Brexit – Göröngyös az út az exitig

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Két éve, hogy a britek megszavazták, egy éve, hogy hivatalosan is jelezték, az Egyesült Királyság szeretne kilépni az Európai Unióból. Néhány kérdésben sikerült már megállapodni, miközben az européer britek továbbra is a Brexit megakadályozására törekszenek. Időközben a lakosság többsége a kilépés ellen van, egy újabb népszavazásra azonban nincs esély.

Nigel Farage, a UKIP korábbi vezetője ismét feltűnt a nyilvánosság előtt: skót halászok társaságában döglött halakat dobált a Temzébe. Nem is akárhol. A nagyobb feltűnés érdekében a halászokkal lehajózott a Westminsterig. Az európai uniós kvótát felül fogott halakat meg kell semmisíteni; ez gazdasági és környezetvédelmi nonszensz – üzente az akció. A halászati kvóta a Berxit egyik kulcskérdése. A kormány korábbi ígéretek szerint 2019 után brit hatáskörbe került volna a halászat. Az EU és a Nagy-Britannia közötti tárgyalások jelenlegi állása szerint 2021 az új dátum. Ebből sokan a Brexit felpuhításának újabb bizonyítékát látják.

A konzervatív kormánypárt, a Tories képviselői többségében a gyors kilépés mellett vannak. Határozottabb fellépést várnának a kormányfőtől, Theresa Maytől, de még kitartanak mellette. Úgy látják, parlamenti többsége elvesztése ellenére is jók a brüsszeli alkupozíciói. Az európai vezetők tudják, ha May megbukik, keményebb tárgyalópartner fog érkezni Londonból.

Az Egyesült Királyság 2019. március 29. 23 órakori kilépése kevés változást fog hozni. A tervezett kétéves átmeneti időszakban

- Nagy-Britannia továbbra is költségvetési hozzájárulást fog fizetni,

- a szigetország a közös piac és a vámunió része marad

- az uniós jog és az Európai Unió Bíróságának határozatai kötni fogják a briteket,

- érvényesülni fog az EU négy alapszabadsága (áruk, tőke, szolgáltatások, személyek szabad áramlása).

Ami változik: a britek ugyan továbbra is részt vehetnek az uniós testületek munkájában, de elveszítik szavazati jogukat. Ez nem csak őket érinti érzékenyen. A Tanácsban az északi, illetve nyugati államok szavazati aránya 35 százalék alá fog csökkenni. Így a minősített többséget igénylő szavazásoknál nem fogják tudni megakadályozni, hogy a déliek a közép-kelet-európaiakkal összefogva érvényesítsék akaratukat, például lazítsák a költségvetési politikát.

Farage és a torikhoz közel álló nemzeti-konzervatív, euroszkeptikus agytröszt, a „Bruges Group”, amelynek korábban Margaret Thatcher is elnöke volt, nem olyan megértők, mint a kormánypárti képviselők többsége. Hibának tartják, hogy Nagy-Britannia az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 50. cikke alapján válik ki. Szerintük már a népszavazás másnapján egyoldalúan proklamálni kellett volna a kilépést. Mondják ezt annak ellenére, hogy a gazdasági következmények beláthatatlanak lettek volna. A szigetország exportjának ugyanis több mint 40 százaléka az EU tagállamokba irányul. Márpedig rendezetlen kilépés esetén Nagy-Britannia automatikusan egy WTO-s kereskedelmi partner státuszába süllyedne. Ezzel – árucikktől függetlenül – akár 600 százalékos vám terhelné a brit exportot. Az euroszkeptikusok egy meghatározó alakja, Robert Oulds szerint most még nagyobbat buknak, mert az idő az EU-nak dolgozik. Brüsszel felocsúdott a kezdeti sokkból, stratégiát dolgozott ki, egyre keményebb feltételeket állít.

A kormány már az érdemi tárgyalások elindulását is sikernek tartja. Októberre pedig megállapodásra akar jutni a kilépés sarokpontjairól. A részletek kidolgozása viszont a kétéves átmeneti időszakra maradna. A May tárgyalási eredményeivel szembeni kritikáknak van valóságalapjuk; az eddigi kompromisszumok az EU-nak kedveznek:

- A britek elfogadták, hogy a tárgyalások 2017 nyarán kezdődött első körében csak a brit költségvetési hozzájárulásról, a személyek szabad áramlásáról és Észak-Írország státuszáról legyen szó. (A három témáról, melyben Brüsszel van jobb alkupozícióban, részletek lejjebb olvashatók.)

