változások kezdetét jelzi Európa szomszédságában. A korábban félreeső Törökország új geopolitikai kontextus kellős közepén találta magát. Régebbi és újabb válsággócok kerültek közvetlen kapcsolatba egymással. Ukrajna, Szíria, vagy Líbia megoldatlan problémái az európai jóléti övezetre nézve is súlyosbodó következményekkel járnak.

A külpolitika összehangolása az Európai Unióban a kormányközi együttműködés óvatos szintjén helyezkedik el, de rendszerszerűen kapcsolódik az integráció többi ágához. Az Európai Unió saját jogi személyiséggel rendelkezik, ám hatásköre a külső akciókat illetően erősen korlátozott. Történelmi okokból külön szervezetekben egyesült a katonai és a gazdasági erő, habár az Európai Uniót és a NATO-t túlnyomórészt ugyanazok az államok alkotják. A nemzetközi életnek az EU és annak tagállamai is aktív szereplői, jelenlétük és befolyásuk egyszerre hat, de olykor úgy lépnek föl, mintha a másik szint nem játszana fontos szerepet.

Az Európai Unió külpolitikájának megértése számos kérdés tisztázását igényli. A témáról sok kiváló művet írtak. Miért érdemes mégis egy magyar vonatkozású áttekintést közreadni? Az európai integrációs folyamat minden résztvevője és külső partnere számára más és más oldalát mutatja, függően az adott érdek- és erőviszonyoktól. Magyarország a 2004. május 1-jei belépés napjáig kívülről küzdött az érdekeiért a nyugat-európai szervezettel. Ennek az időszaknak a tömör összefoglalását adja a könyv utolsó, ötödik része. Tagként országunk is része lett az Unió belső érdekegyeztető mechanizmusainak, köztük a külpolitikai együttműködésnek. Ez új diplomáciai mozgásteret és sajátosan mérsékelt konfliktusszintet kínál, amellyel lehet és érdemes élni. Ugyanakkor a tagállami érdekek sokfélesége miatt a külpolitikai problémák megoldása az Unión belül sokkalta bonyolultabb képlet, mint a tagállamok zárt körének egymás közötti osztozkodási és érdekharmonizálási műveletei.

Az Európai Unió külpolitikája

A világpolitika és benne az EU külpolitikai történései a média és az elektronikus könyvtárak segítségével naprakészen követhetők. Ám az események halmazában nem könnyű eligazodni. Ez a könyv rendszerszerű megközelítéssel és a történelmi előzmények megvilágításával kíván segítséget nyújtani az újabb fejlemények megértéséhez. Az első és második rész az Európai Uniót a nemzetközi rendszer részeként helyezi el a világban, bemutatva a tagállamok külpolitikai együttműködésének lépcsőfokait és az uniós szintű külkapcsolatok átalakuló szerkezetét. A harmadik és a negyedik rész az EU külpolitikáját partnerek szerinti bontásban részletezi, előbb a kitágult európai térségben, amely az Unió terjeszkedésének terepe, azután a tágabb világ különféle szegmensei szerint.

Az aktuális válsághelyzetek tükrében az európai külpolitika alapkérdései is élesebben vetődnek fel. Lehet-e fegyverek fenyegetése nélkül eredményes külpolitikát folytatni? Van-e szava a nemzetközi konfliktusok kezelésében egy „civil hatalomnak”, amely katonai eszközeit egy másik szövetségi rendszerben tartja? Milyen feltételek között hat a békés bíztatás és a beígért jutalom, létezik-e egyáltalán „szelíd erő”? Meddig képes Európa fejlett centruma a saját példáját normaként állítani mások számára? Mely földrajzi és kulturális határokig és milyen ellentételekért cserébe fogadják el külső partnerek az európai követelményszintet feltételként? Van-e még varázsa az európai modernizációs modellnek, vagy már az „amerikai álmot” is felülírta az ázsiai gazdaságok hatékonysága? Hol a helye Európának a soksarkú világban?

Ez a könyv épít a szerző diplomáciai, kormányzati és európai pozíciókban szerzett személyes tapasztalataira, de nagyrészt annak az egyetemi tananyagnak a magyar nyelvű lenyomata, amelyet egy évtizede oktat a Közép-európai Egyetemen. A soknemzetiségű hallgatók okos kérdései, az egyetemen végzett kutatások és a CEU Európai Szomszédságpolitikai Központjának (CENS) konferenciái is gazdagították a mondanivalót.

  • Értesítő a rovat cikkeiről
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az jogaszvilag.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!