- Nagy-Britannia az átmeneti időszakban költségvetési hozzájárulást fog fizetni.

- Az átmeneti időszakban érkezők is élvezhetik a személyek szabad áramlásából fakadó jogokat.

- Az EU elutasította a javaslatot, amely szerint a személyek szabad áramlása vonatkozásában először csak a kölcsönösség elvében állapodtak volna meg: a Nagy-Britanniában élő uniós polgárokat ugyan olyan jogok fogják megilletni, mint az EU más tagállamaiban élő britek. A státuszukról szóló tárgyalást azonban az átmeneti időszakra halasztották volna.

Az észak-ír kérdésben még a megoldás körvonali se látszanak. Brüsszel mégis belement a tárgyalások második, minden témát érintő szakaszának 2017 decemberi megkezdésébe – ez May talán egyetlen sikere.

Brexit

Bár a lakosság többsége immár a kilépés ellen van, egy újabb Brexit-népszavazásra azonban nincs esély

Személyek szabad áramlása

A több százezer, Nagy-Britanniában élő magyar okán idehaza a személyek szabad áramlása áll a középpontban. Más uniós tagállamok és a szigetország sajtója is leginkább ezzel a kérdéssel foglalkozik, hiszen ez a közvélemény számára a legérthetőbb, legkézzelfoghatóbb. A Nagy-Britanniában élő uniós polgárok egyik érdekképviseleti szervezete, egy ismert, nyolcvanas évekbeli zeneszám címét felelevenítve, „Should I stay or should I go?” (Menjek vagy maradjak?) címen szervez rendezvénysorozatot. Rengeteg a nyitott kérdés; nagy a bizonytalanság a hárommillió, Nagy-Britanniában élő uniós polgár körében:

- Sok vegyes házasságban élő gondolkozik a sziget elhagyásán, ami a szervezet képviselői szerint kulturális és gazdasági veszteség lesz az országnak.

- A maradók eddig ismeretlen kérdésekkel találják szembe magukat: ki, milyen feltételekkel szerezhet tartózkodási engedélyt, illetve állampolgárságot? Vannak, akik csak gyermeküket szeretnék brit állampolgárnak tudni, van, ahol egész családok akarnak britté válni.

- Az állampolgárság megszerzésének legfontosabb feltétele, a legalább ötéves helyben lakás nem tűnik nehezen teljesíthetőnek. De például az a német, aki évtizedekig a brit szigeten élt, majd nyugdíjba menetele után Spanyolországba költözött, már nem jogosult a brit állampolgárságra.

- Az állampolgárság mellett az öröklés területén is nagy változások várhatók. Nem mindegy, hogy a Londonban élő magyar állampolgár végrendeletére a brit vagy a magyar jog szabályai vonatkoznak-e, és hogy a törvényes öröklés melyik ország előírásai szerint történik.

Brüsszel központi kérdésként kezeli az érintettek jogainak védelmét. Azonban nem túl nagyvonalú, ha a más tagállamokban élő egymillió britről van szó. A tervek szerint csak abban a tagállamban illetnék meg őket a személyek szabad áramlásához fűződő jogok, ahol a kilépéskor élnek. Ez a kvázi röghöz kötés jóval kevésbé érinti a spanyol tengerpart angol nyugdíjasait, mint a versenyszférában dolgozókat, akik a jövőben nem fognak tudni olyan egyszerűen Berlinből Bécsbe költözni, és ott munkát vállalni.

Mégis ez az a terület, ahol a legtovább jutottak a tárgyalások. Már megállapodás született a sarkpontokban: (1) az átmeneti időszakban a régieket és az újonnan érkezőket is megilleti a letelepedés és munkavállalás joga; (2) aki az átmeneti időszak lezárulta előtt érkezett az Egyesült Királyságba, a korábbi uniós szabályok szerint maradhat korlátlan ideig. Az emberi sorsokat befolyásoló részletszabályok azonban még hiányoznak.

Áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlása

Theresa May márciusban ismertette az áruk, a szolgáltatások és a tőke szabad áramlására vonatkozó elképzeléseit: szabadkereskedelmi szerződése válogatja, hogy a partnerek mely mértékben nyitják meg egymás előtt a piacaikat. Így kell ennek lennie az EU-val kötött megállapodások esetében is. Az nem mazsolázás, ha csak bizonyos szektorokban akarunk szabadkereskedelmet. Mazsolázás az lenne, ha nem ugyanazokat a kereskedelmi jogokat követelnénk magunknak, mint, amit az európai partnereknek biztosítanánk – mondta May.

A szabályozás sokkal összetettebb, több kérdést vet fel, mint a személyek szabad áramlása. Hatalmas a kihívás. Mindeddig nem létezik egyetlen nemzetközi kereskedelmi szerződés sem, amely a pénzügyi szektort olyan részletekbe menően szabályozná, mint ahogy ezt a britek szeretnék. A követendő példának tartott szabadkereskedelmi megállapodás Kanada és az EU között (CETA) sem terjed ki a pénzügyi területet átfogó szabályozására.

Az EU-jog alkalmazása

Az Európai Bíróság immár hét évtizedes ítélkezési gyakorlata a tagállami jogalkalmazó számára dzsungelnek tűnhet.

Mikor kell a magyar bíróságnak hivatalból alkalmaznia az uniós jogot?

Melyek a tagállami kártérítési felelősség szabályai?

Melyek az előzetes döntéshozatali kérelem érdemi elbírálásának feltételei?

Könyvünk segít az eligazodásban és választ ad a kérdésekre.

További információ és megrendelés >>

A brit kormány legfontosabb célja, hogy a londoni City továbbra is Európa pénzügyi központja maradjon. Ennek alfája és ómegája az úgynevezett passporting, tehát a gazdasági társaságok bejegyzésének kölcsönös elismerése az EU-ban. Ez lehetővé teszi a Nagy-Britanniában bejegyzett bankoknak, hogy az EU egész területén pénzügyi szolgáltatásokat nyújthassanak. Minthogy a passporting a szolgáltatások szabad áramlásának kvintesszenciája, és egyben a közös piac szerves része, a britek akceptálják, hogy a kilépés után, minthogy a közös piacot is el akarják hagyni, a brit cégek nem élvezhetik a passporting előnyeit. Az viszont nem világos, hogy a cégbejegyzések kölcsönös elismerése a kilépés pillanatában, vagy csak az átmeneti időszak végén fog megszűnni. Nagy tehát a sietség. A legtöbb pénzintézet már hozzálátott az EU tagállamaiban működő leánybankjai felfejlesztéséhez, vagy ilyenek alapításához. A nyertes: Frankfurt. A német város nagy népszerűségnek örvend a brit bankárok körében. Eközben May és kormánya azon igyekszik, hogy Nagy-Britannia és az EU között legalább a pénzügyi tevékenységek engedélyezésének kölcsönös elismerése fennmaradjon.

Brüsszelben egyszerűbben teszik fel a kérdést: Közös piac – igen vagy nem? Köztes megoldás nincs, különösen a pénzügyi szolgáltatások esetében. Ebben az összefüggésben dobta be korábban Angela Merkel a mazsolázás kifejezést: áruk, szolgáltatások, tőke és a személyek egységet képeznek, vagy minden szabadon áramlik, vagy semmi.

Az eddigi tárgyalások ezen a területen is Brüsszel sikerét mutatják. Ugyanis elsősorban az áruk szabd áramlásának részleteiről folyik az alkudozás, ahol Nagy-Britanniának – szemben a pénzügyi, szolgáltatási szektorral – deficites a fizetési mérlege: jóval többet importál a tagállamokból, mint annyit exportálni tud.

A britek tárgyalási pozícióját gyengíti, hogy nem tárgyalhatnak, illetve állapodhatnak meg a számukra fontosabb tagállamokkal szeparált kereskedelmi szerződésekről. Az uniós jogban ugyanis a legnagyobb kedvezmény elve érvényesül. Ennek értemében, ha egy tagállam harmadik országgal olyan megállapodást köt, amely kedvezőbb kereskedelmi feltételeket tartalmaz, mint amelyek a harmadik ország és bármely más tagállam között érvényben vannak, akkor a kedvezőbb kondíciók automatikusan a szerződésben nem részes tagállamok számára is alkalmazandóak.

Az északír-kérdés

Teljes a bizonytalanság Észak-Írországot illetően. Az íreket képviselő párt, a Sinn Féin – Theresa May-el ellentétben – a jövőt az európai közös piacon belül képzeli el. A gazdaság szereplői csak ezen, míg az észak-ír katolikusok csak az ír állampolgárságon keresztül látják biztosítva a jövőt. Utóbbiak a ’98-as Nagypénteki Megállapodás értelmében jogosultak az ír állampolgárságra. A referendum óta egyre többen élnek is ezzel a jogukkal. A probléma súlyát mutatja, hogy a Sinn Féin szerint a teljes szakítással az Egyesült Királyság és az EU között nem tarthatók a Nagypénteki Megállapodásban lefektettek.

A brit kormány mindent megpróbál, hogy megóvja a törékeny észak-írországi békét. A brüsszeli tárgyalások során többször is garanciát vállalt, hogy az Ír Köztársaság és Észak-Írország között nem lesz a mindennapokban érezhető határellenőrzés. Erre az ír kormány újra és újra kilátásba helyezett vétója is rákényszerítette.

Miként vétózhatnak az írek?
Az EUSZ 50. cikke szerinti kilépési eljárásban a végső döntést a Tanácsban minősített, míg az Európai Parlamentben (EP) egyszerű többséggel kell meghozni. Egyetlen tagállam nem tudja tehát megakadályozni a britek rendezett távozását. Az EU és Nagy-Britannia jövőbeli viszonyát azonban csak az Európai Unió Működéséről Szóló Szerződés 218. cikke szerinti nemzetközi szerződés szabályozhatja. Ennek elfogadásához a Tanácsban minősített, az EP-ben pedig egyszerű többség kell. Majd ezután mind a 28 tagállamnak ratifikálnia kell a megállapodást. Ha ezt az ír parlament megtagadja, nem léphet hatályba a szerződés.

Hogy miként maradhat a kilépés után is ellenőrizetlen a brit-ír határ? Ez egyelőre rejtély. May azonban konkrét terveket ígér a júniusi csúcstalálkozóra. Olyan szabadkereskedelmi megállapodásban bízik az EU és Nagy-Britannia között, amely nem teszi majd szükségessé a két ország közötti áruforgalom ellenőrzését. Ebben reménykedik a katolikus Sinn Féin mellett a DUP, az észak-ír protestánsok pártja is. Kontrollálatlan áruforgalom azonban csak egy közös piacon belül lehetséges. A britek viszont éppen az elhagyására készülnek. Abban mindenki egyetért, hogy a határellenőrzés és a szabadkereskedelem kérdése nem elválasztható. Ám amíg utóbbiról nem döntenek, nem lehet az előbbit sem megoldani.

Technikai szinten több megoldás is felmerült. A legéletképesebb szerint kamerák regisztrálnák a határon áthaladókat. A vámolás a felvétel alapján később történne. Így megállás nélkül lehetne áthaladni a határon.

A Brexit szószólói szerint Brüsszel egyértelműen zsarolásra használja az északír-kérdést. Az EU tudja, hogy a londoni kormány kényes helyzetben van. Észak-Írországban ugyan évek óta nyugalom van, de a béke törékeny, és elsősorban a gazdasági növekedésen alapul. Amíg ebben a kérdésben nem lesz megállapodás, Nagy-Britannia nem fogja tudni elhagyni az uniót.

Európai közjog és politika

Az Európai Unió teljes közjogi és politikai felépítményét átfogó első magyar nyelvű tudományos igényű szakkönyv. Szemléletes ábrák és táblázatok könnyítik meg az eligazodást az anyagban.

Megrendelés >>

Újabb referendum?

A kilépési tárgyalások már folynak, de sokan még mindig azon spekulálnak, miként lehetne visszaforgatni az idő kerekét, és semmissé tenni a 2016. június 23-ai eredményt. A megoldás csak egy újabb népszavazás lehetne. Erre azonban minimális az esély. A többségében Brexit-párti konzervatívok hallani sem akarnak erről. A korábban a maradás mellett kampányoló Munkáspárt szintén nem állt a kezdeményezés mögé. Sőt, Jeremy Corbyn, a párt vezetője nemrégiben azért menesztette árnyékkormánya egyik miniszterét, mert az egy újbóli referendum mellett érvelt. Corbyn joggal tart attól, hogy egy újabb referendum-kampány demagóg szólamaira fogékony lenne a hagyományos munkásság, illetve az alsó középosztály. Éppen az a két réteg, amelyet karakteres baloldali programjával megpróbál visszanyerni a Munkáspártnak. Ezért inkább a sok kényes, nyitott kérdés, és nem egy újbóli népszavazás fenyegeti a Brexitet.

  • Értesítő a rovat cikkeiről
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az jogaszvilag.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!